Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Régészet - Ecsedy István: Adatok a Somogyvár – Vinkovci kultúra kérdéséhez

186 ECSEDY ISTVÁN — Kosihy — Сака leletegyüttesekben fordulnak elő analógiái. 7 d) Kétfülű fazék (I. tábla 8.). Csonkakúpos tes­tű, rövidnyakú, enyhén kihajló peremű edény, a pe­remből induló két szálagfüllel. Nyakrésze simított, vállvonala alatt durvított felületű. 8 e) Hasonló formájú, benyomkodásokkal díszített és lapos bütyökfogókkal ellátott fazék (I. tábla 7.) 9 . f) Kétfülű tál. Csonkakúp aljú, rövidnyakú tál, a peremből induló két rövid szalagfüllel. Felülete simított, legnagyobb kiöblösödésén kerek bütyök díszíti. Ez a tálforma, a fentebb leírt fazekaktól eltérően, nem rokonítható egyetlen vucedoli típussal sem. Az eddig ismert anyag alapján nincs kapcsolata a ma­kói csoporttal, a Vinkovcin feltárt hasonló tálak mellett viszont meg kell említeni az Óbéba—Pit­varos csoport és a korai nagyrévi kultúra tálfor­máival való közeli kapcsolatát. 10 A feltárt leletanyag alapján nem lehet messze­menő következtetéseket levonni, sem újszerű meg­állapításokat tenni, egyszerűen azért, mert a Kár­pát-medencei korabronzkorral kapcsolatban elmond­ható lényegében új feltevés vagy vélemény, vagy akárcsak árnyalat is nehezen képzelhető el. 11 így csupán arra van lehetőség, hogy kissé szokatlan módon az előkerült új leletanyag jellegzetességei 7 Kalicz 1968. Taf. II. 2., Taf. III. 4—5, 9—11, Taf. XXIII. 17—19.; Banner 1939. Abb. 1, 6.; Vladár 1966. Abb. 7/1, 3—4., Abb. 16/1., Abb. 21/8—9. Abb. 22., 27/1.; Ruttkay 1975. 45—50. 8 Formáját tekintve közeli analógiáját közli Csalog Kiskánya lelőhelyről: Csalog 1941. Taf. V. 30. Ha­sonló kétfülű fazekat közöl Schreiber R. Békásmegyer­ről: Schreiber 1973. Abb. 18. Jó analógiája a makói csoport késői fázisához sorolható hulladékgödörből: Kürti 1974. Abb. 7., 34—38. 9 A típus általános eltérjedésű a vucedoli anyag­ban és az azt követő korszakban is: Schmidt 1945. Taf. 30. 1—4.; Kalicz 1968. Taf. XXII. 6.; Nováki 1965. Abb. 6/8.; Vladár 1966. Abb. 14/4. 10 Dimitrijevic 1966. Taf. 1215—8.; Bóna 1965. Taf. И. 4—6.; Bóna 1963. Pl. III. 6—8, 21., Pl. V. 3.; Mok­rin I. T. XVI. Graves 51—52. Kalicz— Schreiber 1974. 203. (2); Roman 1976. Abb. 3/. 11 Bóna István jelentős munkájában, mely elsőként körvonalazta a „Somogyvári csoport" történeti kérdé­seit, még feltételezte, hogy ezek a jellegzetes formák a badeni kultúrát követően jelentek meg. Bandi Gábor egyidejűnek, sőt azonosnak gondolta a zóki jellegű anyaggal, míg a klasszikus vucedoli leletanyagot ké­sőbbi fázisba sorolta. Kalicz Nándor Kelet-Magyar­ország területének korai bronzkorával foglalkozva a „Zóki kultúra" makói, nyírségi és vucedoli csoportjá­ról tett említést. A Vinkovcin feltárt statigráfia tisz­tázta a relatív kronológia alapkérdéseit, de a nagy­révi kultúra genezisével kapcsolatos kérdések nagy része továbbra is megoldatlan. Ebből a szempontból mindenképpen figyelmet érdemel a korai Nagyrév és a Somogyvár, valamint az Óbéba—Pitvaros típusok igen erőteljes rokonsága. (Bóna 1965. 