Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Horváth, Csilla: Adatok az Angster orgona- és harmóniumgyár történetéhez

144 HORVÁTH CSILLA jegyzőkönyv alapján, a műhelyek túlzsúfoltak, alacsonyak, nedvesek. Hiányoznak a munkavédelmi eszközök, szellőző berendezések (a fűrész helyiségekből, ónolvasztók fölül). Tűzoltókészülékekkel sem rendelkezik az üzem. Ennek felállítását azért is szükségesnek és fontosnak tartja a vizsgálat, mert petróleummal világítanak a műhelyekben s a raktáron sok a faáru. Az 1901-es jegyzőkönyv hiányosságként említi, hogy nincsenek munkaközi szünetek. Űj munkarend megszerkesztését is javasolták az üzem vezetőinek, amely már a betegsegélyzőre vonatkozó adatokat is tartalmazza. Ez a munkarend készült el 1903-ra, amelyet az előzőkben ismertettem. 1908-ban a gyárban átalakítási munkát végeztek. A gyárvizsgálat is utal erre: ,,Az előzőkben észlelt hibák részben fennállnak, de az átalakítás során kilátás van a változásra." A védőberendezések felszerelése azonban igen lassan történt meg. Még 1910ben sem készültek el. Tehát a munkás egészségügyi és biztonsági követelményeknek ebben az időben nem felelt meg az üzem. 1910—1935 között a gyárvizsgálati tapasztalat azt bizonyítja, hogy a védőkészülékeket és tűzoltó berendezéseket beszerezték és felszerelték. A munkásokat kioktatták a gépek helyes használatára (1913). A berendezések használata azonban még ebben az időben sem folyamatos. Az 1926-os bejegyzés bizonyítja ezt „... a meglévő védőkészülékeket használni kell, a hiányokat pótolni kell." 1927—1935-ig úgy tűnik, teljesen formálissá vált a vizsgálat. Ezekben az években ugyanis évente mindössze ennyi a bejegyzés: „Szabálytalanságot nem észleltem." Hogy ezek a beírások nem a problémák megoldását jelentették, arra bizonyítékok az 1936-tól kezdődő feljegyzések. Ettől az időtől kezdve ismét a régi problémára a védőés tűzoltókészülékek fokozatosabb ellenőrzésére és felújítására figyelmeztet a feljegyzés. 1937-ben valószínűleg a munkások évek óta tartó követelésére a jegyzőkönyv rögzíti a minimális bérek kifüggesztésének hiányát. Ugyanis az 1920-as évektől kezdődően a kollektív szerződések alapján a faiparban már kötelező volt a minimális béralap kifüggesztése és betartása. Az Angster gyárban ezt csak ekkorra sikerült elérni. Az orgonagyár munkásai teljes egészükben a keresztény szocialista szakszervezethez tartoztak és itt az ilyen követelések teljesítése is nagyon nehezen valósult meg.

21 Ebben az évben, a különben szűkszavú jegyzőkönyv még tartalmaz bejegyzést. Javaslatot tesz új munkarend kidolgozásra, mert a régi, az 1903-as, már nem felelt meg az 1925-ös Szakszervezeti Kongresszus által javasolt új helyzetnek megfelelő munkarendnek. Többek között a 21 Szita László: Adatok a pécsi ipari vállalatok munkásállományának kialakulásához 1867—1921. Pécs, 1965. 273. 1. munkaidő is megváltozott azóta, már évek óta 8 óra a napi munkaidő. 1939—1946-ig ismét formális a bejegyzés, szabálytalanság nincs szöveggel találkozunk. A felszabadulás utáni időből két bejegyzés említésre méltó. Az 1948-as bejegyzés ismét konkrét javaslatokkal látja el a gyár vezetőit. Kézmosókagylók felszerelését, öltöző- és ebédlő helyiségek felállítását, berendezését valamint a tűzveszély miatt a víztárolás megoldását sürgetik. A következő 1949-es és egyben utolsó bejegyzés arra enged következtetni, hogy az üzem erejéhez mérten megvalósította az előző évi hiányosságok kijavítását. ,,Az egészségügyi, biztonsági és szociális intézkedések megfelelőek" — szól az utolsó vizsgálat összegezése. A gyári munkások strukturális kérdései az 1930—40-es években Érdekes adatokkal rendelkezünk az 1930—40-es évekből a gyári munkások létszámának, származásának, fluktuációjának valamint fizetésük alakulásának néhány kérdésében. A gyár munkásainak létszáma 1934—42 között:

22 1934 1935 1936 1938 1939 1940 1942 szakmunkás 18 20 24 23 23 23 23 betanított munkás 1 4 13 12 18 4 22 előmunkás 3 3 4 7 4 4 7 napszámos 2 — 3 2 2 1 1 tanonc 1 1 1 — 1 4 1 összesen 25 28 45 44 48 36 54 Az 1930-as és a második világháború alatti években a gyári dolgozók száma 25 és 50 fő között ingadozott. A szakmunkások, orgonaépítők, fémsípkészítők létszáma és személye a legváltozatlanabb. Az asztalos, lakatos és más betanított munkások azonban igen változó számban szerepeltek, peltek. Ennek egyik oka a megrendelések számának ingadozása. A termelés alakulása 1934—1942 között:

23 év orgona 1934 9 1935 7 1936 21 1938 16 1939 14 1940 12 1942 22 22 B. m. L. Angster gyár ir. Dat. 1934—1942 (felvételi ív bánya-, kohóüzemek és gyárak alkalmazottairól). 23 Ua.