Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Horváth, Csilla: Adatok az Angster orgona- és harmóniumgyár történetéhez

144 HORVÁTH CSILLA jegyzőkönyv alapján, a műhelyek túlzsúfoltak, alacsonyak, nedvesek. Hiányoznak a munkavé­delmi eszközök, szellőző berendezések (a fűrész helyiségekből, ónolvasztók fölül). Tűzoltókészü­lékekkel sem rendelkezik az üzem. Ennek felállí­tását azért is szükségesnek és fontosnak tartja a vizsgálat, mert petróleummal világítanak a műhe­lyekben s a raktáron sok a faáru. Az 1901-es jegy­zőkönyv hiányosságként említi, hogy nincsenek munkaközi szünetek. Űj munkarend megszer­kesztését is javasolták az üzem vezetőinek, amely már a betegsegélyzőre vonatkozó adatokat is tar­talmazza. Ez a munkarend készült el 1903-ra, amelyet az előzőkben ismertettem. 1908-ban a gyárban átalakítási munkát végeztek. A gyárvizs­gálat is utal erre: ,,Az előzőkben észlelt hibák részben fennállnak, de az átalakítás során kilátás van a változásra." A védőberendezések felszere­lése azonban igen lassan történt meg. Még 1910­ben sem készültek el. Tehát a munkás egészség­ügyi és biztonsági követelményeknek ebben az időben nem felelt meg az üzem. 1910—1935 között a gyárvizsgálati tapasztalat azt bizonyítja, hogy a védőkészülékeket és tűz­oltó berendezéseket beszerezték és felszerelték. A munkásokat kioktatták a gépek helyes használa­tára (1913). A berendezések használata azonban még ebben az időben sem folyamatos. Az 1926-os bejegyzés bizonyítja ezt „... a meglévő védőké­szülékeket használni kell, a hiányokat pótolni kell." 1927—1935-ig úgy tűnik, teljesen formálissá vált a vizsgálat. Ezekben az években ugyanis évente mindössze ennyi a bejegyzés: „Szabályta­lanságot nem észleltem." Hogy ezek a beírások nem a problémák megoldását jelentették, arra bi­zonyítékok az 1936-tól kezdődő feljegyzések. Ettől az időtől kezdve ismét a régi problémára a védő­és tűzoltókészülékek fokozatosabb ellenőrzésére és felújítására figyelmeztet a feljegyzés. 1937-ben valószínűleg a munkások évek óta tartó követe­lésére a jegyzőkönyv rögzíti a minimális bérek ki­függesztésének hiányát. Ugyanis az 1920-as évek­től kezdődően a kollektív szerződések alapján a faiparban már kötelező volt a minimális béralap kifüggesztése és betartása. Az Angster gyárban ezt csak ekkorra sikerült elérni. Az orgonagyár munkásai teljes egészükben a keresztény szocia­lista szakszervezethez tartoztak és itt az ilyen kö­vetelések teljesítése is nagyon nehezen valósult meg. 21 Ebben az évben, a különben szűkszavú jegyzőkönyv még tartalmaz bejegyzést. Javasla­tot tesz új munkarend kidolgozásra, mert a régi, az 1903-as, már nem felelt meg az 1925-ös Szak­szervezeti Kongresszus által javasolt új helyzet­nek megfelelő munkarendnek. Többek között a 21 Szita László: Adatok a pécsi ipari vállalatok mun­kásállományának kialakulásához 1867—1921. Pécs, 1965. 273. 1. munkaidő is megváltozott azóta, már évek óta 8 óra a napi munkaidő. 1939—1946-ig ismét formális a bejegyzés, sza­bálytalanság nincs szöveggel találkozunk. A felszabadulás utáni időből két bejegyzés em­lítésre méltó. Az 1948-as bejegyzés ismét konkrét javaslatokkal látja el a gyár vezetőit. Kézmosó­kagylók felszerelését, öltöző- és ebédlő helyiségek felállítását, berendezését valamint a tűzveszély miatt a víztárolás megoldását sürgetik. A követ­kező 1949-es és egyben utolsó bejegyzés arra en­ged következtetni, hogy az üzem erejéhez mérten megvalósította az előző évi hiányosságok kijaví­tását. ,,Az egészségügyi, biztonsági és szociális in­tézkedések megfelelőek" — szól az utolsó vizsgá­lat összegezése. A gyári munkások strukturális kérdései az 1930—40-es években Érdekes adatokkal rendelkezünk az 1930—40-es évekből a gyári munkások létszámának, szárma­zásának, fluktuációjának valamint fizetésük ala­kulásának néhány kérdésében. A gyár munkásainak létszáma 1934—42 között: 22 1934 1935 1936 1938 1939 1940 1942 szakmunkás 18 20 24 23 23 23 23 betanított munkás 1 4 13 12 18 4 22 előmunkás 3 3 4 7 4 4 7 napszámos 2 — 3 2 2 1 1 tanonc 1 1 1 — 1 4 1 összesen 25 28 45 44 48 36 54 Az 1930-as és a második világháború alatti évek­ben a gyári dolgozók száma 25 és 50 fő között in­gadozott. A szakmunkások, orgonaépítők, fémsíp­készítők létszáma és személye a legváltozatla­nabb. Az asztalos, lakatos és más betanított mun­kások azonban igen változó számban szerepeltek, peltek. Ennek egyik oka a megrendelések számá­nak ingadozása. A termelés alakulása 1934—1942 között: 23 év orgona 1934 9 1935 7 1936 21 1938 16 1939 14 1940 12 1942 22 22 B. m. L. Angster gyár ir. Dat. 1934—1942 (felvé­teli ív bánya-, kohóüzemek és gyárak alkalmazottai­ról). 23 Ua.

Next

/
Oldalképek
Tartalom