Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Művészettörténet - Aknai, Tamás: A képző- és építőművészeti szintézis néhány tudománytörténeti problémája

KÉPZŐ- ÉS ÉPlTÖMŰVÉSZETI SZINTÉZIS 287 7 Moholy-Nagy: De Sülj, 1922. 7. szám (júl) 97— 100. 1. 8 Brett, Guy: Kinetic art, London, 1968. 10. 1. 9 Gombrich, E. H.: Művészet és illúzió, Bp. 1973. 299. 1. 10 Aknai Tamás: Schöffer, Bp. 1975. 3. 1. idézi H. Marcuse „An Essay on Liberation" című írását. 11 Francastel i. m. 382. 1. 12 Perneczky Géza: Egy magyar művészetfilozó­fus. M. Fil. Szemle, 1970. 634. 1. 13 Matisse: Problèmes de la peinture, Paris, 1945. 25. 1. " Wellek i. m. 129. 1. 15 Badt, Kurt: Raumphantasien und Raumillusio­nen. Köln, 1963. 12. 1. 16 Claus, Jürgen Wolf Vostellről in: Kunst Heute, Hamburg, 1965. 210. 1. 17 Badt i. m. 20. 1. 18 Raumerscheinung, Raumvorstellung, Raumem­pfindung, Raumgestaltung Raumverwicklichung, Raumwerden, Raumkonstituirung, Raumorganisati­on, Raumaddition, Raumagglomeration, Raumweite­rung, Raumvertiefung, Raumbedürfnis stb. ... 19 Raumgefüge, Raumsystem, Raumreinheit, Raum­gruppen, Raumzonen, Raumharmonie, Raumlogik, Raumstruktur, Raumkörper, Raumkontinuum, Raum­bewegung, Raumzusammenhang, Raummasse, Raum­sphäre ... stb. 20 Raumblock, Raumspanning, Raumtoss, Raum­gerüst . .. stb. 21 Dingraum, Figurenraum, Architekturraum, Er­danrum, Landschaftraum, Reliefsraum, Bewegungs­raum, Bühnenraum, Farbraum, újabban előfordul az Araum, Umraum, Mehrraum, Unraum stb. 22 Konrad —Martius, Hedwig: Der Raum, Mün­chen, 1968. Jammer, Max: Das Problem des Raumes. Darm­stadt, 1960. 23 Gleizes, Adolf: La forme et l'histoire. Paris, 1932. 466. 1. 24 Jantzen: Über Prinzipien der Farbengebung in der Malerei. Berlin, 1913. 25 Tietze, K: Kunstgeschichtliche Anzeigen. Berlin, 1907. 26 Goldschmidt 1911-es disszertációja (Pontormo, Rosso und Bronzino) kísérlet volt a térábrázolás tör­ténetének megírására. 27 Badt i. m. 11. 1. 28 Francastel i. m. 368. 1. 29 Gleizes i. m. 15. 1. 30 Gleizes i. m. 56. 1. 31 Képes, Moholy—Nagy, Schöffer, Maiina, Sobri­no, Mack stb. 32 Alexander, Christopher: Une essay sur la for­me, Paris, 1967. 33 Jaffé: Die niederländische Stijl-Gruppe und ih­re soziale Utopie. Jahrbuch für Aesth. und Allgemei­ne Kunstwissenschaft. Bd. 10. (1965) 25—34. 1. 34 White, Lancelot: Structure in art and in scien­ce. London— N. Y. 1965. 35 Vischer, Th.: Von der Symmetrie, dem Rhytmus und der Schönheit in der Baukunst. In: Oesterrei­chische Bau- und Werkkunst. 1924. 143. 1. 36 Giedon, S.: Architektur, Malerei, Plastik. Werk. 1949. febr. (35) 37 Sedelmayr, H.: Architektur als abbildende Kunst. Oest. Akad. der Wiss. Phil.—Hist. Classe Bd. 3. 1948. 38 Giedion i. m. 76. 