Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: XIX. századi pécsi asztalosok
224 MENDÖL ZSUZSA Batári Ferenc mutatott rá arra, hogy a 19. század első felében még általánosan érvényben lévő egységes céhszabályzatból és a gazdasági fejlődés hasonló jellegéből következően a legtöbb hazai városunkban a céhek működését illetően menynyire hasonló helyzet, illetve kép a jellemző. 16 A kontárok működését megakadályozni kívánó fellépések, a remek feladása körüli huzavonák, a céhes kiváltságokhoz való ragaszkodásnak számos peres ügy őrzi nyomát a pécsi tanácsülési jegyzőkönyvekben is. Marenits Pongrác asztaloslegény 1839-ben a remeklő feladatot megelőző két rajztábla készítését is terhesnek és költségesnek tartja. 17 A céh a győri, pesti és eszéki asztaloscéhtől kért igazolással bizonyítja e panaszra a tanácsnál e szokás általános érvényét. 18 Számunkra a válaszok csupán annyiból érdekesek, hogy leírják a remeklésnek a 40-es években életben levő módját. A győri céhnél: „...az az asztalos legény, aki ennél a céhnél folyamodik azért, hogy mester legyen, elkészítendő mesiermuvében a megelőző íeladat ^szerint különösen a rajzolásban kell ügyességét, jártasságát bizonyítania,, melyet a kérelmező, először építészeti darabban, mely nálunk egy oltárból áll, azután másodszor egy állva és ülve való írásra szolgáló secretaire-t alaprajzzal, elölnézetben, oldalnézetben és keresztmetszetben mind kicsiben, mind nagyban meg kell rajzolnia és csak akkor, ha a benyújtott rajzokat a céh jónak és elfogadhatónak találta, engedélyezik a lerajzolt mű elkészítését in natura..." Az eszéki céhnél : „ . .. akik a mester jogot akarják megszerezni, mindenek előtt el kell készíteni a kis rajztáblát és telmutatni, ami után háromféle tárgy mesterműve való kidolgozását kapják meg kis rajzban, melyeket megfelelően megvizsgálnak és jónak találván a kérelmezőnek engedélyezik annak kérelmét, hogy egyet előtte saját választása szerint nagy rajzban felrajzoljon és a mesterdarabot a szerint készítse el." A következő években Klauzál Gabor céhszabályokat módosító rendelete egyszerűsíti a mesterfelvételt, nem csupán a rajztábla készítése marad el, hanem a kétféle rajzremek felrajzolásától is eltekintenek, csak az elkészítendő tárgyat kellett lerajzolni. 19 A mestermunka egy-egy vevő kívánta dolog, amit abban a műhelyben kellett elkészíteni, ahol megrendelték. Ez előírások betartásától azonban mégis eltér olykor a céh. A Helytartó Tanács határozatára a gyenge egészségére, rossz látására hivatkozó Parkos Jánost már remek ké13 Batári Ferenc: XIX. századi veszprémi asztalosok A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 1963. 247. old. 17 BmL. Pécs Város Tanácsülési jegyzőkönyv 1839. 3308. sz. 18 BmL. Pécs Város Közgyűlési iratok 18/1840. 19 Dóka Klára-. A céhes mesterré válás feltételei Századok 1972. I. szítése nélkül kénytelenek felvenni 1846-ban, 20 Kopeczky Ferenc 21 is hasonlóért folyamodott 1848ban. A céh a mesterfelvételt ellenző véleményében az egyik érv : „ ... a helybeli mesterek száma a város népességéhez aranyozva máris igen nagy." 22 „ ... nevetséges rs ... remeklés nélkül a céhek el nem törlése esetében mesterjogot nyerni." A legények elosztása körül támadt céhen belüli vita is jelzi 23 azt a feszültséget, amit a hagyományos munkaszervezés és a létszám telítettsége a régi céhes keretek között okozott. A munkamegosztás érdekében egyre fontosabbá válik a nagyobb segéderő alkalmazása. Szita László 2 ^ Pécs város ipari lakosságának 1841/42. évi szerkezetéről közölt adatai szerint 27 asztalos 29 segéderővel dolgozott, míg a céhen kívüli, kontárnak tartott két eszergályos 8 segéderőt foglalkoztatott. A manufaktúra fokáig elérkező fejlődést jelzik ezek az adatok. (A mesterek és segéderők arányának szemléltetésére idézzük itt a különféle évekből rendelkezésünkre álló számadatokat: 25 1815 20 asztalos mester ? legény 1828 19 asztalos mester 15 körül (nyáron több) 1833 18 asztalos mester 30 legény 1841/42 27 asztalos mester 29 legény 1848 28 asztalos mester 51 legény A mesterkönyvből megismert asztalosaink tevékenységéről még meglehetősen kevés adatunk van. Az asztaloscéh bútorbolt nyitási szándékánál 1815/l6-ban az egyes mesterek munkájáról szóló dicsérő bizonyítványok a végzett munkáról csak általánosságban szólnak, csupán abból a szempontból vehetők forrásnak, hogy kiknek milyen mesterek dolgoztak. A továbbiakban esetleg hagyatéki leltárak, számlák alapján a bútorok sorsáról többet tudva, néhány közülük talán felkutatható lesz. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott mester Rogosinszky György: Makay Baltazár kapitány, Gaál József, Bésán kanonok nyilatkozik elismeréssel Rogo20 BmL. Pécs Város Közgyűlési iratok: 4454/1845; 408/1846; 3090/1846; 3681/1846. 21 Uo. 4325/1844; 4028/1844; 3977/1845. 22 Uo. 4454/1845; 1845-ben 31 remekelt mester működik Pécsett. Pécs Város Közgyűlési iratok: 1118/1845. 23 Uo. 365/1846., 1831/1846. 24 Dr. Szita László: A céhszervezet felbomlásának pécsi jelenségei Művelődési Tájékoztató 1966. 25 Az 1815. évi adat: Pécs Város Közgyűlési iratok 1010/1816. 2. melléklet. 1828: Regnicoláris Conscriptiones, Pécs város. Az 1833. évi és 1848. évi adatokat közli: Kopasz Gábor: Régi pécsi kézműves mesterségek. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1971. 176—177. old. 1845-re 29 asztalos és esztergályos működött Pécsett. Közli: Hetilap 1845. jún. 3. 19. sz. 294. old.: ,,Az asztalosok a pestiek példájára egy raktárt alakítottak, hol minden órában vásárolhatni bútorokat, csak még azt ajánlanám az érdemes céheknek, hogy a bútorokat szőnyegezve állítaná ki, akkor több vevője találkoznék."
