Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Néprajztudomány - Zentai, Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben
A „SZÉPASSZONY" 229 mert. A legelterjedtebbek: „A szépasszonyok tálába lépett." és ,,A szépasszony kötőjébe esett." 80 A szépasszony-hiedelem és az élő néphagyomány kapcsolata megszűnőben van (kivételt képez az erdélyi magyarság), a szépasszony főként a proverbiumokban létezik. 3. A szépasszony helye az európai néphitben. A magyar szépasszony nem elszigetelt helyi hiedelemképződmény, sok szállal fűződik az európai szellemi hagyományokhoz. Legszorosabb kapcsolatai a Balkán-félsziget szláv népei és Románia felé mutatnak. Közvetlen rokonai a délszláv „vila"-k 81 és a bolgár „samovüa"-k. A hiedelemkör egyik legjellemzőbb szólása: „A szépasszonyok tálába lépett", a délszláv néphitben „Béla Vila u canak nagazio" (Fehér tündér tálába lépett) formában ismert. 82 A vilák utaznak a forgószélben, ugyanakkor — a magyar anyaghoz hasonlóan — az örömükben kerengő boszorkányok is szelet támasztanak. 83 A Pomázra (Pest m.) bevándorolt szerbek hiedelmében a vilák „bosorka"-szerű lények, akik az erdőben énekelnek, forgószélben járnak. 84 A bolgár samovila-k szélben járnak, elhagyott utakon főznek, ételeiket az eresz alatt fogyasztják el, elcsábítják a férfiakat, rontanak, egyik fajtájuk, a „vetrica"-k betegségeket okoznak, elsősorban tagszaggatást. 85 Számos egyezés fedezhető fel a román frumoasele, iele nevű, 86 tündérszerű lényekkel, a fata padwü-val, amely Gunda B. szerint hatással volt a magyar vadleány-képzet kialakulására. 87 A vadleány alakja ismert a Zala megyei rendek körében is. Itt a divjedekle-k csábítóan szép lányok, a fiatal legényeket étellel vendégelik, körülfogják, ölelgetik, halálra csiklandozzák. 88 Rokonnépeink körében távolabbi analóg alakja a vogul kul't (ördög, benne foglaltatik a boszorkány is), aki gyakran tetszetős külsőt ölt magára, ilyenkor énekel, az embert eltéveszti útjában, 83 a finn metsänneito, metsänneitsyt (erdei kisaszszony), szép, fehérbe öltözött nőalak, aki megje80 O. Nagy G. 1966. 635. ; a 785. számú szólása. 81 Róheim G. 1925. 113. [+ Lásd a következő tanulmányt (239—252. lapok) is. — Szerk.] 82 Kálmány L. 1893. 239. — Gyála. 83 Krauss 1908. 44. 84 O. Deisinger M. 1952. FMA. 148. 4. A magyarországi szerb néphit „vila"-járól Juga V. 1913. 137—138. 85 Strausz A. 1897. 104—172. — Könyvében utal (Lásd e kötet következő tanulmányát is, Frankovics György tollából. — A Szerkesztő.) Kálmány Lajos tanulmányára, hangsúlyozva a samovilák és a magyar szépasszonyok rokonvonásait. 125. 86 Róheim G 1925. 113. 87 Gunda B. 1956. 62—63. Lásd részletesen! 88 Gönczi F. 1914/a. 60. 89 Patkanov I. 105. Idézi: Munkácsi B. 1909. 213. lenik a tábortűznél, kóborol az erdőben, az embert elcsábítja szerelmével. 90 A szépasszony tündér és szellem sajátosságai révén mutat egyezéseket más európai tündérszerű lényekkel, animációs démonokkal. így a finn víziszellemekkel (vetehinen, nixe — fürdenek, fésülködnek, csalogatják a gyermekeket 91 ), a vogul mis-män-nal (tündér), 92 az orosz ruszalka-val, a lengyel dziwozony-val, а svéd skogsra-val — tündérszerű erdei-, hegyi-, víziszellemek, akiket Gunda В. a magyar vadleány rokonainak mond, 93 — a német erdei-, víziszellemekkel (Waldjungfrau, Waldmädchen, Wasserdämon, Wassergeister), , 94 az angol szép külsőben megjelenő boszorkánnyal (Beautiful witch), az ember lovait megnyargaló tündérrel (Fairy), 95 a White Lady-ve\, a skót hadi Wen-nel, a walesi és ír bansee-val, akik tündérszerű-kísértetszerű lények. 96 II. A szépasszony az ormánsági néphitben elsősorban mitikus lény (tündérszerű szellemlény), azonban fokozottabban rendelkezik a boszorkány — bizonyos mértékben a javas — tulajdonságaival, mint az ország más területein. „Képzeletbeli rontóhatalmak" közé sorolja a Kiss G., 97 akik táluk által betegséget okoznak. A róla szóló népköltészeti anyag más hiedelem szereplőkéhez viszonyítva elég szegényes. Huszonkilenc faluból mintegy százhúsz adatközlőtől mindössze tizenhárom mondát sikerült feljegyeznem. 98 — Ugyanakkor minden faluban ismerik, számtalan adat őrzi emlékét, melyből rekonstruálni lehet képzetét. A szépasszony megítélésében az adatközlők bizonytalanok, eltérő magyarázatokkal szolgálnak. Leggyakrabban boszorkánynak minősítik vagy rossz, rontó hatalomnak, betegségek okozójának, megnevezés nélkül. Sokszor tündér, máskor az, aki a forgószélben utazik vagy maga a forgószél, más néven Szeles. Többhelyütt javasnak mond90 Simonsuuri L. 1961. 115. 91 Simonsuuri L. 1961. 117—120. 92 Munkácsi B. 1909. 209—210. 9:3 Gunda B. 1956. 64. 92 Mannhardt, W. 1904—1905. II. 72—154. ; HDA. IX (1942) 55—62; 127—191. 95 Thompson, St. F 366. 2. 96 J. С. Beck 1970. 292—306. Beck tanulmányában azt próbálja bizonyítani, hogy a ma már kísértetté lett White Lady, valamint a kísértet tulajdonságokkal is bíró Ladi Wen és bansee degradálódott tündérek, akik még korábban istenek lehettek. Ugyancsak az angol tündér és kísértet képzeteinek összeolvadását vizsgálja részletesen К. M. Briggs tanulmánya hiedelemmondák és középkori balladák alapján. 1970. 81—96. 97 Kiss G—Keresztes K. 1952. 509. 98 Két szépasszonyra vonatkozó mondát tett közzé Ormánságból Kiss G. 1937. 136—137.; 145. és egyet Hegedűs L. 1946. 167—171.
