Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Régészet - Bándi, Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez
NYÉLCSÖVES CSÁKÁNYOK 65 I. tábla 1—3. — Barnás-szürke nyújtott gömbtestű csuprok töredékei. (Ltsz: Ö.72.1.8.) I. tábla 4—6. — Barnás-sárga nyújtott gömbtestű és hordó alakú csuprok töredékei. (Ltsz: Ö. 72.1.10.) I. tábla 7—9, 10, 12. — Sárgás és barnás-szürke színű, tölcséres nyakú, gömbtestű kisurnák perem, nyakés oldaltöredékei. (Ltsz: ö. 72.1.9.) I. tábla 11. — Kihajló peremű, ívelt nyakú, nyújtott gömbtestű csupor töredéke. Színe sárgásvörös. (Ltsz: Ö.72.1.10.) II. tábla 1—10. — Barnás-szürke színű, kihajló peremű, profilált tölcséres nyakú, gömbtestű kisbögrék töredékei. (Ltsz: Ö.72.1.11.) II. tábla 11—12, 17. — Sárgás-barna, ívelt nyakú, gömbtestű csuprok peremes oldaltöredékei. (Ltsz: Ö. 72.1.12.) II. tábla 14—15. — Gömbtestű kisurnák fültöredékei. Színük sárga és barna. (Ltsz: Ö.72.1.13.) II. tábla 13, 16. — Sárgás-barna, tölcséres nyakú, nyújtott gömbtestű csuprok töredékei. (Ltsz: ö. 72.1.14.) 2. Siklós—2. számú téglagyár. — A községtől Nagyharsány felé vezető műút déli oldalán, évtizedek óta működő agyagbánya és téglagyár van. A nyersanyag kitermelése során 1958—1964 között egy ismeretlen kiterjedésű, hamvasztásos rítusú temető sírjai kerültek elő. A Janus Pannonius Múzeumba bekerült sírleletek nem tekinthetők hitelesnek és az edények sem választhatók szét sírok szerint. Az anyag azonban kulturálisan teljesen homogén. A temetőt, minden kétséget kizáróan a mészbetétes edények népe, dél-dunántúli csoportja használhatta. Néhány adat arra utal, hogy a bizonyos ideig párhuzamosan élő, szomszédos Szeremle-csoport idekerült kerámiatípusaival is számolnunk kell a lelőhelyen. 13 A leletek többsége kerámia, gazdagon díszített mészbetétes edények és töredékeik (Ltsz: 59.39. 1—70.). A sírleletek között két bronztárgy van, ezek között egyik egy ovális átmetszetű, négyes tekercselésű karperec, melynek végei elkeskenyednek (Ltsz: 59.39.2.). Nyélcsöves csákány. — Finom karcolásokkal díszített példány, csupán nyélcsövének egyik szára töredékes. Formára egyértelműen a Mozsolicsféle ,,B-típusba" sorolható. Élén használatból eredő kopás látható. Hossza: 16,7 cm, szélessége a nyélcsőnél: 4,8 cm. Legyezős fokának szélessége: 3,8 cm. (Ltsz: 59.39.1.) (4. kép.) 13 A temető közelében egy kétrétegű telep feltárására is sor került. A telep régebbi rétege igen jelentős Szeremle-csoporthoz tartozó leletanyagot tartalmazott. Bandi G.—Kovács T., Acta Arcaeologica 22 (Bp. 1970) 25—39. 4. kép. Siklós — 2. számú Téglagyár A bemutatott két lelőhely, illetve lelet kapcsán mindenekelőtt e Duna vidéki fegyvertípus eddig ismert elterjedését kell megvizsgálni. A Mozsolics A. "által összeállított térkép tanúsága szerint a nyélcsöves csákányt nem használta a mészbetétes edények népe észak-dunántúli csoportja és a déldunántúli csoport területén sem ismerünk hiteles előfordulást. 14 A pécs-szabolcsi és siklósi lelőhe14 Mozsolics A,, i. m. 29., Abb. 4.