1. 3:1 Aknai, T.: A népi építőművészet stílusváltoza­zatai Baranyában. JPM Évk. 1971. 289—297. 1. 4(1 Lurcat, André: Architecture. Paris, 1929. 72. 1. 41 Brett i. m. 12—13. 1. '' 2 Costa, Lucio: L'art et education. Architecture + Forme + Fonctions. 1960. 81. 1. 43 Giedion i. m. 38. 1. Vi Angelow: Die ästethischen Anschauungen der russischen Konstruktivisten. Zeitschrift für Aest. und Allg. Kunstwissenschaft. 1972. 115. 1. 43 Tarabukin: Opüt tyeorii zsivopiszü. Moszkva, 1926. 64. 1. 4fi Csuzsak: Otvetü na anketu Szovjetszkaja Arhi­tyektura. 1927. 21. 1. 47 Liszickij: Proun. De Stijl. 1922. V./6. jun. 48 Sedelmayr: Kunst und Wahrheit. Hamburg, 1958. 101. 1. 49 Angelow i. m. 119. 1. további bibliográfiai uta­lásokkal. 50 Punyin: Tatlin protyiv kubizma. Peteyrburg, 1921. 51 Csuzsak: Pod znakom zsiznyesztrojennyija. Opüt oszoznannyija iszkusztva. LEF, 1923. I. 23. 1. 52 Angelow i. m. 124. 1. 53 Pasternak: Les problèmes de l'édification des villes socialistes. L'Architecture aujourd'hui. 1931. VIII, 5. 1. :л Iljin: L'architecture du club ouvrier en URSS. L'arch. aujourd'hui 1931. VIII. 17. 1. 55 Häring, H.: Formulierungen und Renovierungen in Kunstgewerbe. 1927. Idézi Conrads: Programme und Manifeste zur Architektur des 20. Jh. Berlin, 1964. 97. 1. 56 Mendelsohn: Synthese. 1928. Idézi Conrads i. m. 100. 1. n7 Mies, van der Rohe : Über dir Form in der Archi­tektur. 1927. Id. Conrads i. m. 96. 1. 58 Conrads i. m. 97. 1. 59 Holton, G.: Science and deallegorisation of mo­tion. Idézi Kepes i. m. Motion с. fejezetében, Lon­don—N. Y. 1965. 00 Rotzler: Plastik am Bau. Werk, 1949. 59. 1. 01 Maertens, H.: Der optische Mass-stab oder die Theorie und Praxis des ästethischen Sehens in den bildenden Künsten. Bonn. 1877. 02 Moles, A.: Információelméleti esztétika. Bp. 1973. 157. 1. ,i:î Singelenberg, P.: H. P. Berlage. Idea Haentjens Dekker Gumbert. Utrecht, 1972. 274. 1. 64 Oud már 1919-ben írt -egy cikket róla „Dr. H. P. Berlage und sein Werk" címmel. 1922-ben jelent meg az első. majd 1925-ben a második Berlage-Festschrift. Max Eisler 1919-ben írta az első, majd 1925-ben Juat Havelar a második teljes Berlage-monográfiát. 05 Doesburg: L'évolution de l'architecture moder­ne en Pay-Bas. L'Architecture Vivant, 1925. III. 25. 1. m Liitzeler: Die ausserwissentschaftliche Kunster­fahrung. Jahrbuch für Aest. und Allg. Kunstwissen­schaft, 1962. 189. 1. Ii7 Conrads i. m. 110. 1. 68 Hillier, В.: Art Deco of the 20s and 30s, Lon­don, 1968. 13. 1. 69 Reims, M.: L'art 1900 es L'objet 1900. In: Hillier i. m. 15. 1. 70 Sartoris, A.: Oeuvres d'art, monuments et édifi­ces publics dans la cité nouvelle. A+F+F. 1960. 79.1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom