Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Gungl Ferenc: A SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918. november–1919. december)

AZ SZDP POLITIKAI KÜZDELMEI 133 ronázta. „A pécsi munkások, a pécsi bányászok hazaszeretete, szilárdsága, a hazátlan bitangok öntudatos küzdelme megmentette a magyar lakos­ságú, magyarul érző városunkat attól, hogy az idegen imperializmus rabjává legyen. Tudott har­colni ez a munkásság a külső megszállók ellen éppen úgy, amint nem alkudott meg soha abban a harcában, melyet a belső megszállók, a föld, a bányák, a gyárak bitorlói ellen folytatott." 37 Az SHS hatalom politikusai az általános politi­kai sztrájk alatt elszenvedett vereségből nem ta­nultak, nyíltan és titokban szervezkedtek, az an­nexiós politikát hirdették. A szerb katonai alaku­latok parancsnokai arra törekedtek, hogy a ma­gyar szervezett forradalmi munkásmozgalmat fel­számolják, a dolgozó tömegeket a jugoszláv reak­ciós erők érdekei alá rendeljék. Ez szemléltetően megmutatkozik a baranyai szerb katonai helyőr­ség parancsnokának 1919. március 27-én kelt je­lentésében. „Pécsett a napokban befejeződött ál­talános politikai sztrájk után a szénbányászokat intenzív munkára fogjuk kényszeríteni. Ha ez el­len sztrájkmozgalmakat kezdeményeznek, a főko­lomposokat Sremska Mitrovicára internáljuk, vagy kitoloncoljuk Jugoszláviából, a munkásmozgalma­kat szervezőket és a hozzátartozókat áttesszük a demarkációs vonalon." 38 3. A baranyai szocialista pártszervezetek megalakulása. A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Szociáldemokrata Párt 1919. március 21-én egye­sült. Az új párt neve Magyarországi Szocialista Párt lett. Kun Béla tíz pontban foglalta össze a párt ideiglenes programját, amely tartalmazta a szocialista forradalom feladatait és a párt szer­vezeti teendőit. Baranya falvaiban a pártprogram alapján jöt­tek létre a Szocialista Párt szervezetei. A kom­munista pártszervezetek és a szociáldemokrata szervezetek egyesültek és felvették a Szocialista Párt nevet. Mivel Baranyában a Kommunisták Magyarországi Pártja korábban nem tudta kiépí­teni helyi szervezeteit, ezért a kommunisták min­denütt beléptek a szociáldemokrata szervezetek­be. 1919. március 22-én Sásd községben megala­kult a Szocialista Párt Baranyai Párttitkárság és a Baranyai Direktórium. A párttitkárság tagjai voltak: Kandi János, dr. Kerese György, dr. Fo­nyó Vilmo*s, Kéméndy József, Csizmadia Pál, és Ignácz József. A baranyai párttitkárság mindig 37 Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Pécs. 1957. 271—272. 38 Muzej socialisticke revolucije Vojvodine. fond. IIT. 256. mikrofilm. 20420. azonos volt a direktórium összetételével. A bara­nyai párttitkárság és a direktórium március 23-án kiáltványt intézett Baranya megye lakosságához. Hirdették, hogy a munkások és parasztok támo­gassák a Tanácsköztársaságot. A termelőeszközök, a gyárak, a szénbányák, kőbányák, bankok, a föld, a közlekedés, a kereskedelem a nép tulaj­donába kerültek, megszűnt a kizsákmányolás. Ma­gyarország szövetséget létesítsen Szovjet-Oroszor­szággal. A párttitkárság azonnal hozzáfogott a szocia­lista pártszervezetek és a tanácsok létrehozásá­hoz. Ezt a munkát egy pártszervező csoport vé­gezte, amelynek az volt a feladata, hogy folya­matos politikai munkával növeljék a pártszerve­zetek, illetve a párttagok összlétszámát. A párt­szervezetek megszervezése bonyolult politikai munkát jelentett, mert Baranya megye hét járá­sát az antant hatalmak katonai csapatai ideigle­nesen megszállták, csak két járás tartozott a Ta­nácsköztársasághoz. A Szociáldemokrata Párt pé­csi szervezet vezetősége nem értett egyet a két munkáspárt egyesítésével. Baranya megye terüle­tén továbbra is a szociáldemokrata mozgalom uralkodott. Ez az objektív helyzet megszabta a baranyai szocialista pártszervezetek megszervezé­sének munkáját. A Tanácsköztársasághoz tartozó területeken a szocialista pártszervezetek megala­kítása gyorsan megtörtént, míg a megszállás alatt lévő baranyai falvak többségében és Pécs váro­sában nem sikerült szocialista pártszervezeteket alakítani. A szocialista pártszervezetek folyama­tosan jöttek létre 1919. március 21-től július ha­váig bezárólag. Kárász községben 1919. március 30-án falugyűlésen megalakították a szocialista pártszervezetet és a munkástanácsot. 90 párttag megválasztotta a tisztségviselőket. A szocialista pártszervezetek a Tanácsköztársaság nevében mindenütt átvették a hatalmat. A pártszervezetek vezetői, a tanácsok tagjai, illetve a direktóriu­mok funkcionáriusai is voltak. A pártszervezetekben meghúzódó jobboldali gon­dolkodású elemek szervezkedni kezdtek, igyekez­tek lefékezni a fellendülő pártalakító mozgalmat. Március 27-én a radikális és reakciós körjegyzők tanácskozásra jöttek össze. Az értekezleten elhatá­rozták, hogy valamennyien belépnek a szocialista pártszervezetek soraiba. A Szocialista Párt Baranyai Párttitkárság a körjegyzők felvételét jóváhagyta és megbízták őket, hogy mint pártszervezők minde­nütt hozzák létre a pártszervezeteket, illetve a ta­nácsokat. A jobboldali gondolkodású pártszervezők által megalakított pártszervezetekben és tanácsokban nem sok köszönet volt. Felsőmindszenten megjelent Bölcsics István pártszervező, aki utasította a Gazda­kör vezetőségét, hogy az egyesület tagjai lépjenek a szocialista pártba. A pártalakító gyűlésen a Gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom