Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Madas, József: Török temető Pécsett

TÖRÖK TEMETŐ PÉCSETT M AD AS JÓZSEF A legutóbbi időkig Pécsett szervezett, tudományos szempontokat szem előtt tartó helytörténeti kutatás nem folyt. A múltban, különösen a századforduló körül, többen is foglalkoztak a város múltjával, de e kutatók más foglalkozású műkedvelők, ügyvédek, tanárok, papok voltak. Akadt közöttük olyan is, ki ezen alapból kiindulva, később országos tekintéllyé nőtte ki magát, mint Szőnyi Ottó, Gerecze Péter is. Bár több helytörténész munkássága tudományos értékű, ez nem változtat azon a tényen, hogy a múltban a helytörténeti kutatás szervezetlen, alkalomszerű és személyhez kötött volt. Ennek kell betudnunk, hogy szűkebb hazánk múltját sokkal kevésbé ismerjük, mint ahogyan azt, a lehetőségek és a rendelkezésünkre álló források alapján ismerhetnők. Ilyen körülmények között meg kell becsülnünk, ha más irányú kutatások közben előkerül egy-egy nyom, mely bepillantást nyújt multunk fel nem tárt részébe. Ez történt meg rövid idővel ezelőtt. Pécs város háztelkeinek alakulását kutatva került elő egy adásvételi szerződés a Pécsi Székeskáptalan hiteles helyi levéltárából, mely szerint 1714-ben Kapucsi György kanonok egy telket vásárol a pécsi ferences konventtől.

1 Az okmány latin nyelven ismerteti az ilyenkor szokásos helymegjelöléseket, méreteket, a szomszédsági viszonyokat, de ezeken kívül félreérthetetlenül lerögzíti, hogy a kérdéses telek török temetőben fekszik és nyugati szomszédságában is török temető van. Különös jelentőséget ad ezen adatnak az a tény, hogy bár városunk másfél évszázadon keresztül hódolt a töröknek és ezen idő alatt a muzulmánok ezrei hunytak el itt, mégsem ismerünk egyetlen török temetőt sem. Éppen úgy, mint ahogy a pécsi magyar középkor hat évszázadának temetőiről sem jelent meg közlemény a mai napig. A helytörténeti irodalomban ismételten említés történt török temetőkről és ezeket következetesen a dzsámik mellé helyezik. így Németh

2 a Ferhád pasa dzsámijától délre fekvő, mintegy száz négyszögölnyi területet jelöl meg temetőként. 1 A pécsi székeskáptalan hiteles helyi levéltára. Fasc. С -\—

h No. 1. A Baranya megyei Levéltárban. 2 Németh Béla: A pécsi dominikánus-ház története. Pécsett. 1903. p. 5. Szőnyi viszont azt állítja, hogy az egykori jezsuita rendház, a mai Nagy Lajos gimnázium „... vastag falainak alapjaiba a Jakováli Hassan dzsámija (ma kórház-kápolna) körüli török temető sírköveit építették bele".

3 Szendey csak annyit közöl, hogy a: „A pécsi jezsuiták Széchenyi György nagylelkű adományából maguknak a főtéren egy kétemeletes társasházat építettek, hozzá az építkezésnél a köveket a nagykanizsai királyi igazgatóság engedélye mellett a pécsi török temetőből hordták"

4

, de hogy ez a török temető hol volt, nem közli. Sajnos egyik szerző sem dokumentálja állítását, így forrás hiányában nem is ellenőrizhető. Hiteles okmány szól arról a vizsgálatról, mely 1724. október 7-én folyt le Pécsett.

5 Tárgya volt Kapucsi György prépostkanonok, pécsi plébános vádja, hogy a pécsi jezsuiták a szigetkülvárosi régi török temető sírköveit a kollégium építésénél fölhasználták és hogy a temetőt maguknak akarják lefoglalni. A vizsgálat megállapította, hogy a jezsuiták a régi török temetőben minden tiltakozás ellenére fölszedték a hosszú, vörös színű köveket és ezeket a kollégium falába építették be. Eljárásuk jogosságát azzal indokolták, hogy erre a báró Miglio-féle bizottságtól kaptak engedélyt. Sajnos, ez az okmány sem jelöli meg a török temető helyét. A török utáni első évtizedek hivatalos összeírásai, az 1695. évi házösszeírás és az 1722-ben felfektetett első pécsi telekkönyv, sem említenek sehol török temetőt. Csak az 1695. évi összeírásban van egy mellékes utalás

6

, melyre építeni lehet. Ugyanis a 123-as összeírási szám alatt közli, hogy Melbis Pálnak, kinek háza a mai Kossuth Lajos utca 21. számú telken volt, van egy kertje a budai kapu előtt, mely mellett török sírok voltak és ott egy víz is folyik. A kert pontos helyét ennek alapján nem lehet meghatározni. Mivel azonban a Tettye patak mente, a Kossuth Lajos utcától 3 Dr. Szőnyi Ottó: Pécs. Útmutató a városban és a környéken. II. kiadás. A Danubia kiadása (1926.) pp. 39, 97. 4 Dr. Szendey János: A jezsuiták egykor Pécsett. Pécsi Figyelő. 1881. november 26-iki száma. 5 Pécsi káptalani levéltár. Arch. priv. XIII. 20. 6 Conscriptio Civitatis Quinqueecclesiensis. Ao. 1695. A Baranya megyei Levéltárban.