Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői, 1887–1901

118 BÉRDI GYÖRGY es években fiai, Schapringer Mór, majd Schapringer Gusztáv vette át a bank, illetve a gabonakereskedés vezetését. Egyidejűleg az „Adria" Biztosítótársaság pécsi főügynöksége is a kezükben volt. A 15 éves időszak alatt nem mutatható ki jelentős vagyonosodás esetükben. Akárcsak a másik banküzletnél Ullmann M. Károlynál. Ullmann résztvett a téglagyárosok kartelljében, a Pécsi Sertéshizlaló Társaságban. A Generali Assicurrazioni Triest főügynöksége volt Pécsett. Ennek ellenére nagyon szolidnak mondható az üzlet fejlődése. Most nézzük a legnépesebb csoportot: a szabadfoglalkozású értelmiségieket. 24 ügyvéd szerepel a 136 virilista között (17,6%). Ez mindenképpen óriási szám. Zömmel a lista alsó felében foglaltak helyet, nagyon alacsony adóval. Legtöbbjük annak köszönhette bekerülését, hogy kétszeresen számították adójukat. Egyáltalán miből tevődhetett össze vagyonuk? Valamennyien önálló ügyvédi gyakorlatot folytattak. Emellett néhányan különböző intézményeknél (Dunagőzhajózási Társaság, Kereskedelmi Iparbank, városi tanács) ügyészi feladatokat láttak el. Fekete Mihály pl.: tiszti főügyész, a bányaigazgatóság ügyésze, a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank ügyésze volt. Ezenkívül a Pécs с hetilap alapítója. Maletter Rezső szintén a Bányaigazgatóság ügyvédje volt. Erreth János képviselő, később pécsi főispán volt. Mint ügyvédeknek, a klientúrájuk különböző rétegekből — jól elkülöníthetően — kerültek ki. Pl.: Szautter Gusztáv (egyébként a Pécsi Figyelő c. újság tulajdonosa) a németajkú lakosság körében tevékenykedett, Szuly János, Csigó János a katolikusok köréből szerezték ügyfeleiket. Fürst Győző a borkereskedők ügyvédje volt. Stern Károlynak (Krausz Béni terménykereskedő sógora) gabonakereskedők s rajtuk keresztül a falusi lakosság jelentette az ügyfeleket. Bármilyen jól is ment azonban az ügyvédi iroda, az nem jelentett nagy, szabadon befektethető vagyont. Vagyonuk nagy részét képezte a háztulajdon (nem sok ház, de a belvárosban) és a tekintélyes nagyságú szőlő. A városban élő orvosok nagy vagyonok urai voltak. Hosszú évtizedekig játszott vezető szerepet Pécsett dr. Hölbling Miksa. A század végén már visszavonult az orvosi praktizálástól, de felhalmozott vagyona előkelő helyet biztosított számára a virilisták között. 5 bérháza volt az Anna és az Apáca utcában. Hasonlóképpen régen összegyűjtött vagyonából, házaiból és szőlőjéből élt dr. Pasitzhy Ede. Vármegyei főorvos volt dr. Lőwy (Lóránt) Lipót. Az ő vagyonának alapját apósának, Engel Adolfnak köszönhette. A Schwarcz-csálád (Schworez József, a fia Schwarcz Frigyes, és veje dr. Mendl Lajos) több évtizedes munkával és örökléssel jutottak vagyonukhoz, akárcsak Ludwig János és fia Ludwigh Ferenc főorvos. Dr. Erreth Lajos kórházigazgató testvérével Erreth János ügyvéddel közös vagyon tulajdonosa volt. Ezeknek az orvosoknak nagy vagyonuk volt, de legfeljebb háztulajdonba fektették pénzüket. A gyógyszerészek közül Sipőcz István volt a legtehetősebb. Bár a városban nagyszabású építkezések voltak, csak 2 építész tudott bekerülni a virilisták közé (ők is csak 1—2 évre). Az egyikük Schlauch Imre volt, az Indóház utcai villasor építője. A jogakadémia 3 tanára közül dr. Schaurek Bódog tanári jövedelmét borkereskedéssel, illetve a Pécsi Sertéshizlaló Társaság tagjaként szerzett jövedelemmel egészítette ki. Dr. Vasuáry Ferenc édesapja (Vasváry György vaskereskedő) halála után lett tagja a törvényhatósági bizottságnak. Ö szintén szőlőbirtokos volt. Nagyon érdekes, hogy a közlekedés, szállítmányozás köréből senki sem szerepel, akárcsak a közalkalmazottak közül is csak 1 ügyész (Zsolnay György) szerepel 1 alkalommal. Ez arra mutat, hogy Pécs nem tekinthető közlekedési csomópontnak. A forgalmat a cégek vagy saját erőből, vagy a MÁV-on keresztül oldották meg. A MÁV-nak azonban nem volt üzletigazgatósága a városban. Pécs püspöki székhely volt, azonban papokat csak elvétve találunk a virilisták között. Varga József nyűg. lelkész (2 ház tulajdonosa) két ízben, Hetyei Sámuel püspök egy ízben szerepel. A püspökök egyébként a megyei virilista jegyzékeken szerepelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyháznak ne lett volna befolyása a városi tanács munkájára. Végül a magánzók nagy csoportjáról. Vannak köztük néhányan, akik végig így szerepelnek (Berger Mihály, Trixler Alajos), de a legtöbbjük az első egy-két évben még valamilyen más foglalkozást űzött. A leggazdagabb közöttük Schönherr Mihály, aki a Nádor-szálloda tulajdonosa volt hosszú ideig. A szállodát édesapjától örökölte. Emellett a Széchenyi téren még egy háza volt. Egyike azon keveseknek, akiknek vagyona jelentős mértékben megnőtt. Piacsek Gyula építészként növelte a régi családi vagyont (építész és kőfaragó ősök). Viszonylag fiatalon visszavonult és vagyonát kivonta a forgalomból. Klein Jakab gabonakereskedő és az Aranyhajó szálloda tulajdonosa volt, mielőtt visszavonult. Mestrics Imre lakatosüzeméből vonult vissza (az üzem azonban megmaradt a család tulajdonában). Trenschiner Joachim cukorgyárat hagyott ott. Valamennyien háztulajdonosok voltak. Tehát nagy azoknak a száma, akiknek nem volt mozgatható tőkéje, vagy a meglévő tőkét idő előtt kivonták. Milyen arányú volt az adók nagyságának növekedése a 15 év alatt? A következő táblázatban az adónagyság szerint osztályoztam a virilistákat.