Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: XIX. századi pécsi asztalosok

226 MENDÖL ZSUZSA a 40-es évekből. 33 ) A díszítőelemek rajzai közül Schell Henrik esztergályos legény, 1837-ből Dräx­ler János tanuló egyszerű vonalrajzban készült akantuszlevele maradt meg. Johann Eduard, Petz József az asztalostanulók és Zsabakovszky János le­gény 1834—36. években készített rajzai azonos secretaire-t ábrázolnak: faragott dísz nélkül, csu­pán párkányzatokkal, betétmezővel tagolt hasábos testű klasszicizáló szekrényt timpanon zárja. E fölött egymásra helyezett hasábokból piramisszerű oromzat látható. Ez a kissé túlhangsúlyozott lezá­rás, valamint a szekrény alsó harmadát tagoló félköríves megoldás bonyolulttá, keresetté teszi a szász és poroszországi előképekre visszautaló for­mát. A mintalapok hosszú használata egy-egy típus hosszú továbbélését biztosította. Az iskolai képzés ekkor vagy nem tudta a megfelelő létszámnak a szükséges szakoktatást biztosítani, vagy nem állt elegendő megfelelően képzett tanító a rendelkezés­re, valószínűleg mindkét körülmény hozzájárult az egyes mesterek rajzoktatói vállalkozásához az asz­talos iparban is: Scheckenbach Józseí József utcai műhelyében rendszeres rajzoktatással is foglalko­zott. 34 Ez, ha a szakrajz tekintetében hasznos lehe­1. Baksa Józseí (előfordul még: Paxa József) Szül.: Pécs. Asztalosmesternek bejegyezve: 1809. V. 28. 2. Bauer Mátyás Szül.: Bátaszék, 1797, t Pécs, (Belváros) 1835. IX. 18. Felesége: Horváth Franciska (Gyermekeik: Gyula, Gusztáv, Franciska, Paulina). A céhbe mesternek bejegyezve: 1826. VIII. 27. 3. Bauer Gusztáv Szül. : Pécs. A céhbe mesternek bejegyezve: 1859. I. 1. (Reme­ke : Szalon-asztal). 4. Baumgartner Józseí Szül.: Tirol (Fychen?) 1751. t Pécs (Belv.) 1828. IV. 25. Felesége: Stangl Anna (1773—1842. A céhbe mesternek bejegyezve: 1782. VIII. 26. 5. Baumgartner Józseí Szül.: Pécs, 1795, tPécs (Belv.) 1855. V. 19. Felesége: Schell Terézia (1800—1865). Polgár lett: 1833. (Pécs, Városi Tanácsülési jegy­zőkönyv 1453. sz.). A céhbe mesternek bejegyezve: 1819. IV. 18. Be­jegyzés a Meisterbuchban: „Nemlich mit Hand­werkbeschau das blind Holz ohne verleimen viel weniger Voniert ist worden. Nach dem ist das Vollkommen von Handwerk beschaut worden. Das Meisterstück ist aber bei einem Meister Ver­fertiget worden." 33 BmL. Pécsi Rajziskola anyaga. 34 Szieberth Robert: Az iparrajzoktatás Pécsett a 19. század első felében a ,,Pécs—Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője 1912. 4. füz. 141. old. tett is, túlnyomóan másolásra korlátozódhatott, s az iskola rendszerességét és megalapozottságát, eszközeit feltehetően nélkülözte. így nem csupán a rajzi képzés minősége volt nagyon változó, a re­meklő mesterek munkájáról is egyre gyakrabban kénytelen a testület elismerni, s a céhkönyvben is megjegyezni, hogy nem megfelelő minőségű, csupán a vizsgáló mesterek jóindulata fogadtatta el. A céh a remek elbírálásánál egyre megalkuvóbbá válik, — ez belterjességéből is adódott — a remeklésre jelentkező legény gyakran családtag. Müller Ferenc rátétes íróasztala sem lenne mestermunkának elis­merhető a bizottság elnézése nélkül — említi 1857­ben a mesterkönyvi bejegyzés. Sem felkészültségük módja, sem a fokozódó igények, sem a céhkere­tekben történő egyéni munka nem biztosíthatta az ötvenes évek végén ezeknek a céhbe kerülő mes­tereknek a megélhetését. A körülmények már a gyáriparban történő alkalmazásuk, foglalkoztatásuk szükségességét érlelték meg. A mesterek ismeretében a további kutatások dön­tik el kik voltak azok, akik a korszak helyi bútor­művességének értékeit létrehozták. Ezáltal egyúttal remélhetőleg lehetővé válik összegyűjtött bútor­anyagunkban a hazai munkák elkülönítése is. 6. Ber Mátyás (előfordul még: Beer, Per, Pehr) Szül.: Pécs, 1799, tPécs (Belv.) 1866. XI. 19. Felesége: Tritz Erzsébet, Lakott: Pécs, Nepomuk u. 24. Polgár lett: 1837. (Pécs Városi Tanácsülési jegy­zőkönyv 942. sz.) A céhbe mesternek bejegyezve: 1834. III. 9. 7. Beretz Józseí (előfordul még: Berecz) Szül. : Pécs, 1777, f Pécs (Székesegyház Plébánia) 1861. VII. 25. Felesége: Kleiszner Erzsébet, Lakott: Belv. 207. sz. A céhbe mesternek bejegyezve: 1819. III. 9. 8. Brückner Ferenc Szül.: Langrin (Csehország), 1796. t Pécs (Belv.) 1873. XI. 19. A céhbe mesternek bejegyezve: 1822. XII. 22. 9. Brückner János Szül. : A céhbe mesternek bejegyezve: 1858. VI. 3. (Re­meke: rokka). 10. Dómján Márton (előfordul még: Dominyan) Szül.: Kővágószöllős (Baranya m. 1822. f Pécs (Szi­geti külv. 1887. XII. 11. Felesége: Bauer Franciska Lakott: Pécs, Árpád u. 37. A céhbe mesternek bejegyezve: 1849. X. 7. 11. Dreiacker János (előfordul még: Dreigacker) Szül.: Konstat (porosz Szilézia) 1789. f Pécs (Belv.) 1866. I. 25. Felesége: Joller Anna (1800—1836) Lakott: Pécs, Seminarium u. 29. A céhbe mesternek bejegyezve: 1821. III. 18. (A mesterkönyvi bejegyzés Baumgartner Józsefnél idézett sorai nála is szerepelnek.) XIX. SZÁZADI PÉCSI ASZTALOSMESTEREK NÉVJEGYZÉKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom