Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények IV.

ÜJ SZERZEMÉNYEK IV. 335 a társadalmi és politikai szabadságot. Történeti tény, hogy a forradalmi művészek, Uitz, Berény, Kmetty, Nemes Lampérth, elsősorban a grafikában, mégpedig az utca művészetében, a plakát műfajában teremtettek elsődlegesen maradandót 1919-ben. A tulajdonképpeni reklámgrafikus Bortnyik pedig éppen akkor festette főműveit, melyek közül kettő most a Modern Magyar Képtár állandó kiállításának büszkesége. De a pécsi aktivizmus kiállítás kapcsán sikerült megszerezni Mattis Teutsch János három jelentős festményét is, számos grafikájával együtt. Mattis Teutsch, miként Bortnyik, Uitz, Nemes Lampérth és Kmetty, a Kassák Lajos szerkesztette A TETT és a MA körül csoportosult progresszív fiatalok körébe tartozott. í'estményei, fekete-fehér linómetszetei expresszívek, vonalaik lendületesek, kompozíciója dinamikus Fái hajlanak, emberi figurákra emlékeztetnek. Képein az élő organizmust a színvilág harsogó tobzódása fokozza elementárissá, vagy éppen színeinek tompa világa teszi drámaivá. 73-as szerzemény az 1915-ben már halott Dénes Valéria: Házak с festménye is.

18 Dénes Valéria poszthumusz kiállítását Kassák rendezte és lapjában publikálta művészetét. Maga a kép ovális kivágású, a kompozíció rálátásos, több nézőpont egyszere több nézetet láttat. Az analitikus kubizmusra jellemző előadásmód e korai magyar jelentkezése művészettörténetünkben rangos helyet biztosít alkotójának. Bedő Rudolf az aktivizmus két kismesterének, Dömötör Gizellának és Pászk Jenőnek a grafikáit e kiállítás alkalmával ajándékozta a múzeumnak. Vétel útján sikerült megszerezni Bohacsek Ede: önarcképét. Őt is Kassák pártfogolta, ún. naiv festő volt, fiatalon halt meg. E korszakra jellemző Kmetty grafikája, a Feltámadás. Vásárlás, illetve ajándékozás révén került a gyűjteménybe Uitz Béla: Moszkvai utca (1922) és Analitikus Kompozíció (1921) с acélmetszete. Uitz moszkvai műtermi hagyatékából számos tanulmány, vázlat és személyes vonatkozású tárgy : festőállvány, körző, ecset, továbbá a művész két hegedűje és könyvek, vásárlás révén került a múzeumba. Az aktivizmust megelőző progresszív művészcsoport a NYOLCAK anyagát is fokozott érdeklődéssel és figyelemmel gyűjti a múzeum. 1974-ben kiemelkedő jelentőségű művek birtokába jutott a Modern Magyar Képtár. Elsőként említendő Pór Bertalan: Vágyódás tiszta szerelemre című nagyméretű festménye. A kép szimbolikus témája nem oldható fel egyértelműen. A három, robosztus méretű barna terrakotta figura cezanne-os tájban látható, ugyanakkor a figurák kontúrjainak vonalritmusa a szecesszióval is rokonit ja. A két férfialak és az ülő nő kapcsolata pedig érzelgős, szentimentális. Az eruptív -erők feszítése egyrészről, a belső nyugalom keresettsége másfelől az ellentétek két pólusának kiélezése feszültséget teremt. Nosztalgikus vágyódás a tiszta, a jobb, az igazabb élet után a 10-es évek feszültségtől terhes éveiben a társadalmi előrehaladást igenlők-széles táborában követendő program volt. Áttételesen ennek a magatartásnak a kifejeződése Pór Bertalan képe. NYOLCAK korszakából származik Márffy Ödön: Aktos kompozíciója (1910. k.).

19 Színekkel síkokra tördelt háttér előtt négy nyújtózkodó női aktfigura. A kontúrvonalak hajlékonysága, a testek kihangsúlyozott plaszticitása, a harmonikus vonal és tömegritmus lefokozottsága a kompozíciós gondolatnak alávetett színvilágában jut kifejezésre. Már a nyersebb, fauves stílust képviseli Ziffer Sándor két festménye, az 1907-es Önarckép és az 1910-es Vízimalom. Előbbi pécsi magántulajdonból, az utóbbi a Bedő gyűjteményből került a képtárba. Perlrott Csaba Vilmos: Önarckép akttal (1910 к.) с festménye

20 is itt említendő, jóllehet Perlrott Csaba, miként Dénes Valéria és Galimberti Sándor sem tartozott szervezetileg a NYOLCAK-hoz. Párizsban éltek mindhárman ezidő tájt, Mattisse köréhez tartoztak, mégis, szemléletük rokonsága miatt indokoltnak látszik a NYOLCAK és Aktivisták között említeni őket. Ebből az időszakból származik Egry József és Kernstok Károly Önarcképe, mindkettő vétel útján került a gyűjteménybe. Az 1973-as év másik országos jelentőségű pécsi eseménye volt a Csontváry Múzeum létrehozása és első fázisának megvalósítása.

21 Első lépésként egyelőre Csontváry nagyméretű főművei letétbe kerültek Pécsre, a tulajdonossal, Gerlóczy Gedeonnal történt megállapodás értelmében. A képtár a tulajdonában lévő két Csontváry-festmény, a Castellammare di Stabia és a Római híd Mosztárban mellett 1973-ban két újabbal is gazdagodott (Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben, Fohászkodó Üdvözítő). A megyei tanács Gerlóczytól megvásárolta a középméretű: A templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben с művet, míg a Bedő gyűjteményből az 1974. évi életjáradék esedékes részeként a Fohászkodó Üdvözítő с kisméretű remekművet. A Csontváry Múzeum épületében további terület átadása esetén sor kerülhet a múzeum anyagának bővítésére, a közel teljes Csontváry életművet bemutató nagy Csontváry Múzeum létrehozására. Egyéni kiállításhoz kapcsolható Deim Pál jelentős műve a Festmény és Keserű Ilona: a Kettős forma megszerzése, mindkettő a művész ajándékaként került a képtárba. Kolbe Mihály 1946os Ilka с festményét 1974-ben ajándékozta a képtárnak. Két kismesternek, Barta Máriának és Barta Istvánnak a munkái az utóbbi ajándékozása révén került a gyűjteménybe. A Magyar Zeneművészek Szövetsége 1974-ben átadta a képtár-