Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Természettudományok - Boros, István: A baranyai faunakutatás rövid története és annak eddigi eredményei

A BARANYAI FAUNAKUTATÁS TÖRTÉNETE 103 átnézete etc. Ford. Chyzer Kornél. A Magy. Orvosok és Természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évkönyve. 1847. Pest, 1883. p. 193—216. Német címe: Systematische Übersicht der Süsswasser-Fische Ungarns. Wien, 1847. Több, baranyai halakra vonatkozó értekezése a bécsi múzeum akkori évkönyveiben látott napvilágot. 19 A magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Kiadta Hölbling Miksa, Baranya vm. főorvosa, Pécs, 1846, Püspöki Lyceum Könyvnyomó Intézete. 20 Ochsenheimer F. színész és entomológus (1767— 1822). Bécsben a Burgtheater tagja. Európa lepkéiről írott nagy művét 10 kötetben, Treitshke Friedrich, ugyancsak színész — az udvari színház tagja és entomológus — fejezte be 1835-ben. 21 L. Dr. Boros István: A fajok eredetének tudományos és társadalmi jelentősége. — Bevezető tanulmány Charles Darwin: „A fajok eredete természetes kiválasztás útján... stb." с könyvének 1955. évi kiadásához. Budapest, Művelt Nép. 22 Azóta Sopronból is előkerült. Jelenlegi tudományos neve: Semanotus russicus. Tény, hogy nagyon ritka faj. 23 Rudolf trónörökös, főherceg: Tizenöt nap a Dunán. Eredetileg Bécsben jelent meg: Fünfzehn Tage auf der Donau, 1878-ban. Magyarra fordította Paszlavszky József. Kiadja а К. Magyar Természettudományi Társulat, 1890. p. 320, 24 Mitteilungen des Naturwissenschaftlichen Vereins für Steiermark. Graz. 25 Nagyobb dolgozatai: 1. Streiftouren im Ried-Terrain von Bellye und in der Umgebung von Villány. 21. alatt említett folyóirat, 1881. p. 126—162. 2. Zur Fauna von Bellye und Dárda. I. u.ott 188?. p. 103—194. 3. Zur Fauna von Bellye und Dárda. II. u.ott. 1884. u. 122—170. 4. Excursionen im Bács-Bodroger und Baranya'er Comitate im Sommer 1883. u.ott. 1884. 5. Biologische und faunistische Beobachtungen über Vögel Säugetiere Südungarns und Slavoniens. U.ott. 1885. 6. Über einige seltenere Erscheinungen in der Vogelfauna Österreich-Ungarns. U.ott. 1887. p. 74 —86. Ezeken kívül több mint egy tucat kisebb-nagyobb dolgozat, ill. beszámoló. 26 A 25. alatt felsorolt 1. sz. dolgozat p. 143. lábjegyzetében. 27 „Hali" erdőrészleg Laskafalu közelében, Dárda felett, a keskendi erdőgazdaságban. Megerősíteni látszik Mojsisovics adatait, jelen tanulmány szerzőjének 1942. jún. 26-án Dárda alatt, a Dráva menti galéria-erdőbe tett kirándulása alkalmával szerzett értesülése is. Az árvízvédelmi gát és az ezt átszelő dárdai kocsiút találkozási pontja közelében, a gát tövében lévő szivattyúház Eckhardt nevezetű gépészének elbeszélése szerint, 1941 nyárelején feleségét marta meg vipera. A lába fejébe harapott, az annyira megdagadt, s az asszony annyira rosszul lett, hogy az osijeki (eszéki) kórházba szállították, ahonnan megfelelő szérummal történt kezelés után, másfél hét múlva térhetett haza. 28 Über die geographische Verbreitung einiger Westpalearktischen Schlangen c, az említett folyóirat 1888. évfolyamában megjelent tanulmánya, p. 209. 29 Nachträgliche Bemerkungen zu meiner Arbeit: Über die geographische Verbreitung einiger westpalearktischer Schlangen с dolgozatában; 1888. uo. 30 Mecsek Egyesület ötvenedik évkönyve. 1941. p. 19—21. 