Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: XIX. századi pécsi asztalosok
XIX. SZÁZADI PÉCSI ASZTALOSOK 223 termelése az ezt követő években válhatott rendszeressé, hiszen a tanács azzal a feltétellel utasította csak el Piller kérelmét, hogy amennyiben a céh elmulasztaná a bútor-raktár, illetve Tolt létesítését. Piller megkapja az engedélyt. Hogy ebben a közös raktárban árusítottak bécsi és pesti bútorokat is csupán feltételezzük, adatunk nincs még rá. A tanácsi vélemény elismeréssel szól ugyanekkor (a benyújtott bizonyítványok hatására) a céh készítményeiről, amelyek „a nemes városi ízlésnek is megfelelnek" : ,,... néhány nevesebb polgár nyilatkozatai ennek a testületnek nem egy tagja által készített használati bútorokról annyit szögeztek le, hogy azokat a bécsiékkel nemcsak egy sorba állítani, hanem még eléfök helyezni is lehet." A polgárság jellegzetes elvárásai, ízlése rajzolódik ki a következő dicséretből: „Baumgartner József asztalosmester házamat 21 éven át különféle asztalosmunkával szolidan és jól kidolgozott bútorokkal ellátta, amit annál inkább tanúsíthatok, mivel Bécsben és Grácban magam győződtem meg, hogy ilyen jó és tartós bútorokat nem kaphatni." 11 3. ábra. Johann Eduard asztalostanonc rajza: írószekrény. 11 BmL. Pécs Városi Közgyűlési iratok 1816. 1010. sz. 16. melléklet. 1835-ben, mikor Bauer Mátyás asztalos fordul ugyancsak boltnyitás kérelmével a tanácshoz, 12 a céh egyik indoka, amivel a kérés megtagadását javasolják az, hogy a céh közös boltja 1816 óta fennáll : „ .. . melybe minden kebelbéli asztalosmester az általa készítendő asztalos munkát árulás végett beviheti és be is viszi." 13 A másik indokuk az a vád, hogy Bauet ott a falusi mesterektől olcsó pénzen összevásárolt bútorokat is mint sajátját árusíthatná, s e gyanúban ismét nem a céh valamiféle közösségi etikától vezérelt minőségvédelme nyilatkozik meg, hanem a lehetséges versenytől saját pozícióját, érdekeit félti. Az általános fejlődés követelte kezdeményezéseknek csak erőteljes hatósági intézkedések szerezhetnek érvényt, így a helyi tanács és a céh elutasítása ellenére a Helytartó Tanács megadta Ваиетак az engedélyt, 14 azonban vállalkozásának" megvalósítására nem került sor, mert még ugyanebben az évben meghalt. 15 4. ábra. Zsabakovszky János asztaloslegény rajza: írószekrény, 1836. 12 BmL. Pécs Város Tanácsülési Jegyzőkönyvek 1835. 189. sz. 13 BmL. Pécs Városi Közgyűlési iratok 2767/1834. u BmL. Pécs Városi Tanácsülési jegyzőkönyvek 1835. 886. sz. 15 Pécs, Belvárosi Plébánia Anyakönyve (Meghaltak) 1835. IX. 18.