Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Régészet - Kiss, Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez

SZLAVÓNIA ÉS SZERÉMSÉG A XI. SZ.-BAN 79 népességek anyagi kultúráját, különösen a köznépi temetők esetében — néhány esettől eltekintve — régészetileg nem lehet elkülöníteni. Ez vonatkozik a kultúra névadó lelőhelyére, a kultúra keleti csoportjának területén fekvő Bjelo Brdo-i temetőre is. Az ethnikum kérdésében a mai Bjelo Brdo és közvetlen környékére vonatkozó toponimiai adatok jelentenének esetleg perdöntő bizonyítékot, azonban mint látni fogjuk, ezek erre nem alkalmasak. Csánki D. Valkó megye Árpád-kori és törökkorig tartó településtörténeti adatait tartalmazó munkájában 1182 helység, 34 város és 33 vár között Bjelo Brdo nevű település nem szerepel.

35 Ugyanúgy nem fordul elő az a Trnovac nevű helység sem, melyet Z. Vinski a település középkori előzményének tekint.

36 Zv. Dugacki szerint Bjelo Brdo helyén a törökkor előtt egy Trnovac nevű falu volt, melyet a Felső-Drina mellékéről népesítettek be.

37 Az újkori Bjelo Brdo helynév első felbukkanását fáradságos levéltári munkával lehetne adatolni. Kérdésünk szempontjából tulajdonképpen ez az első felbukkanás másodlagos kérdés, így érjük be azzal, hogy Lipszky J. Mappáján és Repertóriumában (1806—1808) illír, azaz horvát faluként szerepel.

38 Valószínűleg Lipszky adatánál korábbi adatok is vannak, de e kérdés lényegét tekintve Z. Vinskinek lehet igaza, amikor Bjelo Brdo-t, a falu nevét a törökkor utáni horvát újratelepítéssel magyarázza.

39 Egy középkori Bjelo Brdo név hiánya (a Z. Vinski és Dugacki által felvetett Trnovac kizárása után) esetleg adathiánnyal is magyarázható. Ennek azonban ellentmond, de egyben a kérdést is eldönti az először 1193—96 között említett

40

, de korábbi összeírásra visszautaló névalakú Hagymás falu 1273-ból származó helymeghatározása.. . „sita iuxta Danubium. ubi aqua Drawe in ipsum Danubium descendit, cum tributo tarn in fluvio Drawe quam Danubii' constituto . . ."

41

. Ugyanis ez a település „a Duna és Dráva egyesülésénél fekvő mai Almásnak felel meg".'

42 Így igen kicsi a valószínűsége annak, hogy két, egymástól 8,5 km-re lévő középkori falu Szarvas [első említése 1279

43

] és Hagymás (Almás) között még egy harmadik település is legyen, vagy ha volt is, de annak neve ne bukkanjon fel. 35 CSÁNKI 1890—1913 II. 262—384. 36 VINSKI 1966. 37 DUGACKI 1955. 38 LIPSZKY 1806, 1808. 39 VINSKI 1966. 40 GYÖRFFY 1959a 43. Nr. 10. 41 CSÁNKI 1890—1913 II. 383. 42 CSÁNKI 1890—1913 II. 383; GYÖRFFY 1959a 43. Nr. 10. 43 WENZEL 1860—1874 IX. 265. Bjelo Brdo környéke tehát lényegében véve a XII. század végétől, a XIII. század elejétől adatolható írott forrásokkal.

44 Az itteni helynevek vagy magyarok vagy szláv eredetűek, melyeket a magyar környezet igen korán átvett.

45 Bjelo Brdo közvetlen környékére a Duna, valamint az Eszék —Lanka—Pacsinta—

Vukovar által határolt területre vonatkozó forrásokban magyar helynevek jelentkeznek. Ezeket a XII—

XIII. századra vonatkozó adatokat nem lehet azonban a XI. századra, vagyis a temető használatának idejére is érvényesnek tekinteni. így a XI. századi Bjelo Brdo-i temető ethnikumára sem lehet következtetni még abból a tényből sem, hogy Bjelo Brdo térségében a XII—

XIII. században magyar lakosság élt; ha csak ezeket az adatokat vesszük figyelembe, az itt temetkező népesség éppenúgy lehetett magyar, mint szláv.

46 * Ami a Bjelo Brdo-i temető régészeti jelenségeit illeti, a kutatás tulajdonképpen jobban áll, mint az közismert. A Bjelo Brdo-i temetőben a századfordulón Nuber az 1—140. sírt, Brunsmid a 141— 212. sírt, Hoffiller a 213—236. sírt tárta fel, Nuber és Brunsmid ásatásainak leleteit Brunsmid közölte.

47 Hoffiller ásatását 1958-ban SÍ. Ercegovic tette közzé.

48 Nuber ásatásáról (1—140. sír) nem készült pontos temetőtérkép,

49 Brunsmid ásatásának térképét (141—212. sír) pontos északi irány és lépték nélkül 1951-ben Vinski nem a legismertebb régészeti folyóiratok egyikében közölte le, ennek megfelelően a temetőtérkép a kutatás előtt továbbra is ismeretlen maradt.

50 Hoffiller ásatásának térképét — sírszámok nélkül — 1958ben SÍ. Ercegovic közölte, térképén a Brunsmidféle sírok is sírszám nélkül szerepelnek. 44 1131: Valkóvár (szláv helynév — magyar átvétel), 1183—1196: Erdőd (magyar helynév), 1193: Pacsinta (szláv helynév — magyar átvétel), 1196: Eszék (szláv helynév), 1263: Kórogy (magyar helynév), 1263: Berzéte monostora (szláv helynév — magyar átvétel), 1270: Szelesfoka (magyar helynév), 1279: Szarvas, (magyar helynév), 1286: Somogy (magyar helynév), XIII. század: Dombó (szláv helynév — magyar átvétel), 1300: Lanka (szláv helynév — magyar átvétel), 1337: Hásságy (magyar helynév), 1337: Lovas (magyar helynév), 1337: ír eg (magyar helynév), 1390: Megy er (magyar helynév), KNIEZSA 1938 44—45, 101—102. és az említett Hagymás (1193—1196: magyar helynév) GYÖRFFY 1959a 43. Nr. 10. 45 KNIEZSA 1938 44—45, 101—102. 46 Legutóbb a Bjelo Brdo-i temetőt kétség kívül („ohne Zweifel'') szláv temetőnek határozták meg: ERCEGOVIC 1958 186, továbbá VINSKI 1966 122. 47 BRUNSMID 1903—1904. 48 ERCEGOVIC 1958. 49 BRUNSMID 1903—1904 32. 50 VINSKI 1951.