Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)
Néprajztudomány - Zentai, Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei
A MONDA ÉS A NÉPHIT ÖSSZEFÜGGÉSE 231 A folklór fő megjelenési formái: a variáns (változat), a népköltészeti alkotás közvetlen, változó megjelenési formája, 13 a folklór alkotás, — legtöbbször a variáns megfelelője, a folklór műfaj, a folklór műfajhierarchia, a folklór repertoárok — egy egyén vagy közösség birtokában lévő folklór alkotások összessége. 16 Mivel a MŰFAJoknak a népköltészetben elsődleges szerepük van, a hiedelemmonda műfajának jellemzése érdekében foglalkoznunk kell a műfaj néhány alapvető vonásával. „A műfaj tartalmi-formai kategória, a valóság művészi elsajátításának meghatározott módját, illetve ennek eredményei összességét jelenti." — írja Voigt V. Szigeti J. nyomán. 17 Pontosabban olyan keret, amely tartalmi, formai szempontból azonos jellegű művészeti alkotásokat foglal egybe. A műfajnak a népköltészet szempontjából egyik legfontosabb törvényszerűsége látens bonyolódása. A látens bonyolódás nem érinti a műfaj kereteit. Fő megnyilvánulásai: az a) Implikáció: az az elemkapcsolat, amelynek egyik tagja egy másikat, újat hoz létre. A hiedelmek különösen hajlamosak az implikációra. (PL: a halottal nem temetik el az általa kért tárgyakat ->- visszajön: a halott vőlegény menyasszonya (+) kását főz ->- a vőlegény megjelenik; a gyermekágyas asszony (+) hat hét letelte előtt elhagyja a háza t ->- gyermekét elcserélik stb.) Cl. Lévi-Strauss mítoszelemzéseiben részletesen vizsgálja a jelenséget. 18 b) Transzformáció: az a folyamat, amikor az elemkapcsolatban az egyik elem kicserélődik, másik lép a helyébe. A hiedelemmondának elengedhetetlen kelléke (lásd a hiedelem-szereplők más-más alakban való megjelenését vagy ugyanazon funkció más-más alakhoz kötődését). A kérdést legalaposabban V. Propp ÍQ vizsgálta meg, formai és tartalmi elemekben egyaránt, mélyrehatóan foglalkozott vele. Cl. LéviStrauss, 20 valamint E-K. Kongás és P. Maranda. A népmondának négy alműfaja van: a) Eredetmonda (vagy aitiológikus), b) Történeti monda, c) Hiedelemmonda (vagy mitikus), d) Szentek mondái (vagy legendák). A hiedelemmonda tovább osztályozható: 1. műfaji szempontból, 2. tartalmi szempontból, 3. földrajzi elterjedtség szempontjából. 1. A hiedelemmonda műfaji szempontú felosztása: A tartalom és elterjedés szempontjából történő felosztás a hiedelemmonda kutatás kezdeteiről általános gyakorlat. Jóval később (1934-ben) С W. von Sydow kutatási 22 nyomán vált egyértelművé, hogy a hiedelemmonda nem homogén műfaji kategória, — amit Németh I. úgy fogalmazott meg, hogy a hiedelemmondának „rétegei" vannak. 20 Erről tanúskodik a korábbi, sőt napjainkig tartó terminológiai bizonytalanság. L. Bodker terminológiai szótárában — teljességre törekszik a kutatók által alkalmazott terminusok felsorolásában — a hiedelemmonda megjelölésére megtaláljuk a „Besengende sage"-t. az „Erlebnisbericht"-et. „Erlebnissage"-t, ,,Erlebrrisfabulat"-ot, „Mytische saga"-t, „Märlein"-t, „Memorat"-ot, „Saga"-t, ,,Zeugensage"-t, etc. 24 A magyar mondakutatásban Ferenczi I. 25 élménymondáról (is), S. Dobos I. 26 élménytörténetről, igaz történetről, Vajda L. 27 csodálatos történetről, Maácz L. 28 , Dégh L. 29 babonás történetről (is), Korner T. 30 hiedelemtörténetről (is) beszél. A leggyakrabban használt megjelölések a hiedelemmonda mellettahiedelem-történet, babonás történet. A monda mellett az elnevezések közül a „hiedelem-történet" a legindokoltabb, lényegében szinonim a hiedelemmondával, annyiban pontatlanabb, hogy kevésbé utal a műfajra; gyakori az európai mondakutatásban, az Egyesült Államokban pedig általános (W. Hand).^ A hiedelemmondán belül három műfaj minőség körvonalazható. Von Sydow (1934) 32 a memoratfabulat-fikció hármas műfaj kategóriát állította fel, amiből csak kettő, a memorat és a fabulát honosodott meg, mivel a felosztás nem egységes szempont alapján történt, ahogy azt Â. Hultkrantz nagyon találóan meg is jegyezte. Von Sydow funkcionális és epikus kritériumokat kapcsolt össze. 33 Funkcionális természetű a „ficit" kategória, — elsősorban a mesét érinti — lényegében konkrét műfaji jellegű meghatározásra alkalmatlan. A MEMORAT (megfelelői: Erlebnisbericht, Erlebnissage) Von Sydow meghatározásában 34 olyan elbeszélés, amelyben az elbeszélők pusztán saját személyes tapasztalataikat mondják el. Befolyásolhatják az általuk ismert mondák hasonló cselekményük révén. Többszöri elmondás során tartalma általánossá válik, formája csiszolódik, mivel az új elbeszélő mindig elhagyja a számára lényegtelen, érdektelen elemeket. W-E. Peuckert megfogalmazása szerint^ ,.... olyan elbeszélést jelent, ami egy természetfeletti jelenség tapasztalásáról szól, amely az általános mondai anyag mellett személyes elemeket is tartalmaz." Fr. Ranke ugyanilyen értelemben definiálja az Erlebnissage-t. 36
