Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Mándoki, László: Délszláv találós kérdések

DÉLSZLÁV TALÁLÓS KÉRDÉSEK Balogh Anna, Frankovics György, Horváth Iván, Kakas István, Milánkov Anna, Pataki András, Razic Pálné és a maga gyűjtéseiből közreadja MÁNDOKI LÁSZLÓ A nemzetközi folklorisztika egyre izmosodó stúdiuma, a találós kérdések kutatása az utóbbi évtizedben számos jelentős művet mutathat fel mind a szláv, mind a nem-szláv népek köréből: 1965-ben örmény, 1 1966-ban mongol, 2 1967-ben mari (régi nevén: cseremisz), 3 1968-ban albán/ 1 baskir, 5 mordvin 6 és orosz, 7 1969-ben lett, 8 1970­ben bulgár, 9 1972-ben bjelorusz, 10 1973-ban (osz­mán^örök 11 corpus látott napvilágot, s a számta­lan kisebb-nagyobb rész-közlés és tanulmány szinte megduplázza Archer TAYLOR 12 és Aldo SANT№ bibliográfiáit. A délszláv népek köréből a bulgár anyag te­kinthető feldolgozottnak: SZTOJKOVA mono­gráfiája 1/l és már hivatkozott gyűjteménye (lásd a 9. jegyzetet), valamint a készülő Kjustendil környéki kötet, 15 — figyelembe véve a gazdag, s e művekben is hivatkozott előmunkálatokat — megnyugtatónak mutatja a helyzetet, a szerb és horvát anyag terén azonban jelentős a lemaradás. Bár NOVAKOVIC szinte elsőként dolgozta fel népének találós kérdéseit 16 (forrásainak felsoro­lását lásd a bevezető X— XIV. lapjain) — nem lehetünk elégedettek, hiszen az azóta gyűjtött anyag (rövid ismertetését Anica SAULIC adta 17 ) újabb összegezése nem történt meg, sőt, a publi­kációs lehetőségek megnövekedésével mind több közlés kerüli el a népszerű kiadványok szerkesz­tőinek figyelmét, 18 hogy az archívumok adatai­ról ne is beszéljünk. 19 Ami a legfőbb hiba: senki sem igyekszik (terü­letileg és nyelvileg) elkülöníteni a szerb, horvát és a bosnyák-muzulmán anyagot, ahogyan ezt tudományunk mai állása megkövetelné — a to­vábbi kutatások során ezt okvetlenül meg kell tenni ! A bunyevácok, e gazdag hagyományanyagot őrző csoport találósairól sem jelent meg érdemes közlés, csak hivatkozásokból tudjuk, hogy van ilyen anyag 20 — ami pedig a magyarországi dél­szlávokat illeti, szinte kizárólag a magunk szor­galmazta közlésekre támaszkodhatunk. 21 A Magyarországon élő délszláv népcsoportok kultúrájának feltárása, folklorisztikus hagyomá­nyainak közreadása csak most, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt nemzetiség-politikai és közmű­velődési határozatainak megjelenése után kezdő­dik igazából, s bár a bőséges, de ritkán marxista szemléletű előzmények felsorolására nincsen he­lyünk, meg kell állapítanunk, hogy ezen kutatá­sok reneszánsza várható az elkövetkezendő évek­ben. Magunk is e politika jegyében kívánjuk közre­adni azt a már korábban is gyűjtött (és kollégák­kal, külső munkatársakkal gyűjtetett) anyagot, amely sok tekintetben novum : amellett, hogy ki­egészíti, bővíti a délszláv találós kérdések ismere­tét, terület tekintetében hoz újat — a teljes jog­gal ugyan, de kisebbségben élő népcsoportok folk­lórjából ad mutatványokat. 22 Ezen ízelítő után is folytatni kívánjuk a gyűj­tést, hiszen intézményünknél, a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum néprajzi osztályán (H 7621 PÉCS, Rákóczi út 15.) nemzetközi találós-archívum ösz­szeállításába kezdtünk, s szeretnénk a magyar és rokon-népi anyag mellett a szomszédos népek és nálunk élő csoportjaik (= nemzetiségeink) talá­lós kérdéseit is a lehető teljességgel összegyűjte­ni. A gyűjtésben — mint eddig is — széles társa­dalmi bázist kívánunk kialakítani, tanárok és tanulók, önkéntes társadalmi gyűjtők bevonásá­val szeretnénk megoldani a hazai délszlávok ta­lálós kérdéseinek feltárását. Egy rádió-felhívás és-új ságcikk 23 nyomán a kezdet biztató — remél­jük, hogy mozgalom bontakozik ki: a beküldött anyagot (akkor is, ha csak tájékoztató jellegű, nem nyelvészeti értékű gyűjtés, mely ellenőrizen­dő a tudományos felhasználás előtt) díjazzuk, te­hát a pályázaton való részvétel erkölcsi sikere mellett anyagilag is igyekszünk buzdítani gyűj­tőinket. Szükség van erre, hiszen a hiányosan felgyúj­tott, illetőleg még nem összegezett jugoszláviai anyagnak csak töredéke a Magyarországon élő délszlávoktól rögzített találós kérdés — a típusok elterjedésének vizsgálatához akkor is elengedhe­tetlenek az új feljegyzések, ha sem formailag, sem tematikailag nem adnak újat, bár már az ed­digi anyag alapján is azt mondhatjuk, hogy a re­pertoár terén is érnek majd meglepetések ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom