Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények IV.

334 ROMVÁRY FERENC sének a gondolata sem valósult volna meg köz­benjáró tevékenysége nélkül, de a képtár közel két évtizedes egyenes ívű fejlődése sem képzel­hető el a körötte gyűrűző szellemi légkör nélkül. Már addig is közel félszáz festmény és több mint félezer Martyn rajz, 5 valamint porcelánjainak kis együttese volt a képtár birtokában. 1973-ban vá­sárlás útján a Petőfi olvasása közben rajzsorozata került a gyűjteménybe. Ezt követően, 1974-ben adományozta a Janus Pannonius Múzeumnak 103 festményét és 20 plasztikáját. Ezzel megteremtődött a későbbiek során a mű­vész jelenlegi műteremházában, a Káptalan utca 6. sz. épületben megvalósítandó önálló Martyn Múzeum feltétele. A másik nagy gyarapodás a Vasarely-gyűjte­mény volt 1974-ben. Victor Vasarely saját 53 mű­vét, továbbá 14 kortárs európai művész alkotását és feleségének, Claire Vasarelynek számos mun­káját ajándékozta szülővárosa múzeumának. A 43 festmény és 10 nagyméretű falikárpit Vasa­rely négy évtizedes munkásságát öleli át. Vasa­rely nemes adományát szülővárosa egy helyre­állított műemlék épülettel viszonozta. A Káptalan utca 3. sz. házban, ahol 1903-ban Vásárhelyi Győ­ző megszületett, létesült az önálló Vasarely Mú­zeum, mely a Modern Magyar Képtár állandó kiállítását kiegészítő kis-múzeumok sorában a Csontváry Múzeum után immáron a második. A Káptalan utca „múzeum utca" jellegét erősíti a 2. számú házban már két évtizede működő Zsol­nay Múzeum is. 6 Vasarely adományának figyelemre méltó része a kortárs művészek alkotásainak sora, mely a Mo­dern Magyar Képtár birtokában addig volt euró­pai anyaggal kiegészítve 7 egy jelentős nemzetközi múzeumi gyűjtemény alapját képezheti. Ennek önálló bemutatása a közeljövőre váró megoldan­dó feladat. A nemzetközi anyagot gazdagította a pécsi születésű, Zágrábban élő szerb festő, Zlatko Prica: Orfeusz с festményével, valamint az egy­kori NYOLCAK még életben lévő jeles képvise­lője, Orbán Dezső, aki Ausztráliából küldte el üzenetét Pécsre egy 1972-ben a Bali szigetén ké­szült festményével. Az Egyesült Államokban élő Űsze András 11 grafikáját ajándékozta a mú­zeumnak. A nemzetközi gyűjteményt egészíti ki az a sok­szorosított grafikai anyag, melyet 1969-es adomá­nyával Vasarely alapozott meg. 8 Majd ezt az ugyancsak Pécsről elszármazott, Svájcban élő Carl László számos grafikai mappával gyarapí­totta. 9 Az elmúlt évek során a szerigráfia gyűjte­mény többszáz lappal gazdagodott. 1973-ban ajándékok révén számottevő volt a gyarapodás. A sort Bortnyik Sándor szerigráfiáival kell kez­deni: a 6 lapos MA album és 1921-es képarchitek­túra 1970-es adaptációjával. 10 Ezt követően a Pécsre látogató, Párizsban élő idős mester, Kolos­Vary három rézkarca, 11 Matti Koskela lahti finn művész két szerigráf iá ja, melyet pécsi egyéni ki­állításának emlékére ajándékozott a múzeumnak, valamint Urbán János egy a svájci kortárs mű­vészetet reprezentáló 12 lapos albuma említen­dő. 12 A Svájcban élő Urbán János és a Hanno­verben élő Nádasdy János rendszeresen külde­nek újabb szerigráf iáikból a Modern Magyar Képtárnak, kiegészítve eddigi anyagukat. Nagy jelentőségű volt az az adomány, melyet Luitpold Domberger, grafikus és stuttgarti művészeti ki­adó juttatott el Pécsre. Az 58 grafikai lap az euró­pai és az amerikai kortárs művészek legismertebb képviselőit vonultatja fel. További szerigráf iákat, elsősorban német művészek munkáit sikerült még 1973-ban megszerezni. 13 1974-ben is tovább folytatódott az európai grafikai anyag gazdagítá­sa, a 12 lapos Rottweil mappa megszerzésével. A fenti sokszorosított grafikai részleg kialaku­lásával párhuzamos az a törekvés, mely a kortárs magyar művészek, elsősorban sokszorosított gra­fikáinak megszerzésére irányul. Ennek a célnak az érdekében a múzeum 1973-ban akciót szerve­zett. Felkért 30 művészt, hogy 5—5 grafikájával járuljon hozzá a modern magyar grafika gyűjte­ményének megteremtéséhez. 29 művész beváltot­ta az ígéretét, valamennyi a legjobbnak vélt mun­káját ajánlotta fel a múzeumnak. 14 Felkérésnek tett eleget Simon Béla is, aki művészi munkássá­gának közel négy évtizedét reprezentáló 12 rajzát ajánlotta fel a képtárnak. A Bedő-gyűjteményből a tárgyidőszakban fő­ként az Európai Iskola körébe tartozó müvek ke­rültek átadásra. 15 BÁV-aukción sikerült Rippl-Rónai József: Mozgástanulmányok с tusrajzát, 16 míg pécsi ma­gántulajdonból több Rippl-, Derkovits-, Berény­grafikát megvásárolni. Gábor Jenő hagyatéká­ból 1974-ben került a gyűjteménybe a művész 20­as évekből származó, Bauhaus-hatást tükröző 13 grafikája. A geometrikus képépítés szellemében tevékenykedő művész oeuvre-jének következe­tes, összefüggő vonalát hitelesíti ez a tanulmány­sorozat. Az 1973-as év országos jelentőségű kiállítása volt a magyar aktivizmus művészetét bemutató tárlat, mely a távlati tudományos terv részeként az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja és a Janus Pannonius Múzeum rendezvénye volt. 17 Ennek kapcsán vásárlás és ajándékozás révén számos jelentős festményt és grafikát sikerült megszerezni. Többek között Bortnyik Sándor 1919-ből származó főműveit, a Vörös gyárat és a Sárga-zöld tájképet. Tudvalevőleg 1919 nemcsak történelmi jelentőségű korszakhatár, hanem egy­ben a magyar művelődés történetének is igen je­lentős éve volt. A szellem felszabadulása követte

Next

/
Oldalképek
Tartalom