Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19 (1974) (Pécs, 1977)

Néprajztudomány - Sáfrány, Zsuzsanna: Baranyai tükrösök

SÁFRÁNY ZSUZSANNA 199 2. kép. A Néprajzi Múzeum "baranyai tükrösei* — Csányoszró (293); — Drávacsepely (351); — Drávaiványi (331) 54.67.5, 54.67.6 130 306 134 238 130 275, 130 786, 134 293 — Kákics (290) ; 134 311 — Nagydobsza (185); 134 303, 134 308, 134 322 — Okorág (242) ; 134 289, 134 302 — Ormánság (—); 134 298, 134 312 — Zaláta (333); A pásztorművészet technikáinak kronológiai sorrendjét már vázoltuk, s itt, a tükrösök bemutatásakor is ezt a rendszert követjük.

12 A különböző technikákat tekintve a mennyiségi különbség azonnal szembeötlik: míg a gyufatartóknál azt állapíthattuk meg, hogy a legtöbb domború faragásos, s jóval kevesebb a vésett és spanyolozott tárgy, itt azt tapasztalhatjuk, hogy a helyzet fordított. Legjellemzőbb a spanyolozás! Ezt nem csupán a baranyai anyag vizsgálata, hanem a Néprajzi Múzeum tükrösgyűjteménye is igazolja. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a spanyolozásról részletezőbben szóljunk, annál is inkább, mivel a dolgozathoz kapcsolódó képanyagot csak feketefehérben tudjuk szemléltem. A díszítések tárgyalásakor formai, kompozíciós, ábrázolásbeli különbségeket igyekszünk * Itt mondunk köszönetet Kodolányi Jánosnak, amiért a Néprajzi Múzeum tükrösgyűjteményét átnézésre rendelkezésünkre bocsátotta. 3. kép szem előtt tartani, s az elemzésekkel pedig konkrétabbá tenni ismereteinket. A gyufatartókon, borotvatartókon, tükrösökön kevés a díszíthető felület, de sima és lapos, tehát aprólékos technikával többalakos kompozíció is elfér rajtuk. Finom, karcolt vonalak és erélyes foltok adják a motívumokat. A tükrösökön legtöbbször a kihúzható, vékony 4. kép