Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához
CSONTVÁRY SZÉN RAJZAI lábával az állványra támaszkodik) kalapot, mellényt és öltönyt visel. A profilban ábrázolt szakállas férfialak minden bizonnyal maga Csontváry. Fiatalkori fényképfelvételekkel valamint Önarcképével összevetve a hasonlóság feltétlenül megállapítható. A felső sarokban lévő festő feje felett lebegő sugarakkal ékített ötágú csillag tréfás utalás a zsenire, az elhivatottságot égi szózattal hírül vevő Csontváryra. Balra lent Lakos Alfréd festő kézjegye szerepel 894-es dátummal. Tanulmányút jának egyik állomáshelyén találkozhatott a két festő. A közelmúltban Frankfurth József hagyatékából előkerült két képeslapméretű kis rajz is. (1. I— II. kép). A Magyar Nemzeti Galéria bírálóbizottsága és Németh Lajos is elfogadta mindkét rajzot Csontváry sajátkezű munkájának. A két ceruzarajzot azonosították az 1908-as budapesti kiállítás katalógusának 37—38. sz. alatti Iskolai emlék Parisból, 1896 és Iskolai emlék Karlsruhéból, 1895; az 1910-es berlini katalógus 42—43. sz. alatti Tanulmány (Paris, Louvre) és Karlsruhe (másolat), mindkettő é. п.; az 1910-es budapesti kiállítás katalógusának 9. sz. alatti Iskolai emlék Karlsruhéból, 1895 с rajzzal. Ez utóbbin tehát már Csontváry életében sem szerepelt a párizsi emlék. 1910 után mindkét 1895—96-ra datált rajznak nyoma veszett és nem került be Gerlóczy Gedeon gyűjteményébe sem. Hiányoztak az 1930-as és 1936-os kiállításról is. Valódiságukat így legalábbis kérdőjelesnek látjuk a képek történetének, utóéletének ismeretében. De legalább olyan fontos ellenérvnek tekinthetjük a rajzok Csontvárynál szokatlan kis méretét, valamint azt a tényt is, hogy bár ezek a ceruzarajzok a számos kitűnő tanulmányt eredményező 1894-es évet követően készültek, eredetiségükben, felfogásukban, rajzi színvonalukban sem állják velük a versenyt. Németh Lajos 1895-re, a müncheni (karlsruhei, düsseldorfi, párizsi) „felkészülést" követő esztendőre teszi Csontváry művészi pályájának indulását, alkotó másfél évtizedének kezdetét. „Művészete lényegében négy nagyobb stíluskorszakra bomlik, ezek részben időben is elhatárolódnak egymástól. Az első szakasz, amely 1895—1899-ig tart és az utolsó, az 1910. januárja utáni periódus esztétikai szempontból strukturálisan tér el a közbülsőktől. Az 1900-—1910 közötti évtized kettéosztható. 1903—1904 a váltóhatár, ez a sajátosan értelmezett plein air megtalálásának az éve, s ezután születnek a nagy szintetizáló jellegű művek." 18 18 Németh Lajos : Csontváry Kosztka Tivadar, Corvina Kiadó, Budapest, 1970. II. kiadás, (a továbbiakban NL. Cs. II.) 245. o. I. Karlsruhei emlék (másolat), 1895, papír, ceruza rajz, 83X125 mm.
