Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában

FESTETT REFORMÁTUS TEMPLOMOK BARANYÁBAN 159 A padlástérben végzett megfigyelések nem ve­zettek eredményre: nem ítélhető meg, hogy a fő­hajó deszkái festettek-e, viszont a nemrégiben vég­zett renoválás miatt a stukatúr megbontását ké­sőbbre halasztottuk — a kutatást azonban okvet­lenül el kell végezni itt is! (Nem lehetünk bizto­sak abban, hogy a régi mennyezet deszkáit csak az oldalbejárat meffliyezetén találjuk meg, másod­lagos felhasználásban .. .) Az ormánsági Zaláta templomában (lásd a felső képet) leszakadt a stukatúr, és két mennyezet­kazetta szinte teljes egészében láthatóvá vált (lásd alábbi képünket és a III. tábla 3. képét) .. . E templomra PAP Gábor, a Művészet с folyóirat egyik szerkesztője hívta fel figyelmemet, aki tu­dott kutatásainkról, s részben ismerte is korábbi „leleteinket" (MÁN DO KI, 1976b). Az előtűnt festett deszkák minden bizonnyal a korábbi, 1778 után épített templom mennyezetét díszítették eredetileg — itt, az 1831—4 között épí­tett, nagyobb méretű templomban másodlagosan kerültek felhasználásra. Bár a készítő ismeretlen (s két kazetta alapján a stíluskritikai vizsgálatok­tól sem várhatunk különösebb eredményeket), ér­demes lenne e mindenképpen javításra szoruló templom mennyezetdeszkáit kiszabadítani a vakolt nádpalló alól, és közgyűjteménybe szállítani a ki­menthető festett anyagot, amely — remélhetőleg előbb, mint utóbb — „megszólalhat": tán Kadar­kút (lásd MALONYAY, 1912:203 + 384—5—6. képek) és Drávaiványi festő-asztalosának újabb al­kotása tárulhat elénk a kibontás után . . . A fényképezéskor (Tótszentgyörgy példáján fel­buzdulva) vizsgálat alá vettem a padokat és a pap­széket is — kitűnt, hogy azok feketével és fehérrel erezett, szürke márványt utánzó, mai festése alatt szintén ornamensek rejlenek, mégpedig a mennye­zet festéseitől teljesen eltérő stílusúak. A papszék és a padok mellvédjeinek valameny­nyi táblája azonos díszítésű, és a korábbi festés könnyen feltárható: még mechanikus kezeléssel is könnyen, az eredeti festés sérülése nélkül eltá­volítható a felső festékréteg, azonban oldószeres kezelést alkalmaztunk TAKÁTS Árpád restaurá­torral. Ezen más kézre valló mintát az alábbi ké­pek mutatják be fotón, illetve a színezést is is­mertető rajzon. E festés bizonyára 1834—5-ben készült: az új zalátai templomba tervezett, azt teljesen kitöltő, egyöntetű berendezés nem lehet korábbi! Bizzunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom