Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez

226 В. HORVÁTH CSILLA meghozták a szakmai sikereit. A Vasárnapi Újság, amely a legnívósabb képeket közölte ekkor Magyarországon, igényt tartott a pécsi Zelesny Károly képeire. 1886—1888 között számos reprodukciója jelent meg Zelesnynek, Pécs belvárosának különböző részei, a székesegyház és a székesegyházon lévő 12 apostol képe, a megye népviseletét bemutató felvételek is szerepeltek az újságban. 1888-ban С ser na Károly kiváló grafikus sorra jelenteti meg rajzait, amelyeket Zelesny fényképei alapján készített. 1887-ben a legjelentősebb kép, amelyet Zelesny készített a Zsolnay gyár teljes személyzetét (466 főt) ábrázolt. Legfelül a festők és a szobrászok, a következő sorban a festőosztályon dolgozó nők, majd a gépmunkások, napszámosok, végül a tűzoltóság, a gyártulajdonos és családja. „Űjonan beszerzett nagy gépével eszközölte a fölvételt egy magasabb pontból, ami két másodpercz alatt ment végbe."

59 Zelesny többször járt külföldi tanulmányúton, ahol volt alkalma az új technikát, gépeket tanulmányozni. 1887-ben ismét egy hónapra elutazott. „Zelesny Károly fényképészünk . . . ma nagy tanulmányútra indul külföldre, hogy eddigi tapasztalatait még szélesebb körre terjessze ki. Bejárja Budapest, Bécs, Prága, Drezda, Berlin, Lipcse, Nürnberg, München, Gmunden, Grácz városokat, mindenütt hosszabb ideig tartózkodva teszi meg kutatásait a fényképészet újabb haladása terén. Több képet visz magával, melyeket e czélra készített, s ízléssel, díszesen állított össze. A többek közt a legújabb gépe segélyével fölvett életnagyságú mellképeket s azokat is melyeket a helybeli székesegyház sötét katakombáiban magnézium világítás mellett vett föl."

60 Egy hónap múlva megérkezve külföldről a következőkben számol be tapasztalatairól a Pécsi Hírlap: „. . . nagyon sokat tanult s mind azt most idehaza értékesíteni fogja. A külföldi fényképészeknek egészen más methodusuk van egyes szerek alkatrészeinek használatában, de leginkább a gépek azok melyekkel a legfinomabb fölvételt eszközlik. Nálunk a gépek hiányos működését a praecizitásig fokozott retouschirozással kellett pótolni. Ez a vesződséges munka ezután a javított módszerrel nagyon meg fog csökkenni, s a képek a nélkül is igen csinosak lesznek."

61 Az 1888-as pécsi ipari kiállításon nem vett részt Zelesny, ahogy az újság írta „a kenyéririgység lemondani kényszerítette arról a tervéről, hogy a kiállításon részt vegyen". Úgy kárpótolta magát, hogy a városban a ciszterci-rendháznak a (Nagy Lajos 59 Pécsi Hírlap 1887. december 15. 00 Pécsi Hírlap 1887. február 17. 61 Pécsi Hírlap 1887. március 10. Gimnázium) Népiskola (ma Belvárosi ált. isk.) felé eső falánál nagy fényképészeti kirakatot rendezett be.

62 1890-ben egy második műtermet nyitott a városban. A Király utcában az ún. Schwarcz-féle házban építette meg ezt a műtermet. A Puff-nővérek tulajdonát képező ún. Atelier Ida fényképész műtermet, előtte Exner műtermet, vásárolta meg „. . . s a hevenyészett tégla-alkotmányt több ezer forintra menő költséggel előkelő ízlésű helyiséggé varázsolta s ezentúl a közönség nem lesz kénytelen a Lőwy ház harmadik emeletére kapaszkodni, hanem a helyett ebben a kényelemmel berendezett, vonzó kedvességgel fölcicomázott műteremben vetetheti le magát. . . Nem tartjuk érdektelennek megemlíteni, hogy Zelesny a legújabban Bécsben tartott fényképkiállításon a Voigtlander-féle alapítványi éremmel lőn kitüntetve."

63 Ismét egy újabb nemzetközi elismerésben részesült tehát Zelesny. 1893-ban ismét műteremváltozásra kényszerült Zelesny, ugyanis a Schwarcz-féle ház kertjében, ahol eddig a műterme volt, elkezdődik a színház építése. Ezért az Anna utcában lévő saját házában rendezte be végleges műtermét. Ez 1894-ben nyitott meg.

64 Zelesny kísérletező kedvű fényképész, szívesen vett részt mindig a legújabb technikai felfedezések kipróbálásában. 1896-ban a pécsi főgimnázium tanáraival a Crohes-féle csövekkel kísérleteztek. Ezek a csövek „tökéletesített üvegekből valók, melyeknél az exponálásra elég 1—2 perez." Tulajdonképpen röntgen-felvételek voltak. Ezzel az eljárással „Lefényképeztek egy kulcsot, mely szekrénybe volt zárva és maga a szekrény ruhába göngyölítve, továbbá Zelesny tíz éves kis fiának jobb kezét, mely a legnagyobb pontossággal tüntette fel a kéz vázát és a porcogókat."

65 1896-ban a nagy millenniumi kiállításon Zelesny is részt vett 26 darab 50X60-as fényképpel. A képek témája arckép, csoportkép, tájkép. A tájképek a Váradi: Baranya múltja és jelenje című monográfiába készített képek másolatai.

66 Ezekkel a képekkel a kiállításon ezüstérmet nyert. Az 1900-as évek elejétől kezdve sokat betegeskedett Zelesny. Műtermét Ottó fia és Emília lánya vették át, azonban amikor már egyedül gyermekei készítették a képeket, akkor is végig Zelesny Károly névvel jelezték s ez bizonytalané teszi, hogy meddig Zelesny Károly s mikor már utódai képeivel van dolgunk. Zelesny Károly 1913-ban meghalt. Halálával tulajdonképpen lezárult a fényképezés első korszaka. fi2 Pécsi Figyelő 1888. augusztus 16. 03 Pécsi Hírlap 1890. február 13. 64 Pécsi Figyelő 1894. március 31. 05 Pécsi Figyelő 1896. február 15. GG Pécsi Figyelő 1896. április 5.