Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése

A HIEDELEMMONDA SZERVEZŐDÉSE ±*X£7 által hiedelemmondákra alkalmazott 28 strukturális modellek egyfajta kombinációjának, amely L — C/O^ — C--V_<2 — •L"-' felépítésű. (L: Lack == hiány; СС 1#2 : Cause-Condi­tional — ok-feltétel,- LL: Lack-Liquidated = a hiány felszámolása). A tej elvitelének alapszerkezeti elemeivel behe­lyettesítve : L = hiány: a tejet valaki elvitte, CC t = első feltétel: javashoz fordulás, CC 2 — második feltétel: a javas utasításának végrehajtása, LL —a hiány felszámolása: „a tej visszajő." A makrostruktúra kötöttségével szemben a mik­ro- vagy felszíni struktúrára az elemek laza kap­csolódása jellemző. Az elemek felcserélődhetnek, egymást helyettesíthetik, a kevésbé fontosak elma­radhatnak. (Szabályait, módjait lásd V. PROPP-nak az elemek transzformációjáról írt tanulmányában! 29 ) A hiedelemmonda felszíni szerkezetének leírására igen alkalmas a szemantikai modell, amely képes szemléltetni valamennyi elem között meglévő össze­függést. (Vö. : HOPPAL M-nek a lidérc mondakör­ről készített ágrajz&s modelljével 3 ®!) A hiedelemonda szerkezetéről FERENCZI I. meg­jegyzi, hogy nem tudatosan szerkesztett, 31 — ez viszont nem esztétikai-formai, hanem alkotás­lélektani kérdés, amit más alkalommal vizsgálunk. III. с. A hiedelemmonda művészi kiíejező eszközei: 1. A hiedelemmonda NYELVEZETE: A hiedelemmonda mindig helyi dialektusban fo­galmazott. Szabatos, egyszerű, szenzitív. A jó elő­adók helyenként igen frappáns nyelvi megoldáso­kat produkálnak, költői szintet ütnek meg. A tömörség szempontjából egyenetlen. Mondattanilag bonyolult. Nem ritkák az egy­szavas mondatok, a féloldalnyi összetett mondatok között. Az önálló egyszerű bővített mondatokat sok 28 Dundes, A. indián mesékre alkalmazott modell­jeiben Propp, V. „Hiány" (8a) és a „Felszámolt hiány" (19.) funkcióiból indult ki. Alapszerkezeti sé­mának tekintette, és kibővítette négy, majd hat ta­gú motifémavá (ami megfelel a Propp-i értelemben vett funkciónak), motifémasorrá, a tilalom (Interdic­tion), a megsértés (Violation), a következmény (Con­sequence), a menekülési, elhárítási kísérlet (Attem­ted Escape from...) motifémákkal. A hat tényező különböző kombinációit fedezte fel. 1965. 207—214., 1972. 168—179. Mullen, Р. В. a hiedelemmondák szerkezetét ábrázolja az Int. — Viol. — Conseq (tiltás — megszegés — következmény) modellel. 1971. 409 —410. 29 Propp, V. 1972. 122—132. 30 Hoppal Mihály 1969. 402—414. 31 Ferenczi Imre 1961. 205. töltelékelemmel fűzik hosszú mondatkomplexu­mokká, amelyek azonban színtaktikailag nem min­dig eredményeznek magasabb szintet. A hiedelemmonda nyelvezetét erőteljes próza­ritmus jellemzi. 2. A hiedelemmonda NYELVI RITMUSA: „A nyelv ritmusa a beszédben meglévő gondo­lati és hangtani elemek törvények szerinti ismét­lődése. (SZABÉDI L. 32 ) így megkülönböztethetünk: 1. beszédritmust és 2. gondolatritmust. A beszédritmus, a hiedelemmonda esetében pró­zaritmus, a beszéd hangsúlyán alapszik, a vers­ritmusnál kötetlenebb. „A népköltészeti prózában erősebb a ritmusra való törekvés, mint általá­ban más prózában." (VÉGH J. M.) A mese és a monda hangzati ritmusukban megegyeznek, csak szerkezetük ritmusában van eltérés. 33 A hiedelemmonda ritmuselemei: 1. Beszédritmus. — A rövid és hosszú mondatok szabályos váltakozása. — Az elbeszélő és párbeszédes részek vál­takozása. — A ritmusos és ritmustalan mondatok vál­takozása. — Egyes szövegrészek ismétlése (gyakran háromszori). — Versritmusú szövegrészek, sorok beépí­tése. — Szólások, közmondások (melyek ritmiku­sak) alkalmazása. — Szókettőzések. — Ikerszavak. — Töltelékszavak. — A névelő elhagyása. — A hosszabb szavak kiejtésének szaporá­zása. (Lásd a stiláris eszközök elemzésének példáin!) 2. Gondolatritmus,: A gondolatok párhuzamossága, melynek követ­keztében az azonos mondatrészek azonos sorrend­ben azonos helyre kerülnek. 34 Példák: 35 32 Szabédi László én. 95. 33 Végh József Mihály 1966. 21. 3Í Végh József Mihály 1965. 51. 35 A művészi kifejező eszközök bemutatására szol­gáló példákat egyetlen kivétellel az általam gyűjtött ormánsági hiedelemmondákból közlöm. Lásd Zentai Tünde 1969—1970. 235—248., 1971. 209—214., 1973. 160—278.

Next

/
Oldalképek
Tartalom