Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gungl, Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918. szeptember–november)

A SZOC. DEM. Az erdélyi románok a Román királyság felé kacsingattak.

13 Magyarországon október 25-én a koalíciós pártok megalakították a Nemzeti Tanácsot. A Nemzeti Tanács programja kimondta ; 1. A szétzüllött parlament és kormányrendszer felszámolását. 2. Magyarország függetlenségét. 3. A békeszerződés megkötését. 4. A magyar parlament feloszlatását, új választások megtartását az általános, titkos választójog alapján. 5. Az önrendelkezési jog biztosítását. 6. A demokratikus szabadságjogokat. 7. Az általános amnesztia bevezetését. 8. A fenyegető éhség megszüntetését. 9. A földreform végrehajtását. 10. Az új nemzeti államok elismerését. 11. A „kultúrált nyugat" szimpátiájának megnyerését. 12. A breszti és bukaresti békegyezmények megsemmisítését, a népek bevonását a háború és béke kérdéseinek eldöntésében.

14 A programot a koalíciós pártok szervezetei népgyűléseken ismertették a tömegekkel. Október 27-én Pécsett az Irányi-Dániel téren 3000 munkás és polgár jött össze, hogy meghallgassa a politikai pártok szónokait. A beszédek elhangzása után a pécsi szociáldemokrata pártszervezet titkára Szabó József, felolvasta a koalíciós pártok határozati javaslatát, amelyet a tömeg nagy lelkesedéssel elfogadott; „A pécsi és pécsvidéki munkások, polgárok 1918. évi október 27-én megtartott nagygyűlése örömmel és lelkesedéssel üdvözli a Nemzeti Tanács megalakulását és a kiáltványban foglalt programját. Felhívja ezen tanácsot, hogy egészítse ki magát az ország minden részének küldötteivel nemzetgyűléssé, és állandó üléseken tanácskozzék a programjában foglalt követelések megvalósítás módjairól. A békéért az ország demokratizálásáért vágyódó tömegek erejével szerezzen érvényt hozandó határozatának."

15 2. A nemzeti tanácsok megalakítása és kiépítése A Magyar Nemzeti Tanács október 31-én kinyilvánította győzelmét. Táviratot küldtek a megyeszékhelyekre, hogy a vidéki koalíciós pártszervezeteket, különböző politikai beállítottságú szakszervezeteket, kulturális intézeteket, az államhatalmi, és közigazgatási szervezeteket a nemzeti tanács oldalára kapcsolják.

16 13 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 1—2. köt. Bp. 1970. 163—164. 14 Népszava, 1918. október 26. 15 Munkás, 1918. november 2. Pécsi Napló, 1918. október 29. 10 Népszava, 1918. november 1. SZERVEZETEK 169 A polgári forradalom győzelméről mindenütt nyilatkoztak a koalíciós pártok politikusai. A szociáldemokraták központi lapjában, a Népszavában így méltatták a proletariátus szerepét: „A magyar munkásság történelmet csinált. A magyar forradalom egyetlen nap alatt győzött és a magyar proletárságnak minden időben dicsősége lesz, hogy szervezettségével, öntudatos eljárásával megsemmisítette az ellenforradalom cinikus erőszakát és ravaszkodását, hogy akaratát az uralkodó osztályra kényszerítse."

17 A Magyarország című újságban a polgári politikusok a forradalom továbbfejlesztését veszélyesnek ítélték. A forradalomban „győztünk, elmúlt a harc. Most jöjjön a váró és bizakodó nyugalom." Amit az 1848-as magyar forradalom nem oldott meg, „azt bevégezte a mai nap." A forradalomban megalakult az új magyar kormány. Ezzel bevégezte „nagyszerű föladatát. E föladat teljesítése után a forradalom megszűnt. Nincs többé." A forradalom „nem tarthat tovább, mert az perzsel, éget. Kellett annak tüze, kellett annak magas forrpont ja, hogy a nemzeti egyesülés létrejöhessen. De most már a konszolidáció munkájára van szükség."

18 A Világ újság publikálta, hogy a forradalom győzött, mert a magyar nép már tétlenül nem szemlélhette, hogyan pusztulnak a harctereken katonái, és semmisülnek meg az ország anyagi javai. A Károlyi-kormány feladata, hogy „vasököllel állítsa helyre a rendet." A kormánynak nem szabad megengedni, hogy „abba a munkában amelyért felelős" hozzá nem értő elemek beleavatkozzanak. Nem szabad eltűrni a „mellékkormányokat; a szolgabírói, vagy alispáni hivatalokban, ahol az ellenforradalom megpróbál szervezkedni."

19 A polgárság a propaganda kampányban mindent megtett, hogy megszilárdítsa a polgári rendszert. A forradalom vezető erejének, a proletariátusnak szerepét igyekeztek kisebbíteni, háttérbe szorítani. Mindenütt arról beszéltek, hogy a magyar kormány kinevezésével megszűnt a munkásosztálynak „a végrehajtó hatalomban való szerepe, amelyek a forradalmi idők első pillanataiban kitűnő szolgálatot tettek. Amikor a polgárság széles rétegei messzemenően magukévá tették a szociáldemokrácia programjának számos követelését, akkor kockázatos és aligha célravezető az a vállalkozás, amely a proletárdiktatúrát kívánja, holott a radikális polgárság, a paraszttömegek és a szociáldemokrácia megegyezése 17 Népszava, 1918. november 1. Weltner Jakab: Forradalom, bolsevizmus, emigráció. Bp. 1929. 58—64. 18 Magyarország újság. 1918. november 1., november 8., november 11. 19 Világ újság, 1918. november 3., november 4., november 13.