Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)
Művészettörténet - Tüskés Tibor: Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez (Források a XX. századi művészet történetéből)
268 TÜSKÉS TIBOR összeköttetéseit. .. 1934-ben rövid intermezzo után újra visszasüllyed zengötövi magányába. . ," 12 Valóban „a magyar irodalom és tudomány élőhalottja" volt Fülep Várkonyban? Valóban „maga is elvágta szellemi összeköttetéseit" életének ebben a két évtizedében? Ellenkezőleg. Fülep Zengővárkonyból nagyonis eleven kapcsolatban állt mind az ország, mind a megye szellemi életével, társadalmi eseményeivel, mozgalmaival, művelődési fórumaival. Várkonyból a Nyugattál, illetve Babitsosai folytatott levelezését — az 1929. és 1932. közötti időből szám szerint nyolc levelet — Gál István közölte. 13 A gyomai Kner Imre levelestárában három Fülep-levél jelent meg. 14 Szabó Lőrinc kéziratos hagyatéka is több, Zengővárkonyból keltezett Fülep-levelet őriz. 15 1933—1934-ben részt vesz a Válasz című folyóirat megalapításában és elindításában: ebben az időben Németh Lászlóval vált sűrűn levelet. 16 1927. és 1947. között — a Művészettörténeti Értesítőben megjelent bibliográfia szerint — huszonhat publikációja jelenik meg különféle lapokban és folyóiratokban. 17 (Könyvkritikákat ír a Könyvbarátok Lapjában. Hozzászól a Nyugat szellemtörténet vitájához, valamint egyke-ankétjához, mely Illyés: Pusztulás című írása körül zajlik. A Pesti Napló egy interjúból és négy cikkből álló sorozatát közli az egykéről. A Válasz beköszöntő, programadó cikkét írja Nemzeti öncélúság címmel. 1944-ben az Építészet és a Magyar Élet című lapokban publikál. Cikket ír az 1928. évi Református Almanachba. Előszóval látja el Jékely Zoltán Dante: Vita nuova fordítását.) Az ismert adatok mellett itt hívjuk föl a figyelmet, hogy Fülep tagja volt a Magyar Nép"rajzi Társaságnak. Az Ethnographiáhan a társasági ügyekről szóló hírek között olvashatjuk, hogy az évi tagdíjat, illetve előfizetési díjat többször felülfizette: 1926-ban 40 000 koronával, 1927-ben 4 pengővel, 1928-ban 2 pengővel. 18 Gunda Bélának, a Magyar Néprajzi Társaság volt titkárának 12 Meghívó az 1971. dkt. 30-án Zengővárkonyban és Pécsváradon rendezendő Fülep Lajos emlékünnepélyre. Összeállította G alios Orsolya és Kígyós Sándor. 13 Gál István: Fülep Lajos levelei Babitshoz. Jelenkor. 1972. 7—8. sz. 731—737. p. 14 Kner Imre : A könyv mestere. Bp. 1969. 15 F. Csanak Dóra-. Szabó Lőrinc kéziratos hagyatéka. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kézirattárának katalógusai 6. 16 K. Nagy Magda-. A Válasz. Bp. 1963. — Bata Imre: A Válasz indulása. Ívelő pályák с kötetében. Bp. 1964. 97—147. p. 17 Művészettörténeti Értesítő. 1965. 3. sz. 187—190. p. Fülep Lajos írásainak bibliográfiája. Összeállította Komárik Dénes. 18 Ethnographia. 1926. 111. p.; 1927. 63. p.; 1928. 134. p. visszaemlékezése szerint Fülep egy alkalommal régi Ethnographia-számokat kért, más alkalommal, 1943-ban Gunda mint az Ethnographia szerkesztője kért cikket Fülep Lajostól a magyar művészetről. „Ö ezt meg is ígérte levélben annak az évnek az őszén, de én akkor Kolozsvárra kerültem, s jött 1944 tavasza, amikor már zavaros állapotok voltak Kolozsváron ... sürgettem a cikket, de azután Stith Thompson cikkét tettem be az Ethnographiába. . ." Gunda Béla szerint „érdemes lenne a Magyar Néprajzi Társaság irattárát átnézni, ott valószínű lesznek Fülep-levelek!" 19 Fülepnek Várkonyban számos vendége volt az országból. Többször járt nála Illyés Gyula. Kner Imre nyomdász és könyvművész Gyomáról látogatta meg. Gunda Béla Gál Ntvánnál a 20-as évek végén — „talán 1929-ben" — mint falujáró diákok keresték föl Zengővárkonyban. ,;Mint diákok — emlékezik Gunda — természetesen megcsodáltuk F. L. könyvtárát. Engem főleg Dantéról szóló elmélkedése ragadott meg s a népművészetről is sokat beszélt. . . Beszélt arról is, hogy az etnográfusok, folkloreisták nem tudnak szépen írni, magyarul, érthetően. Beszélgettünk azzal a parasztemberrel is, aki F. L.-nak mint ,jó embere' volt ismert a faluban." 20 Vendégei közül kétségtelen Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kodolányi János 1934-es látogatása kavarta a legnagyobb vihart. Ezzel kapcsolatos az alábbi — publikálatlan — levél, melyet Fülep Lajos Zengővárkonyból Zengő várkonyba írt Bíró Sándornak : „Sándor barátom ! Kurátorunktól hallom, milyen gondot okozott magánk Zsilinszky képviselő cikke a ^Magyarország' című lapban, mélyben új örökösödési törvényről van szó. Csodálom, hogy engem olyan oktalan embernek képzel s azt hiszi, hogy én olyan kisbirtoka polgároktól szeretnék íöldet elvétetni, amilyenek a uárkonyiak, akár van gyerekük, akár nincs. Az egész dolgot íélreértette, pedig hát ott meg van említve, első helyen, a radikális birtokreíorm, ami azt jelenti, hogy ilyen kisbirtokosoknak még adni kell, nem pedig elvenni tőlük. Az örökösödési törvény megújítását nem én találtam ki s nem csak ért követelem, de én éppen azért akarok beleavatkozni, hogy az ilyen kisbirtokosok érdekeit, mint a várkonyiak, védjem. Ha ezt megértenék, megköszönnék nekem, amit magukért teszek, ahelyett, hogy bántanának. Aki mást mond, vagy nem érti a dolgot, vagy valótlant mond. Ne engedjék magukat íélrevezetni. 10 Gunda Béla hozzám írt levele. 1975. okt. 3. 20 Gunda Béla hozzám írt levele. 1975. okt. 3.
