Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Tüskés Tibor: Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez (Források a XX. századi művészet történetéből)
FÜLEP LAJOS ZENGÖVÁRKONYI ÉVEI 275 Ezzel az előterjesztéssel íejezzük ki a Nagyméltóságú Miniszter Úr előtt, 50 hogy Karunk ehhez a habilitációhoz ragaszkodik és azt minden körülmények között érvényre juttatni óhajtja. A Kar többek hozzászólása után egyhangúan elíogadja az előterjesztett indítványt, azt határozattá emeli és megbízza a dékánt, hogy a nagyméltóságú Minisztériumnál a határozatnak megtelelő értelemben járjon el." Az eléggé kemény hangú indítványnak, illetve határozatnak, úgy látszik, foganatja volt, mert az 1932. február 8-i kari ülésen az elnök már bemutatja a VKM. 2459/1931— IV. számú leiratát dr. Fülep Lajos „magántanári képesítésének megerősítése tárgyában". A magántanári képesítés megerősítése megérkezett, de a díjtalan adjunktussá választás megerősítése még nem. Közben le is járt a megválasztás érvényességi ideje. Ezért Halasy-Nagy indítványozza, hogy Fülep Lajost — most már nem a zengővárkonyi református lelkészt, hanem az egyetem magántanárát — a filozófiai intézet mellét díjtalan adjunktussá 1933. augusztus 31-ig a Kar újból válassza meg. Az indítványt a Kar titkos szavazással egyhangúlag elfogadja. Dr. Fülep Lajos magántanár fizetéstelen adjunktusi megbízásának minisztériumi megerősítése az 1932. ápr. 20-án tartott rendes kari ülésen „szolgál tudomásul". (Fülep díjtalan adjunktussá történő megválasztását illetve minisztériumi megerősítését a későbbi években mindig újból és újból meg kellett ismételni. Mind a megválasztás, mind a megerősítés fényéről a kari ülések jegyzőkönyvei adnak hírt.) Dr. Fülep Lajos egyetemi magántanár előadásait az 1931/32-es tanév második szemeszterében kezdte meg A művészetek története címmel, heti 2 órában. Ez időtől kezdve minden félévben általában heti 3 órában hirdetett előadásokat a filozófiai tanszéken. Az előadásokat az egyetemi nyomtatott tanrend az első másfél évben — tévesen — a történelmi előadások sorában közölte. (A legelső alkalommal a tanrendben nevét „Fülöp"-nek írták.) Az 1936/37-es tanévben Fülepre új feladatok hárulnak az egyetemen. 1936. január 1-től KoltayKastner Jenőt, az egyetem olasz tanszékének vezetőjét a Római Magyar Intézet igazgatójává nevezik ki. Koltay-Kastner továbbra is az egyetem professzora marad, de óráit másoknak kell átvenni. Az olasz tanszék munkáját eleinte három előadó látta el. így az 1936. június 3-án tartott rendkívüli kari ülés — Birkás Géza és Koszó János javaslatára — az olasz nyelvi előadások megtartásával „helyettesítőleg" Fülep Lajost bízza meg, „aki e téren évtizedekre menő irodalmi munkásságra te50 A vallás- és közoktatásügyi miniszter ekkor Klebelsberger Kunó. Halála után — 1932. októberétől — utóda Herman Bálint. kint vissza és mindenképpen alkalmas erre". Az 1936/37-es tanévben, valamint az 1937/38-as tanév első felében Fülep heti két-két órás előadást tart az olasz tanszéken. Az 1937/38-as tanév második felében azonban már heti hat órában hirdet előadásokat az olasz intézetben, s ugyanettől az időtől kezdve filozófiai előadásai szünetelnek. Ezt a változást az 1937. szept. 12-i kari ülésen bizonyos bonyodalmak előzték meg. A minisztérium ugyan beleegyezett, hogy az egyetem Koltay-Kastner római távollétét „szabadságinak tekintse, de azt szerette volna, hogy az olasz tanszék óráit — megosztottság helyett — egyetlen személy lássa el. Ezért az 1937. szept. 12-i kari ülésen ugyanaz a Birkás Géza, aki korábban Fülepet az olasz nyelvi előadásokra ajánlotta, most kijelenti, hogy a megosztott helyettesítés „a szakszerűség követelményének nem felelt meg", s azt indítványozza, hogy a Budapesten élő Kardos Tibort hívják meg a tanszék egyszemélyes helyettesítésére. Birkás szerint „Fülep Lajos kimondottan esztétikus és nem irodalomtörténész vagy filológus. Nem is irodalmi előadásokat tartott, hanem hallgatóival olasz szövegeket fordítottak és beszéltek meg." Halasy-Nagy ellenjavaslattal él, és azt mondjo, hogy Fülepet bízzák meg az olasz tanszék helyettesítésével. A jegyzőkönyv megállapítja: „dr. Halasy-Nagy mint dékán érdeklődött dr. Fülep Lajos előadásai iránt. Dr. Fülep Lajos szerint a hallgatók oly kevéssé tudnak olaszul, hogy az olasz nyelven tartott előadását nem értik meg. Ezért olvastatott és fordíttatott velük. A hallgatók még ezt is nehéznek találták, nem jelentek meg az előadásokon és a kollokviumokon; az olasz nyelv okozta nehézséget úgy kerülték meg, hogy dr. Birkás Géza és dr. Kerényi Károly ny. r. tanároknál kollokváltak magyar nyelven." Kerényi Károly kijelenti, hogy nem vállalja az olasz tanszék helyettesítését. Koltay-Kastner viszont — aki éppen akkor Pécsett tartózkodott és a kari ülésen is részt vett — „megjegyzi, hogy Fülep Lajos olasz beszéde, nyelvérzéke kiváló, de esztétikus és filozófus, tehát az olasz filológia nála háttérbe szorul". Végül szavazásra kerül sor. Ennek eredményeként — 6 igennel és 2 nemmel — a Kar Fülep Lajost bízza meg a jelen félévben az olasz tanszék helyettesítésével. Amikor később Kardos Tibor közli, hogy nem vállalja a leutazást Budapestről, Fülepet a következő félévre — majd a következő, 1938/39-es tanévre is — megbízzák az olasz nyelvi és irodalmi előadásokkal. A heti 6 órában (5 óra előadás, 1 óra szeminárium) történő helyettesítést a minisztérium is félévről-félévre jóváhagyja. Elérkezik az 1939/40-es tanév kezdete. Az 1939. szept. 26-án tartott kari ülésen Koltay-Kastner azt javasolja, hogy ismét Fülepet bízzák meg helyettesítésével: „Ez a helyettesítés a múltban különben is bevált" — mondta. Ennek eUenére Fülep nevét.