39—63.; Bandi 1968. 71—78.; Bóna 1972. 7—14.; Kalicz 1968. 63.) alapján megpróbáljuk a hozzá legjobban kapcsol­ható megállapításokat és feltevéseket kiválasztani a rendelkezésre álló, s részben eltérő vélemények közül. A relatív kronológia kérdése Teljes mértékben tisztázott, hogy a Somogy vár— Vinkó vei kultúra a Vucedoli kultúra után jelenik meg, s az is kétségtelennek látszik, hogy mind az Óbéba—Pitvaros csoporttal, mind a korai nagy­révi kultúrával párhuzamos jelenségnek tartható. 12 Lényegesen nehezebb a helyzet, ha a Makó—Ko­sihy—Caka csoport relatív kronológiai helyzetét vizsgáljuk. Az idetartozó leletek egy eléggé egy­séges kulturális-kronológiai fázist képviselnek. Ennek kezdetéről bizonyosan tudjuk, hogy csak a Kosztolác — késői Baden után következett. 13 Prob­lematikusnak tűnik a vucedoli törzsterülethez, illet­ve a feltételezett vucedoli kronológiához kapcsolni ezt a fázist. 14 Nagyon valószínűnek látszik, hogy a Vucedol tipológiai alapokra épített relatív kro­nológiája alapvonalaiban elfogadható. 15 Ebben az esetben a Makó—Caka szint csak a „Vucedol C" szinttel párhuzamosan kezdődhet. 16 A vucedoli kul­túra azonban elterjedési területén csupán a legko­rábbi fázisában lehet párhuzamos a kosztoláci cso­porttal. 17 Ezen az alapon megbocsátható spekulá­ciónak látszik feltételezni, hogy a késői badeni, kosztoláci, késői cotofeni csoportok kerámiastílusa a Vucedol С korszakig zavartalanul tovább élt, a vucedoli kultúra elterjedési területén kívülA 8 Ezt 12 Dimitrijevic 1966. 77. (Feltételezi a Vinkovci ko­rai szakasza és a Makó—Nyírség—Caka anyag kap­csolatát). Tasié 1968. 26.; Tasié 1975. 222—223.; Ka­licz— Schreiber 1975. 292—296.; Kalicz— Schreiber 1975/a. 166—167. 13 Neustupny 1976. 115—116. (További irodalommal). 14 Bóna István és Kovács Tibor egyaránt fölvetik a vucedoli és az azt követő korszak értékelése körüli bizonytalanságokat: Bóna 1975. 285—286.; Kovács 1975. 265. (A Kárpát-medence Kosztolác, Vucedol és „postvucedol" leletanyagát összefoglaló, egységes szemléletű monográfia hiánya már a további kuta­tást akadályozó tényezővé vált). A Makó—Kosihy—Caka és Nyírség csoportok terüle­tén csak a késői badeni kultúrával, illetve a Koszto­láci csoporttal számolhatunk, mint közvetlen előz­ménnyel. A tipológiai különbségeken kívül semmiféle támpontunk nincs a „Vucedoli csoport" és a „Makó csoport" viszonyának tisztázására. V. ö. : Neustupny 1966. 96. 15 Neustupny 1966. 94—94.; Dimitrijevic 1966. 74— 76.; Neustupny 1976. 10c. cit. 16 Dimitrijevic 1966. 76. 17 Dimitrijevic 1966. 73—74.; V. ö.: Romon 1976/a 40., fig. 6. 18 Neustupny 1966. 96.: „Die Laibacher Schüsseln entstanden offenbar unabhängig voneinander in den verschiedenen Bereichen der späten Badener Kultur. Aus dem Vorangegangenen wird ebenfalls klar, dass die Сака-Gruppe nicht unmittelbar an die jüngste

Next

/
Oldalképek
Tartalom