Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához
CSONTVÁRY SZÉNRAJZAI 289 voltak hozzáférhetőek, sőt ma is még jónéhány lappang (a méreteket sem ismerjük). így aztán érthető, hogy a szakirodalom meglehetősen mostohán bánt velük. Lehel Ferenc, Csontváry művészetének egyik első, lelkes propagálója, az első jelentősebb tanulmány szerzője említi ugyan a rajzokat, az •első, Wehrmüllerről készült portrét és a Magyarok bejövetelét, melyet Csontváry apoteózisának tart 25 , főként azonban a portrékkal foglalkozik. ízelítőül idézünk két véleményt, mely Csontváry felkészültségét erősen vitatja, legalábbis megkérdőjelezi. Ezek az ítéletek az általános szakmai közfelfogást is tükrözték. Genthon István 1935-ben megjelenő könyvében a Csontváry rajzokról emígy tesz említést: „Első munkái száraz, akadémikus jellegű tanulmányok, melyekhez későbbi műveinek semmi köze sincsen." 26 Pogány Ö. Gábor 1948-ban a következőket írta: „...mindegyik képe szörnyű kínlódás a gyarló készültsége és eltökélt szándéka között." 27 Csontváry festészetének az 50-es, 60-as évek fordulóján a brüsszeli, majd a székesfehérvári kiállítás átütő külföldi, illetve hazai sikerével, az életmű teljes rehabilitásával egyidőben került sor Németh Lajos monográfiájának kiadására, perdöntő megállapításaira. 28 Elismeréssel ír a müncheni rajzokról is. „. .. a szabadiskolai próbálkozások közül megmaradt néhány.. . Jól konstruált, megbízható felkészültségről valló tanulmányfejek és félaktok. A feladatnak megfelelően aprólékos, a részleteket is figyelembe vevő tanulmányok, ám a részletezés mögött érződik az anatómiai váz." 29 Foglalkozik a késői vázlatok szimbolikájának feloldásával is. 21 Pertorini Rezső könyvében elsősorban a 10-es évekbeli szimbolikus kartonokat elemzi a grafikák közül. 22 1970-ben látott napvilágot Márffy Albin tanulmánya, mely hét müncheni tanulmányrajzot ismertet. Tulajdonképpen ez az egyetlen olyan tanulmány, mely kizárólag Csontváry grafikáival foglalkozik, ha nem is a teljesség igényével. 30 A Csontváry grafikák hányattatásának története a festményekéhez mérhető. Lehel Ferenc könyvében olvashatjuk, hogy a takarítatlan műteremben, 25 Lehel Ferenc-. Csontváry Tivadar a posztimpeszszionista festés magyar előfutára, Amicus kiadása, 1922. első kiadás, (a továbbiakban LEH. I.) 18. o. 26 Genthon István: Az új magyar festőművészet története, 1935. 243. o. Csontváry művészetét egyébként Genthon így sommázta: Tipikus dilettáns volt, de a heroikus dilettánsok közül való (1. uo.). 27 Pogány Ö. Gábor: A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1948. 48—52. o. 28 Németh Lajos : Csontváry Kosztka Tivadar, Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964, valamint Csontváry Kosztka Tivadar, Corvina Kiadó, Budapest, 1970. második, bővített, átdolgozott kiadás. 29 NL. Cs. II.: 26. o. 30 Márffy Albin: Csontváry néhány müncheni rajzának ismertetése. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1/1970. 77—83. o. (franciául) és 203—207. o. (magyarul). melynek alig volt berendezése, akadtak rá a rajzokra a festő halála után. „ . .. a padlón nagy halom szilvamag és kukoricacsutka elszórva. A falon kifeszítve függtek a képek, a fal mellett összegöngyölve több szénvázlat." 31 A képekkel együtt 1921ben Gerlóczy Gedeon építészmérnök tulajdonába kerültek, tőle 1973-ban vettte át letétbe a pécsi múzeum. Csontváry maga is olyannyira fontosnak tartotta felkészülésének e perdöntő bizonyítékait, hogy kiállította őket. 1907-es párizsi kiállításán a katalógusban 6. számon szerepel tíz az első rajzai közül. Az 1908-as iparcsarnoki kiállításon a katalógus bizonysága szerint a 44—53-as sorszámon Tíz rajz is szerepelt a müncheni iskolából.^ 37—38-as szám alatt egy-egy 1895—96-os rajz. A tervezett, de a „vállalkozó hűtlensége miatt" 32 végülis meg nem valósult berlini kiállítás kinyomtatott katalógusában is szerepelnek rajzok. A 42-es szám alatt Tanulmány (Paris, Louvre), 43. szám alatt Karlsruhe (másolat), 44— 53-as szám között pedig Müncheni portrétanulmányok, valamint a jegyzék végén megismételt l-es sorszám alatt Természet után készült első iskolarajz is szerepelt még. 2 Harmadik tárlatán 42 festmény mellett is kiállította a müncheni rajzokat 33 2. sorszám alatt, míg a 9. számon egyik későbbi, az 1895-ös karlsruheí rajzát. Az Ernst Múzeumban, 1930-ban rendezett gyűjteményes Csontváry kiállításon a festmények mellett 15 szénrajzot mutattak be a rendezők. 34 Ezek nem mindegyike azonosítható ma már pontosan. Az I. teremben 11 grafika szerepelt. Zárójelben feltüntetjük a tényleges, vagy a feltételezett azonosítást: katalógus szerinti 1. sz. Öreg asszony (9. Öregaszszony); kat. 2. sz. Werthmüller (1. Werthmüller Mihály modell portréja); kat. 3. sz. Férfifej (vagy a 2. Anton Hander modell portréja, vagy a 3. Georg Tretter modell portréja, vagy a 7. Hans modell portréja); kat. 4. sz. Hátradűlő nő (6. Amalie); 5. sz. Parasztfej (4. Otto Heinrl portréja ?); kat. 6. sz. Szakállas férfi (vagy a 2. Anton Hander modell portréja, vagy a 3. Georg Tretter modell portréja, vagy a 10. Turbános férfi); kat. 15—19. sz. alatt Müncheni tanulmányok címszó alatt további 5 szénrajz szerepelt még az I. teremben pontosabb címmegjelölés nélkül. A VI. teremben négy grafikát állítottak ki: kat. 56. sz. Tanulmányfej (vagy a 2. Anton Hander modell portréja, vagy a 3. Georg 31 LEH. IL: 19. о. Műtermében „. . . a szénrajzokon, az összegöngyölt vásznakon és a tábori ágyon kívül ebben a műteremben csak hihetetlen garmadában halmozódó kukoricacsutkát és szilvamagot találtak." 32 Csontváry egy későbbi levélfogalmazványáből, idézi Németh Lajos a Csontváry Emlékkönyv 113. oldalán. 33 Régi József Műegyetem, Múzeum krt. 6—8. sz. épületben a II. emeleten. 3i Csontváry-Kosztka műveinek gyűjteményes kiállítása, Budapest, 1930. október, Az Ernst Múzeum Kiállításai CXIII. 19 J. P. Múzeum Évkönyve, 1976
