Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20-21 (1975-76) (Pécs, 1977)

Történettudomány - Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői, 1887–1901

114 BÉRDI GYÖRGY nagy különbségek láthatók a listán elfoglalt helyezések között. 2. A vagyonok növekedésére fényt vet az adók növekedése. Ez természetesen csak tendenciákra utal, de 15 éves időszakra jellemzőnek tekinthető. 3. Továbbá érdekes megvizsgálni, hogy ki mennyi ideig volt tagja a virilisták csoportjának. 4. Külön is érdemes megvizsgálni, hogy kik foglalják el az első 10 helyet ebben az időszakban. 5. A háztulajdonosok és szőlőbirtokosok számának alakulása a tőke elhelyezésének módjára ad választ. A virilista jegyzékeket a Baranya megyei Levéltárban, illetve a helyi sajtóból gyűjtöttem öszsze. Sajnos az 1900-as jegyzéket sehol nem sikerült megtalálnom, és az 1888-as jegyzékből csak a névsort találtam meg. Az évenkénti létszám változó, mert a póttagok száma 0-tól 12-ig terjed. Ez azonban az arányokat nem változtatja meg. Először tehát vizsgáljuk meg a virilisták foglalkozás szerinti megoszlását. 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1901 Gazda, gazdász Nagyiparos, gyáros Asztalos, ács, bognár Kovács, lakatos Szabó, cipész, szűcs Pék, cukrász Mészáros, hentes Vendéglős, kávés Egyéb ip. Vállalkozó Nagykereskedő Kereskedő Bírák, ügyészek Ügyvéd Orvos Gyógyszerész Mérnök, építész Tanár, tanító Pap, szerzetes Magánzó Ismeretlen Bankárok _________ 2— i~_ 6562469 10 978 910 7 2 1 2 1 1 2 1 — — 1 — — — — — — — —2121111111 _ l l_ i l !_______ 23222222211111 12222222211111 43445233432234 — — — — — — — — — 1 4 2 3 4 6776899899 910 87 9 10 10 12 10 10 6 9 7 11 10 8 10 10 _ !____________ 10 11 10 13 13 14 12 12 12 12 12 12 14 15 777 10 9997998765 11111122222222 11111112211 — — 1 — — 111112211 — — 1 3443445535766 5 2 1— 1 — _______ _ i 33333222222221 Az első, ami szembeötlik, hogy lényegében változatlan képet mutat a táblázat. A foglalkozásokat az egykorú meghatározások alapján számoltuk, ezért azonos foglalkozásúak hol valamilyen szakma képviselőjeként, hol gyárosként szerepelnek. Ezt figyelembe véve a szerkezet még inkább stabilnak tűnik. Ha három nagy csoportra osztjuk a virilistákat (ipar, kereskedelem, értelmiségi) akkor a következő képet kapjuk: 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1901 Ipar Kereskedelem Értelmiségi 15 15 17 11 17 17 20 18 18 17 17 17 19 18 18 20 20 21 21 21 17 19 18 22 21 20 20 18 22 26 25 29 29 30 30 30 30 30 31 28 28 29 Egyértelműen látható, hogy legnagyobb súllyal az értelmiségi és szabadfoglalkozású csoport rendelkezik. Az ipari csoportnak nem jutott nagyobb szerep a 15 éves időszak végére sem, mint a kezdő évben. A kereskedő csoport ugyanazt a szerepet töltötte be végig. Egy város fejlődése szempontjából nem ideális szerkezet képe ez. Semmilyen jelét nem láthatjuk az ipar vagy a kereskedelem előretörésének. Annál több az ügyvéd, az orvos és a magánzó. Ez a három foglalkozás a régi, hagyományos szerkezet továbbéléséről tanúskodik. Hiszen egyik sem olyan tőke, amely mozgékonyan használható lenne. Nem magyarázza túlsúlyát az sem, hogy kétszeresen számíthatták az adóösszeget, hiszen legföljebb olyan kereskedőket, iparosokat szoríthattak ki, akiknek szintén alacsony adójuk volt. A magánzók nagy száma szintén azt a hagyományos felfogást tükrözi, hogy a tőkét kivonják a forgalomból — legfeljebb házat vesznek — és felélik. Most nézzük meg, hogy hogyan változik a kép a tényleges foglalkozás szerinti bontásban. A 15