Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Muzeológia - Sarkadi, Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig

380 SARKADI ESZTER gészeti kiállítás épületének kertjében a római kori kőanyag lapidáriuma.

19 Dinamikusan fejlődött a Képző- és Iparművészeti Osztály. A Képtár gyűjteményanyagát további adományok és életjáradékos szerződések gyarapították. A tanácsok anyagi és elvi támogatásával az osztály 1967-től országos biennálékat szervezett, elsőként a Kisplasztikái Biennálét, majd a következő évben a Kerámia Biennálét, melyek azóta is évről évre váltakozva, a város kulturális életének rangos eseményei. Időközben a Képtár területe bővült, így lehetőség nyílott a kiállítás átrendezésére, az újonnan szerzett műtárgyak bemutatására. Ebben a formájában 1967ben nyílott meg.

20 A Természettudományi Osztály új állandó kiállítást kapott 1966-ban, mely az első években fellendítette a látogatottságot. Az értékes gyűjteményanyag fontos szerepet kaphatott volna az iskolai természettudományos nevelésben. Ehhez azonban az iskolai tanterveket a múzeumi anyaghoz kellett volna igazítani, úgy, ahogy azt 1961ben néhány megyei szakfelügyelő kidolgozta. Az új- és legújabbkori osztály mindvégig egy kutatóval dolgozott, megoldatlanok maradtak a gyűjtemények elhelyezésének, raktározásának problémái és nem volt kiállítási helye sem. Ez a tudományág a muzeológiában a legfiatalabb, így a kezdeti években sem feladata, sem gyűjtőköre nem volt még pontosan tisztázott. Az osztály egyetlen történész dolgozója fő feladatának a gyűjtőmunkát tekintette, amelyben szép eredményeket is ért el. A néprajzi szakterület Baranya több nemzetiségű falvaiban sokrétű nemzetiségi gyűjtést szervezett. Az újjárendezett pécsi állandó kiállítását (Baranya népe) 1963. július 6-tól tekinthette meg a közönség. A megyében több helyen nyílott az osztály szervezésében kiállítás, közöttük a legjeA 70 éves Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteménye című kiállítás lentősebb Sellyén, a „Kiss Géza Ormánsági Múzeum" volt (1966). Néhány esztendő alatt a múzeum rendezvényeivel és kiadványaival szoros kapcsolatot alakított ki más tudományos intézményekkel, állami, társadalmi szervekkel. 1962-ben 19 ország 138 tudományos intézetével volt kiadványcsere kapcsolata, főként a JPM Évkönyve révén.

21 1962ben az Évkönyv mellett megindították a JPM füzetei című ismeretterjesztő sorozatot, melynek egyes számai főleg a múzeum állandó kiállításainak vezetői. 1965-ben adták ki a Dunántúli dolgozatok című, új tudományos sorozat első számát. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézetével 1968-ban közös kiadványt indítottak „Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez" címmel.

22 Erősödtek a múzeum kapcsolatai a helyi tanácsi és társadalmi szervekkel és a sajtóval is. 1962ben, az első Múzeumi Hónap alkalmából alakult meg a Pécs-baranyai Múzeum- és Műemlékbaráti Kör, majd 1963-ban a Művelődésügyi Osztály szervezésében a Múzeumi és Műemléki Albizottság.

23 Előadások, kiállítások szervezésével bekapcsolódott a múzeum a „Baranyai vasárnapok" rendezvénysorozatba: részt vett a mohácsi farsang, a siklósi várfesztivál, a szigetvari várfesztivál, a pécsváradi leányvásár és egy ideig a hegyháti tóünnepségek programjaiban. 1968-ban a Zsolnay gyár fennállásának 100. évfordulójára a gyárral közös tudományos ülésszakot szerveztek. Ekkor köszöntötték a Zsolnay kiállítás százezredik látogatóját is. A falusi kiskiállítások soronkövetkező rendezvénye az ibafai pipamúzeum megnyitása volt, amely helyi néphagyománynak köszönhette létét. A hetvenes években ismét fokozottabban került előtérbe a közönségszervezés és a népművelői munka. A múzeumok idejében felismerték a közművelődésben betöltött szerepük fontosságát. Ezekben az években a turizmus, az idegenforgalom fellendülésével a múzeumokra az ismeretterjesztés terén is megnövekedett feladatok vártak. Szükségesnek mutatkozott a népművelői munkával foglalkozó muzeológusok beállítása. A Janus Pannonius Múzeumba 1969-től neveztek ki főállású népművelőt.

24 A másik jelentős lépés a múzeumi népművelés terén a szombati díjmentes, majd a diákoknak, katonáknak teljesen ingyenes látogatás bevezetése volt. Ezzel is bővíteni akarta a Művelődési Minisztérium a szabad szombat, a szabadidő hasznos eltöltésének, a diákok, a fiatalság művelődésének lehetőségeit. Baranyában a statisztika alapján 10—15%-kal emelkedett a szombati és az eddigiekhez viszonyítva nőtt az összlátogatottság száma is.

25 A növekedésnek oka az is, hogy az..