Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Uherkovich Gábor: A Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek) ősi víztározójának algáiról

8 UHERKOVICH GABOR ci­8,4 mg/l 0,24 e.é. SCv, 2­45,0 mg/l 0,94 e.é. HCO-3 67,0 mg/l 1,10 e.é. CO3 2­0,0 mg/l 0,00 e.é. Összes anion egyen­érték 2,28 Fe 3+ 0,30 mg/l Mn 2+ 0,026 mg/l NH 4 + 0,30 mg/l NO2­0,00 mg/l NO,­0,55 mg/l РСч 3 ~ 0,46 mg/l A kis oldottanyag-tartalmú, béta-oligohalobikus, kalciumszulfát-hidrogénkarbonát iontípusú vízben feltűnik a különböző N-formákban való viszony­lagos szegénység és mellette a viszonylagos foszfát­gazdagság. Utóbbi minden bizonnyal természetes eredetű, a helyi ásványos viszonyoktól megszabott. Míg a felszíni vizeink többségében a biológiai pro­dukciónak a foszfor a limitáló tényezője, itt a nit­rogén tölti be ezt a szerepet. Egyébként ez a víz a fenti kémiai mutatók szerint a KGST normatívák alapján az I. osztályú, tiszta víz kategóriájába esik. A tározó algaegyüttesei és algái Az ősi víztározóból 1973 óta négy alkalommal vettem vízmintákat, hogy ezek algaegyütteseit fel­dolgozzam. 1. 1973. V. 7., 2. 1973. VII. 2., 3. 1975. III. 6., 4. 1976. IV. 2. A mintákból észlelt algák felsorolásánál a gyűjtési időpontokat az 1-—4. szá­mokkal jelzem. Kitűnt, hogy — miként ez analóg esetek isme­retéből várható volt — a hajtásos vízinövényekkel i icm i 190-10~ 6 SL ] crn J 2. ábra: A Jakab-hegyi ősi víztározó Maucha-féle víz­kémiai diagramja erősen benőtt, csak foltszerű víztükrökkel rendel­kező víz egészének mikroszkopikus növényvilága meglehetősen mozaikszerű, az egyes vízfoltokban esetenként más és más algák jutnak mennyiségi túlsúlyba, de ugyanakkor egyazon időszak víz­mintái között sok a közös vonás is. Az egyes idő­pontok vízmintáinak legszembeötlőbb bélyegei: 1. 2973. V. 7. A szabad víztükrökben Microspora stagnorum, Mougeotia sp. kisebb, laza fonadékai; a fonalakon Epipyxis marchica-k és Characiopsh-ok ülnek, míg a fonalak közötti vízterekben Ophio­cytium parvulum, O. capitatum, továbbá néhány Euglenophyton szervezet a leggyakoribb. Ahol a fonalas algák jobban háttérbe szorulnak, ott egy Eudorina charkoviensis-domínancia mellett egy Pe­ridinium volzii- és Synedra ulna var. biceps-szuh­dominancia alakul ki. A kovamoszatok közül az Eunotia lunaris a leggyakoribb .mindkét biotóp va­riánsban. 2. 2973. VII. 2. A szabad víztükrökben Scene­desmus acutus, Chlorella pyrenoidosa nagyobb egyedszáma ekkor a legszembeötlőbb, de ugyan­ekkor az Eunotia lunaris 1 , Trachelomonas volvocina, Ophyocitium parvulum egyedei is jelentős számban vannak a szálanként észlelhető Microspora stagno­rum fonalai között. 3. 2975. III. 6. A makrofiton vízinövények szárai között Microspora stagnorum sűrű fonadékai, ame­lyeket Zygnema sp., Spirogyra sp., Oedogonium sp. fonalai és Ophiocyiium parvulum változatos méretű sejtjei tarkáznak. A szabadabb víztükrök­ben igen érdekes, változatos Euglenophyton-flóra, de azért mennyiségileg mégis egy Coelosphaerium holopediiorme-Eunotia Zwnaris-dominancia uralja ezeket a szabadabb víztükröket. 4. 2976. IV. 2. A vízi makrofitonok szárai között az előző mintához hasonló fonalas algaegyüttes, míg a szabadabb víztükrökben az ekkor is szem­beötlő Eunotia lunaris mellett néhány sajátos Vol­vocales (Chlamydomonas rigensis forma, Chloro­gonium acutiíorme, Nephroselmis angulata) és az Euglenophytonok közül az Euglena tuberculata van­nak jelen, utóbbi feltűnően nagy egyedszámban. A négy időpontban vett vízmintákból az aláb­biakban félsorolt algataxonokat határoztam meg. Méretekre, további alaktani sajátságokra csak ott 1. ábra: A Jakab-hegyi víztározó környékének vázlatos helyszínrajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom