Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Régészet - Bándi, Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez
68 BANDI Magyarád, Mészbetétes edények népe dél-dunántúli csoportja és Szőreg), már a Reinecke B.A2 (Mozsolics B.II) periódus végétől kezdődően készíthették és használhatták az ívelt fokú és pengéjű, ún. „B-típusú" nyélcsöves csákányokat. A variáns használatának további életére csupán két adattal rendelkezünk. A siklósi temetőből származó lelet közlésénél már említettük, hogy a kerámiatípusok között több olyan is előfordul, mely a Szeremle-csoporthoz köthető. A mészbetétes edények népe dél-dunántúli csoportján belül, épp ezen szeremlei leletekkel különíthető el az a legfiatalabb periódus, mely a Duna—Dráva-háromszögben továbbélve, a Reinecke B.B időszak második felére datálható (Mozsolics B.IIIb). 25 A Rákóczifalva—Kastélydomb lelőhelyen feltárt temető 68. sírjában talált csákány még határozottabban erre az időre utal. 26 Kovács T., hivatkozva a leletre, még azt a lehetőséget is megemlíti, hogy ezt a fegyvertípust a koszideri fémművesség formakincséhez kell sorolni. 27 A „B-típusú" nyélcsöves csákányok Duna vidéki használatának biztos záródátumát mégsem lehet pontosan meghatározni. Biztos koszideri-típusú kincsleletben eddig nem került elő, így korszakot záró történeti eseménnyel nem hozható egyenes összefüggésbe eltűnése. E jellegzetes bronzfegyver területi használata és időrendi helyzete a korszak fémművességén belül, csak a másik formavariáns részletesebb elemzésével együtt tisztázható megnyugtatóbban. * 25 Bandi G.—Kovács T., i. m. 25—39. Va., Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez (Szeremle-csoport). JPMÉ. 14—15 (Pécs, 1969—1970) 97— 111. 26 Mozsolics A., i. m. 32., Kovács T., AÉ. 93 (Bp. 1966) 198. 27 Uo. Térkép Lelőhely Kincs 21 Vez. Touskov -f 22 Krtenov -f 23 Skrben 24 Nitriansky Hradok 25 Mórichida 26 Solt '_ 27 Vattina 28 Szeghalom—Károlyderék + 29 Apa + 30 Bárca 31 Bereg megye 32 Zabkotov 33 Libochovice 34 Haynau GÁBOR Az ,,A-típusú" nyélcsöves csákányok területi és kulturális áttekintése sajnos még több problémát okoz. A leletek jelentős része szórványosan került elő, olyan helyzetben, hogy kulturális besorolásuk is problematikus. A típus több darabja viszont kincsleletből ismert, míg telepen és temetőben egyetlen darab sem került feltárásra. A típus használati korának meghatározására elsősorban a kincsleletek alkalmasak. A Dunától É—ÉNy-ra eső Magyarád—veterovi területen pontos dátumot ad a Nitriansky Hradok-i depot, mely egy zárt gödör-együttesben került elő. Elrejtése a magyarádi kultúra klasszikus fázisának végén történhetett meg, a Reinecke B.B periódus közepén (Mozsolics B.IIIa.). 28 Hasonló időpontra utal a Vez. Touskov-i és a Krtenov-i kincslelet is. 29 A Skrben-i lelet, mely a veterovi csoporthoz köthető, talán már a koszideri időszakban lehetett használatban. 30 A Mórichida, Solt és Vattina lelőhelyeken előkerült szórványos csákányok időrendi és topográfiai jelentőségének megítélése, újabb hiteles előfordulásokig nem oldható meg. 31 Az apai és Szeghalom—károlyderéki kincseket Mozsolics A. a B.IIIa periódusra datálta. Mindkét lelőhely az ottományi kultúra törzsterületén van. E területeken a B.IIIa. (Reinecke B.B-közepe) periódustól kezdődően egy olyan belső átrendező28 Mozsolics A., i. m. 26., A. Tocik., Arch. Slov. Fontes 5 (1964) 51., Abb. 34. 2—3., M. Novotná, i. m. 53— 55. 29 L. Hajek, i. m. 97. Abb. 1., 98., Abb. 3. 1—4., Abb. 2., Abb. 4. 2., A. Bergmann, Sudeta 4 (1928) 193—194., Abb. 4—5., É. Cujanova—Jilková, i. m. Abb. 26. 3—4. 30 L. Hajek, i. m. Abb. 4. 2. 3i Mozsolics A., i. m. 26., Taf. 20. 4., Kubinyi F., AK. 2 (Bp. 1861) 89., Taf. 5. 13., Mozsolics A., i. m. 21. 1„ Müleker В., AÉ. 19 (1899) 153., I. tábla la—b. -j- Magyarád—Veterov -4- Dolny Peter csop.? -f- Vatyai terület + Vattina Ottomány Bodrogszerdahelyi cs. + ? + ? + ? + Szórvány Kultúra
