Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Szakály Ferenc: Schreiber Farkas pécsi bíró (1527–1542)

SCHREIBER FARKAS PÉCSI BÍRÖ ben, nem tudjuk bizonyosan. Valószínű, hogy ekkor, 1543 és 1545 között teljesített tolmács-szolgálatot Fels Lénárd tábornok, főkapitány mellett

117

. A magánosoktól apródonként visszaszerzett harmincadok kezelésére Ferdinánd 1545-ben Pozsonyban harmíncadigazgatóságot állított fel, amelynek központjában 5 személy teljesített szolgálatot. Az egész szervezet irányításával és ellenőrzésével megbízott Sibrik Gergely harmincad-elnök mellett a tényleges számviteli munkát 2 pénztáros és 2 ellenőr végezte. Az évi 200 forintos salláriummal kinevezett ellenőrök (contrascribák) egyike Schreiber Farkas lett. (Ez a kinevezés egyszersmind megerősíti azon feltételezésünket, hogy Schreiber és az 1532-ben szereplő Cokon egy és ugyanazon személy volt.) A pénztárosi és az ellenőri hivatal rangos és nagy befolyással járó állás volt a magyar pénzügyi adminisztráció szervezetén belül, hiszen az egyes harmincadhivataloknál alkalmazott helyettes pénztárosokat és ellenőröket ők nevezték ki, s a kinevezettek tőlük függtek. Sibriket, aki egyszemélyben királyi tanácsos is volt és a kormánytanácsban is működött, az uralkodó egy évi és 3 hónapi tevékenység után 1546-ban, más irányú elfoglaltságára hivatkozva, felmentette harmíncadigazgatói tiszte alól, s az alkalmat egyszersmind arra is felhasználta, hogy a szervezetet racionalizálja. Sibrik helyére a korábbi első pénztáros lépett, melléje az addigi másodpénztárost nevezték ki ellenőrnek, az 1545-ben kinevezett két ellenőr — így Schreiber — állását pedig takarékossági okokból megszüntettékH8. Legalábbis Szerémi Gy. káplán szerint így történt Pécs meghódolása : „Azután [=Siklós elfoglalása után] Pécs városa alá lovagolt a császár. Hogy a szegény pécsiek hallották, hogy a császár ellenük lovagol, mindjárt összeszedtek ajándékokat, élelmet, s Mohácsra vitték sátrához. A császár megkérdezte azokat a polgárokat, honnan valók. — Ök mondták: Pécsről. — Hallottam, hogy ti lázadók vagytok az én császári íelségem ellen. — Ők mondták: Ne higgye császári felséged, mi kevesen vagyunk a városban, mert a mieink közül sokan már régen ellovagoltak. — Mondja a császár: És hova menekültek? Pedig én kegyes uruk lettem volna nekik. — Felelték mindjárt a polgárok: Felséges császár? Ha meghallják felséged kegyességét, százszorosan haza jönnek; gyorsabban jön, aki jöhet, higgye el felséged. — Kit akartok tőlem köztetek tisztnek? — Mindjárt válaszolták és mondták: Felséges császár, senki sem tetszik nekünk úgy, mint Kászon vajda. — A császár feleli: Legyen meg akaratok. —És adott a császár nekik mindegyik polgárnak ajándékul huszonöt aranyat az élelmükért, amelyet neki a táborba hoztak. A pécsiek így megszabadultak gondjuktól a török császár előtt." Szerémi Gy. (1961) 274 —275. 1. 117 Erről lásd a 123. jegyzetben idézett parancslevelet.; Fels halálának időpontját nem tudtuk megállapítani, 1545-ben még az élők sorában volt. Thaly K. : Istvánffy István sírverse, temetése és hagyatékai. Századok 9(1875) 208. 1. 118 Ember Gy. 211—212. 1.; E minőségében látjuk Schreiber — akinek láthatólag nem nagyon volt szerencséje a harmincadellenőri hivatallal — azonban nem sokáig maradhatott állás nélkül. Ezúttal ismét magyar tolmácsként (ahogy Ferdinánd egyik, 1550-es parancslevele mondja: „interpres Hungaricusként"

119

) nyert alkalmazást, ismétcsak katona, gróf Salm Miklós országos főkapitány mellett. Az egykori pécsi kereskedő-bíró ezekben az években állása révén egy sor jelentős katonai és politikai esemény részese lehetett. Nyilván elkísérte urát Egerbe is, ahonnan az 1550-ben Szolnok várának építését irányította és ellenőrizte

120

. De bepillanthatott a Habsburg-Magyarország és Erdély egyesítésé érdekében folyó tárgyalások kulisszái mögé is, hiszen ura egyike volt azoknak, akik Fráter Györgygyei 1549/50-ben az egyesítés feltételeiről tárgyaltaki

2

'. 1550 decemberében Salm Egerben elhunyt

122

, mire az ismét állás nélkül maradt Schreiber legott Bécsbe sietett, hogy az uralkodótól újabb megbízást eszközöljön ki. Kérése — mint megannyiszor — ezúttal sem talált süket fülekre az udvarnál. Ferdinánd 1551 júniusában kelt utasításában megparancsolta az Erdélyt megszálló hadak parancsnokának, Castaldonak, hogy Schreibert — aki több éven át tolmácsként és küldöncként hűséggel szolgálta Fels Lénárdot és Salm Miklóst — alkalomadtán hasonló munkakörben alkalmazza

l2:i

. Hogy Schreiber sietve meg is indult rendelt állomáshelyére, azt Nádasdy Tamásnak egyik, feleségéhez intézett leveléből bizonyosan tudjuk. Az akkor Ferdinánd szolgálatában, éppen Erdélyben, Kolozsvárott tarműködni pl. 1545 áprilisában. Worms, 1545 április 21. Ferdinánd király utasítása a harmincadigazgatósághoz. Rugoníalvi Kiss I. : A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549—1551. évi leveleskönyve. Bpest, 1908. 367. 1.; Kubinyi A. a pozsonyi harmincadellenőr Kochaim Farkast az 1521-ben Budán feltűnt Kochaim Farkassal azonosította annak alapján, hogy az ott több egykori budai polgár társaságában tűnik fel. Kubinyi A. -. Der Besitzer eines Turmes in Neusiedl am See: Wolf gang Hiller von Ofen (1548). Ein Beitrag zur Geschichte der ungarischen Beamterschicht im 16. Jahrhundert. Burgenländische Heimatsblatter 1971. 3. szám. 121—123. 1. Mint fentebb (74. jegyz.) láthattuk, a két azonosítás nem zárja ki egymást. 119 E. T. E. V. 404—405. 1. (id. parancslevél) 120 Thallóczy L. 53—61. 1. 121 Károlyi A. 492—514. 1. passim,- Az eseményekre lásd még: Barabás S.: Regestak Erdély történetéhez. Történelmi Tár 1891—1892. passim, 5 közlemény. 122 Salm halálának időpontját helytelenül március 2-re teszi C. von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaisertums Oesterreichs ... 28. Wien 1874. 138. 1. A halál időpontját Thallóczy L. helyesen decemberre teszi (57. 1.), hiszen Fráter György még 1550. december 24-én is levelet intézett Salmhoz. Károlyi A. 513. 1. 123 Bécs, 1551. jún. Ferdinánd parancslevele Castaldóhoz. Óvári L.-. A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának oklevél-másolatai. II. Bpest, 1894. 116. 1. nr. 549.