Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Tóth Antal: A művészeti élet szervezeti keretei

A MŰVÉSZETI ÉLET SZERVEZETI KERETEI TÓTH ANTAL A két világháború között a művészeti élet egyik tipikus jelensége a művészek szervezetekbe (egyesület, társulat, társaság, egylet, kör, szövetség stb.) tömörülése, vagy ahogy Lyka Károly kissé ironikusan írja az „egyesülések derűre-borúra".

2 Művészeti egyesületek már korábban is alakultak, nem újszerűségük, hanem nagy gyakoriságuk, tömeges előfordulásuk miatt tipikus jelenségei a korszaknak. Még a múlt századból marad fenn és az első világháború után is folytatja munkáját az 1861ben alapított Képzőművészeti Társulat (később Országos Magyar Képzőművészeti Társulat), a Műcsarnok (1861), a Magyar Mérnök és Építész Egylet (1867), az Iparművészeti Társulat (később Országos Magyar Iparművészeti Társulat) (1885), a Magyar Képzőművészek Egyesülete (1894), a Nemzeti Szalon (1894).

3 A milleniumtól az első világháborúig terjedő időszakban alakult újabb egyesületek: Magyar Építőművészek Szövetsége (1902), Éremkedvelők Egyesülete (1905), Könyves Kálmán (1906), Kéve (1907), Miénk (1907), Magyar Grafikusok Egyesülete (1908), Magyar Képzőművésznők Egyesülete (1908), Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Társasága (1908), Művészház (1909), Szent György Céh (1909), Ernst Múzeum (1912), Céhbeliek (1913).

4 Valamennyi budapesti székhellyel. Vidéken a magyar művészettörténet szempontjából jelentősebb egyesületek a művésztelepek : az 1901-ben alapított Szolnoki Művésztelep Egyesület (később Szolnoki Művészeti Egyesület), az 1912-ben Hódmezővásárhelyen lét1 Feladatfelmérés a Magyar Művészet 1919—1945 akadémiai kézikönyvnek a Művészet helyzete című fejezetéhez. 2 Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között (1920—1940). Budapest 1956. 27. 1. 3 A két világháború között nem működik már a Hazai Müvásárlók Egyesülete (alapítva 1887-ben), a Műbarátok Köre (1890). /l Az első világháború után már nem működik az 1897-ben alapított Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete, az 1911-ben alakult Magyar Iparművészek Testülete, az 1912-ben alapított Pax és az Üj Művészek Egyesülete, melynek kiállításain tűnt fel a fiatal Uitz Béla. Nem említjük a Nyolcakat és a Kassák összefogta aktivisták csoportjait, mert nem volt kiépített szervezeti rendjük. rehozott Művészek Majolika és Agyagipari Telepe, az ugyancsak 1912-ben Nagybányai Festők Társasága elnevezéssel szervezetet alkotó Nagybányai Művésztelep. Mellettük sok vidéki városban (Pozsony), Sopron, Arad, Győr, Szeged, Debrecen stb.) tevékenykedik vagy nagyobb kulturális egyesület szakosztályaként vagy önállóan képzőr és iparművészeti szervezet. A két világháború között, elsősorban a húszas években az eddig felsorolt művészeti szervezetek mellé újabbak zárkóznak fel, illetve veszik át a vezető szerepet. Új alapítású a Szinyei Merse Pál Társaság (1920), a Cennini Társaság "(1920), a Benczúr Társaság (1921), a Belvedere (1921), a Helikon (1921),

5 a Szövetség (1922), a Paál László Társaság (1923), a Spirituális Művészek Társasága (1924), a KUT (1924), a Kupeczky Társaság (1927), a Független Művészek Társasága (1927), a Munkácsy Céh (1928), a Tamás Galéria (1928), a Lechner Ödön Társaság (1928), a Magyar Arcképfestők Társasága (1929), a Kis Szalon (1929), a Magyar Rézkar colok Egyesülete (1929), a Magyar Rajzolóművészek Egyesülete (1931), a Kovács Szalon (1931), a Szépművészeti Kiállítások (1931), a Magyar Alkotóművésznők Egyesülete (1931), az UME (1932), a Magyar Képírók Egyesülete (1933).

6 Budapesthez hasonlóan vidéki városainkban is felszaporodik a képzőművészeti egyesületek száma, ezzel párhuzamosan fokozódik tevékenységük. Összefogásuk a Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetségének és a Képzőművészek Vidéki Szövetségének a feladata. Ilyen szervezetek a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat, a miskolci Lévay József Egyesület Képzőművészeti Osztálya, a kaposvári Berzsenyi Dániel Társaság Képzőművészeti Szakosztálya, a Szegedi Képzőművészeti Egyesület, a Békés megyei Képzőművészeti és Iparművészeti Tár5 Belvedere (1921—1924), Helikon (1921—1923). 6 A felsorolás korántsem teljes. Kispesten NagyBalogh János Egyesület, és budapesti székhelyű Zichy Mihály Társaság stb. tevékenységéről értesít egy-egy rövid híradás. Képzőművészet 1930. 21. 1. Képzőművészet 1930. 170. 1. Működik egy Modern Kiállításszervező Bizottság is a Tamás Galéria körül. Magyar Művészet 1929. 180. 1. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1975-76) 20-21, p. 249-257 Pécs (Hungária), 1977.