31 Mojsisovics tanulmányát az idézett mű magyar kiadásának első kötetében Paszlavszky József fordította magyarra. 1887. p. 253—338. 32 Bevezető kötete a madarakat általában ismerteti; pp. 1—187.; a II. és III. kötet: Magyarország madarainak leírása, elterjedése és életrajza; II. pp. 1— 458; III. pp. 459—828. 33 Kaufmann E. kisebb dolgozatai a Rovartani Lapok-ban, a Mecsek Egyesület Évkönyvében és az általa 1883-ban alapított Rovarászati Lapok 12. füzetében jelentek meg. Összefoglaló nagyobb munkája: Pécs város és Baranya vármegye bogárfaunája. A Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület kiadványa. Pécs, 1914. Wessely—Horváth ny. p. 94. 34 Az entomológiában az időben a németeké és franciáké volt a vezető szerep; mi, érthető okokból az előbbiekkel álltunk szorosabb összeköttetésben. Kutatóinknak rendelkezésére álltak azonban már akkor párizsi, londoni, pétervári, moszkvai, brüsszeli, berlini, bécsi stb. időszaki állattani folyóiratok is. 33 Gebhardt Antal: Die Tiergeographischen Probleme des Mecsek-Gebirges. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1956. Pécs, 1956. p. 55—81. 36 Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének Diptera-faunája. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1962. p. 5—38. Holovics Flórián: Thalhammer János élete és munkássága. Kézirat a Természettud. Múzeum légy gyűjtemény ében. 37 A felsorolt kutatók és az újabban hozzájuk csatlakozó tudományos zoológus-gárda tagjainak: Andrássy István, Balogh Imre, Buchert Ádám, Dely Olivér, Endrődi Sebő, Farkas Henrik, Iharos Gyula, Kovács Lajos,, Loksa Imre, Mahunka Sándor, Pongrácz Sándor, Pónyi Jenő és Jenőné, Stiller Jolán, Székessy Vilmos, Topái György, Uherkovich Ákos, Wéber Mihály és Zicsi Andrásnak dolgozatai különféle tudományos folyóiratokban: az Állattani Közleményekben, az Albertina-ban, Studia Zoologica, Math.-Természettudományi Értesítő, Természettud. Múzeum Annaleseiben, a Folia Zool. et Hydrobiologica folyóiratban stb. jelentek meg. Külön kell kiemelnem Gebhardt Antal majd egy tucatnyi olyan munkáját, melyekben a Mecsek hegység, ill. Baranya állatvilágával, ennek különböző csoportjaival és a velük kapcsolatban felmerült problémákkal foglalkozik. Legnagyobb részük a helyi múzeumok folyóiratában, a Janus Pannonius Múzeum évkönyvei 1957—1970-es évfolyamainak egyes számaiban, meg akadémiai folyóiratokban jelentek meg. 38 Méhely Lajos: A Mecsek-hegység és a Kapela herpetológiai viszonyai. Állattani Közlem. 3,5. p. 241 —289. 39 Agárdi Ede: A keleti Mecsek madárvilága. Aquita. Budapest, XIV. 1939—1942. p. 269—299. Horváth Lajos: A bellyei rét madárélete. Mecsek Egy. évkönyve. 61. 1944—1945. p. 57—63.; A pellérdi halastavak madárfaunája. Pécs, 1946, Szabadság ny. p. 20. (Dunántúli Tudományos Intézet kiadása 6. sz.) 40 Albertina — A Magyar Nemzeti Múzeumnak Albrecht kir. herceg Biológiai Állomásának kiadványa. Vol. I. 1944. p. 1—200. Több szám nem jelent meg. 41 Magyar Tudományos Akadémia. Almanach 1962. Budapest, 1962, Akadémiai K. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1960. évi 24. számú törvényerejű rendelete a Magyar Tudományos Akadémiáról, p. 9— 42. 42 Boros István: A magyar zoológia soron lévő feladatai. Állattani Közlem. XLIV. k. 1—2. füzet. p. 23 —35. Bp., 1954. Akadémiai K. Kaszab Zoltán: A magyar faunakutatás helyzete