Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Régészet - Ecsedy István: Excavations at Lánycsók in 1976 (Preliminary Report)

128 ISTVÁN ECSEDY Ásatás Lánycsók-Égettmalom lelőhelyen (Előzetes jelentés) ECSEDY ISTVÁN 1976 nyarán szondázó ásatást végeztünk a Lánycsók (Baranya megye, mohácsi járás) községtől Ny-ra fekvő egyik dombháton. Ezt a területet a falubeliek Égettmalom-dűlőnek nevezik. A lelőhely területe félszigetszerű kiemelkedés, a környék településre legalkalmasabb része (1—2. kép, I. t. 1.). 1973-ban a lelőhely legmagasabb részét egy К—Ny irányú, széles árokkal átvágták, az innen kiszedett földet a közeli víztároló zárógátjának építéséhez használták fel. A munka során előkerült leletek egy részét sikerült megmenteni Fekete Mária és Kővári Klára régész-gyakornokok (MNM) leletmentése során, az objektumok nagy részét azonban a gépek szétdúlták.

1 Az 1976-os hitelesítő ásatást Kalicz Nándor (MTA Régészeti Intézet) és Ecsedy István (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) végezték el. Ennek során 11 kultúra, illetve korszak emlékei kerültek elő a lelőhely átkutatott részén.

4 Ezek korszakok szerinti csoportosításban a következők : Újkőkor:

2 a) Starcevo kultúra: Az 1, 2a—c, 9, 12, 13, 14, 15, 24, 25, 26, 28, 29, 30, 31. gödrök és az 1—2. sír a 2. gödörben. b) Lengyeli kultúra: Az 1973-ban feltárt 3. és 4. sír, valamint a 23. gödör. Rézkor: a) Balatoni csoport: Szórványos anyag az 1973as leletmentés leletei között

3 és az 1976-ban feltárt 14. objektumból. b) Badeni kultúra, bolerázi csoport: A 7, és 8. gödör

5 (IV. t. 2.). Bronzkor: a) Vucedol—Zóki kultúra: A 3. 4—4a és 5. gödör (IV. t. 3—4, 6, V. t.). b) Somogy vári—Vinkó vei kultúra: Az 1973-ban feltárt „b" gödör és a 22. gödör (VI. t. 1—7.). c) Kisapostagi kultúra: Az 1973-ban feltárt „d" gödör és a 11. gödör (VI. t. 8—12.). d) Mészbetétes kerámia kultúrája, déli csoport és egy szeremlei jellegű kis edény: „A" ház és a 20. tűzhely. (VI. t. 13—22.). e) Későbronzkori urnamezős kultúra: „a" gödör, 10. és 33. gödör (IV. t. 5. és VII. t.) Késői La Tène — római kor: Az égettmalmi lelőhely közvetlen közelében mind késői kelta, mind római lelőhelyek ismertek (Lánycsók—Bácsfapuszta). A római kori lakosság megtelepülését lelőhelyünkön a „c" gödör, valamint a 6., 16. és 32. gödrök jelzik. Népvándorláskor : Az 1973-ban feldúlt sírok maradványai és az 1976-ban előkerült 4—9 (a—f) sírok későavar temetőt jeleznek. Az égettmalmi lelőhely eddig átkutatott részén a Dél-Dunántúlon ismert összes őskori kultúrák emlékei előkerültek a vonaldíszes kerámia kultúrája és a Sopot—Bicske csoport, valamint a halomsíros kultúra és a késői Hallstatt — korai La Tène korszak emlékeit kivéve. A lelőhely rendkívül kedvező helyzetű, nem csupán a közeli patak miatt, hanem elsősorban azért, mert a dombvidék peremén lévén, a patak völgyén át egészen a Mecsek-hegységig vezető útvonal egyik kulcspontját képezhette.