Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)
AZ SZDP POLITIKAI KÜZDELMEI 133 ronázta. „A pécsi munkások, a pécsi bányászok hazaszeretete, szilárdsága, a hazátlan bitangok öntudatos küzdelme megmentette a magyar lakosságú, magyarul érző városunkat attól, hogy az idegen imperializmus rabjává legyen. Tudott harcolni ez a munkásság a külső megszállók ellen éppen úgy, amint nem alkudott meg soha abban a harcában, melyet a belső megszállók, a föld, a bányák, a gyárak bitorlói ellen folytatott." 37 Az SHS hatalom politikusai az általános politikai sztrájk alatt elszenvedett vereségből nem tanultak, nyíltan és titokban szervezkedtek, az annexiós politikát hirdették. A szerb katonai alakulatok parancsnokai arra törekedtek, hogy a magyar szervezett forradalmi munkásmozgalmat felszámolják, a dolgozó tömegeket a jugoszláv reakciós erők érdekei alá rendeljék. Ez szemléltetően megmutatkozik a baranyai szerb katonai helyőrség parancsnokának 1919. március 27-én kelt jelentésében. „Pécsett a napokban befejeződött általános politikai sztrájk után a szénbányászokat intenzív munkára fogjuk kényszeríteni. Ha ez ellen sztrájkmozgalmakat kezdeményeznek, a főkolomposokat Sremska Mitrovicára internáljuk, vagy kitoloncoljuk Jugoszláviából, a munkásmozgalmakat szervezőket és a hozzátartozókat áttesszük a demarkációs vonalon." 38 3. A baranyai szocialista pártszervezetek megalakulása. A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Szociáldemokrata Párt 1919. március 21-én egyesült. Az új párt neve Magyarországi Szocialista Párt lett. Kun Béla tíz pontban foglalta össze a párt ideiglenes programját, amely tartalmazta a szocialista forradalom feladatait és a párt szervezeti teendőit. Baranya falvaiban a pártprogram alapján jöttek létre a Szocialista Párt szervezetei. A kommunista pártszervezetek és a szociáldemokrata szervezetek egyesültek és felvették a Szocialista Párt nevet. Mivel Baranyában a Kommunisták Magyarországi Pártja korábban nem tudta kiépíteni helyi szervezeteit, ezért a kommunisták mindenütt beléptek a szociáldemokrata szervezetekbe. 1919. március 22-én Sásd községben megalakult a Szocialista Párt Baranyai Párttitkárság és a Baranyai Direktórium. A párttitkárság tagjai voltak: Kandi János, dr. Kerese György, dr. Fonyó Vilmo*s, Kéméndy József, Csizmadia Pál, és Ignácz József. A baranyai párttitkárság mindig 37 Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 271—272. 38 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. fond. IIT. 256. mikrofilm. 20420. azonos volt a direktórium összetételével. A baranyai párttitkárság és a direktórium március 23-án kiáltványt intézett Baranya megye lakosságához. Hirdették, hogy a munkások és parasztok támogassák a Tanácsköztársaságot. A termelőeszközök, a gyárak, a szénbányák, kőbányák, bankok, a föld, a közlekedés, a kereskedelem a nép tulajdonába kerültek, megszűnt a kizsákmányolás. Magyarország szövetséget létesítsen Szovjet-Oroszországgal. A párttitkárság azonnal hozzáfogott a szocialista pártszervezetek és a tanácsok létrehozásához. Ezt a munkát egy pártszervező csoport végezte, amelynek az volt a feladata, hogy folyamatos politikai munkával növeljék a pártszervezetek, illetve a párttagok összlétszámát. A pártszervezetek megszervezése bonyolult politikai munkát jelentett, mert Baranya megye hét járását az antant hatalmak katonai csapatai ideiglenesen megszállták, csak két járás tartozott a Tanácsköztársasághoz. A Szociáldemokrata Párt pécsi szervezet vezetősége nem értett egyet a két munkáspárt egyesítésével. Baranya megye területén továbbra is a szociáldemokrata mozgalom uralkodott. Ez az objektív helyzet megszabta a baranyai szocialista pártszervezetek megszervezésének munkáját. A Tanácsköztársasághoz tartozó területeken a szocialista pártszervezetek megalakítása gyorsan megtörtént, míg a megszállás alatt lévő baranyai falvak többségében és Pécs városában nem sikerült szocialista pártszervezeteket alakítani. A szocialista pártszervezetek folyamatosan jöttek létre 1919. március 21-től július haváig bezárólag. Kárász községben 1919. március 30-án falugyűlésen megalakították a szocialista pártszervezetet és a munkástanácsot. 90 párttag megválasztotta a tisztségviselőket. A szocialista pártszervezetek a Tanácsköztársaság nevében mindenütt átvették a hatalmat. A pártszervezetek vezetői, a tanácsok tagjai, illetve a direktóriumok funkcionáriusai is voltak. A pártszervezetekben meghúzódó jobboldali gondolkodású elemek szervezkedni kezdtek, igyekeztek lefékezni a fellendülő pártalakító mozgalmat. Március 27-én a radikális és reakciós körjegyzők tanácskozásra jöttek össze. Az értekezleten elhatározták, hogy valamennyien belépnek a szocialista pártszervezetek soraiba. A Szocialista Párt Baranyai Párttitkárság a körjegyzők felvételét jóváhagyta és megbízták őket, hogy mint pártszervezők mindenütt hozzák létre a pártszervezeteket, illetve a tanácsokat. A jobboldali gondolkodású pártszervezők által megalakított pártszervezetekben és tanácsokban nem sok köszönet volt. Felsőmindszenten megjelent Bölcsics István pártszervező, aki utasította a Gazdakör vezetőségét, hogy az egyesület tagjai lépjenek a szocialista pártba. A pártalakító gyűlésen a Gaz-