Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Sáfrány, Zsuzsanna: Baranyai tükrösök

BARANYAI TÜKRÖSÖK 205 Ezek az elemek legtöbbször együtt, egy tárgyon belül is előfordulnak. Az általunk ismert összefoglalásokban közölt rajz- és fotóanyag rendszerezése és a tárgyak vizsgálata során sok lényeges vonást fedezhettünk fel. Az átnézett több mint kétszáz rajz adott segítséget a kompozíciós vázlatok készítéséhez.

19 Ily módon csak a leggyakrabban előforduló formai változatokat mutatjuk be, ezek egyúttal a kompozíciók gerincét jelentik. (7—8. kép.) A vízszintes, függőleges felépítésű díszítmények elsősorban a figurális megoldású tárgyakon jelentkeznek. A szögletes és kerek tükrösökön egyaránt gyakori a nagyjából szimmetrikus, s jobbra-balra szerteágazó dísz. Nagyon sok az átlósan szerkesztett motívum. Ez lehet: lefelé vagy felfelé futó, a tárgy bármelyik sarkából indítva, Sásd (30); Pécsvárad (121); Pécs (158); Molvány (189); Bogdása (288); Marócsa (289); Sellye (291); Csányoszró (293); Besence (296); Drávaiványi (331); esetleg a tükrös mindkét átlójára f elf űzötten. A kör alakú tükörfák díszítő motívumainak elrendezése is lehet igen változatos: körbefutó, a kör átmérőjére szimmetrikusan elhelyezett, egy pontból sugarasan kiinduló, leggyakoribb mégis a koncentrikus körökre épített virág vagy levélsor. Gyűjtemény-ismertetésünkben nem készítettünk teljes leírókatalógust, a képekhez kapcsoltan csupán a megítélésünk szerint legfontosabb adatokat — a tárgy leltári száma, a gyűjtési hely (térképszám), méretek, készítés helye, ideje, a készítő neve, a múzeumba kerülés időpontja, valamint nyitó szerkezete — tüntettük fel.

20 Ennél részletesebb leírást csak a spanyolozott technikával készült tárgyakról adtunk. Sósvertike (332); Zaláta (333); Piskó (335); Lúzsolc (336); Vajszló (337); Kisszentmárton (343); Cún (346); Drávacsepely (351). 9. kép. A JPM tükröseinek formai változatai