Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: XIX. századi pécsi asztalosok

XIX. SZÁZADI PÉCSI ASZTALOSOK 225 sinszky bútorairól. Kajdacsy Antal alispán írása szerint Rogosinszkyt Baranya vármegye is foglalkoztatta, s az alispán saját házánál végzett munkájával is elégedett volt. Az 1828-as Regnicoláris Conscriptio szerint Rogosinszky György a belvárosban a 384. számú házban lakott, második osztályba sorolt mester. Kassáról származott, 1811-ben vették fel a mesterek sorába, „miután tanulólevelét, s rajzisholai bizonyítványát is bemutatta" .

2Q 1815-ből származó egyik tanúsítvány szerint politúrozott bútorokat készített, de épületasztalosi munkákat is elvállalt (a ciszterci rendházban parkettázást, ablakzsaluzás készítését).

27 Jóllehet olcsó munkavállalásai miatt meglehetősen sok megbízatást kapott; földje, szőlője arra enged következtetni, hogy megélhetésében a gazdálkodásnak is jelentős szerepe lehetett. Az 1833-ban befejezett új városi tanácsháza számára irodabútorokat készített: nádazott tölgyfa széket, padokat, íróalmáriumot, „falba való almáriumot", valamint a nagy tanácsterembe egy zöld posztóval bevont asztalt, melynek alakját a megrendelő oválisra módosította: „...ezen tanács az ülésbéli szobába helyeztetendő asztal formáját célirányosabbnak lenni véli, ha az hosszas gömbölyüségü (ovális) leend."

28 A polgárság józan mértéktartása, praktikus szempontjainak érvényesülése tűnik ki Rogosinszky számlájának szűkszavú bútorleírásaiból. Az ügyészségre kerülő, belül rekeszekre osztott szekrény — leírás szerint — három-három betétmezővel tagolt, fekete pálcába foglalt 4 ajtóval és oromzatos lezárással még a klasszicista stílus szellemében készült. Megtartották a városháza korábban használt berendezésének még jó állapotban lévő darabjait is. A Városi Tanács átadása révén a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe került a 19. század első feléből származó kárpitozott ülőbútorok, kanapék valószínűleg egy későbbi alkalommal kerültek oda. Az 1828-as Regnicoláris Conscriptio a csehországi Bilinbői származó Holicz Józsefet első osztályba sorolt mesternek tünteti fel, aki mesterségét egész évben két legénnyel gyakorolja. A belváros 99. számú házában lakott, s egy 1815-ből származó adat arról szól, hogy hosszabb időn át dolgozott Nendtvich Tamás patikusnak.

29 1807-ben lett mester. Sajnos, tevékenységéről eddig nem áll több adat rendelkezésünkre. A tiroli származású Baumgartner József 1782ben lett Pécsett mester. Az ő bútorairól vélekedtek úgy megrendelői, hogy azok a bécsi és gráci bútorokkal is állják a versenyt. A belvárosban mű26 Pécsi asztaloscéh mesterkönyve (Meisterbuch). 27 Pécs Város Tanácsülés jegyzőkönyv 1832. 28 BmL. Pécs Város Közgyűlési Jegyzőkönyve 1832. 1481. sz. Közgyűlési iratok: 2140/1832, 391/1833. 29 BmL. Pécs Város Közgyűlési iratai 1010/1816. 7. melléklet. ködő első osztályú mester, aki egész évben egy legénnyel dolgozott. Saját lakóházán kívül a szigeti külvárosban is rendelkezett házzal; földje, szőlője utal vagyoni helyzetére. Az összeírás évében, 1828-ban halt meg, 77 éves korában. 1828-ban a városban dolgozó három első osztályú asztalos közül Stix Jánosról tudunk a legkevesebbet. A csehországi származású asztalost 1806ban írták be a mesterek közé. A belvárosban dolgozott, nyáron kettő, télen egy legénnyel. 1841-ben 73 éves korában hunyt el. Asztalosaink nagyobbik része csak alkalmanként, megrendelésre gyakorolta mesterségét, épületasztalos munkákat és egyszerűbb használati tárgyak készítését végezte. Az 1828-as összeírás 8 második osztályba sorolt és 7 harmadik osztályba sorolt mesterről szól. Adósságbeli pörökből értesülünk néhány asztalos munkájáról: Behr (lásd még: Beer, Per) Mátyás asztalos Hollmayer Antal patikáriusnak nagy menynyiségű kerti széket, ovális asztalokat, padokat készített

30 1843 évi tanácsülési jegyző könyvi adat szerint Joller Ferenc asztalos Negele JósSsefen a „. . . neki csinált falba való ahnáriomnak" árát követeli.

31 Asztalosaink mesterremekéről — rajzok hiányában — csak a mesterkönyv szűkszavú utalásaiból alkothatunk képet. Az 1818-ban beírt mesterek remekéről megjegyzik, hogy az a vakfára ragasztás nélkül, sokkal kevésbé furnírozott, ezáltal a mű tökéletesebbnek látszik.

32 1857-től kezdődően nevezik meg a mesternév bejegyzésekor a remeket, ami többnyire ekkor már az asztal egy fajtája: kihúzható, kanapéhoz tartozó ovális, vagy sok rekeszes felsőrésszel ellátott íróasztal, esetleg rolóval zárható szekrény. Gantner Antal esztergályozott varróasztalt készít, Retter József remeke pedig egy művészi igénnyel elkészített írószekrény. Az ötvenes évek végén az esztergályosoknak rokkát kell készíteniük remek-feladatként. A rajziskolából fennmaradt tanuólrajzok bizonysága szerint az asztalostanulók rajziskolai felkészítésének alapjait a század közepéig ugyanazok a feladatok képezték. Egyszerű mértani síkidomok és testek rajzait építészeti tagozatok, oszloprendek, térbeli szerkesztő és tónusos ábrázolása követte. (Müller Ferenc asztalosinas ión oszloprendű kapuzatot ábrázoló rajza 30 BmL. Pécs Város Közgyűlési iratai 2589/1845. és 2599/1845. 31 BmL. Pécs Város Tanácsülési Jegyzőkönyvek 1843: 3919. sz. 32 BmL. Céh-iratok. Asztalosok Mesterkönyve (Meisterbuch). 1818.: Paul Kleiner, 1819. Paul Baumgartner, 1821. Johan Dreigacker, 1821.: Thomas Drexler beírásánál fordul elő a következő megjegyzés: „Nemlich mit Handwerk beschau das blind Holz ohne Verleimen viel weniger foniert ist worden. Nach denen ist das vollkommener von Handwerk beschaut worden." 15 J. P. Múzeum Évkönyve, 1976