Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Madas, József: Török temető Pécsett

TÖRÖK TEMETŐ PÉCSETT M AD AS JÓZSEF A legutóbbi időkig Pécsett szervezett, tudomá­nyos szempontokat szem előtt tartó helytörténeti kutatás nem folyt. A múltban, különösen a szá­zadforduló körül, többen is foglalkoztak a város múltjával, de e kutatók más foglalkozású műked­velők, ügyvédek, tanárok, papok voltak. Akadt közöttük olyan is, ki ezen alapból kiindulva, ké­sőbb országos tekintéllyé nőtte ki magát, mint Szőnyi Ottó, Gerecze Péter is. Bár több helytör­ténész munkássága tudományos értékű, ez nem változtat azon a tényen, hogy a múltban a hely­történeti kutatás szervezetlen, alkalomszerű és személyhez kötött volt. Ennek kell betudnunk, hogy szűkebb hazánk múltját sokkal kevésbé is­merjük, mint ahogyan azt, a lehetőségek és a ren­delkezésünkre álló források alapján ismerhetnők. Ilyen körülmények között meg kell becsülnünk, ha más irányú kutatások közben előkerül egy-egy nyom, mely bepillantást nyújt multunk fel nem tárt részébe. Ez történt meg rövid idővel ezelőtt. Pécs város háztelkeinek alakulását kutatva ke­rült elő egy adásvételi szerződés a Pécsi Székes­káptalan hiteles helyi levéltárából, mely szerint 1714-ben Kapucsi György kanonok egy telket vá­sárol a pécsi ferences konventtől. 1 Az okmány la­tin nyelven ismerteti az ilyenkor szokásos hely­megjelöléseket, méreteket, a szomszédsági viszo­nyokat, de ezeken kívül félreérthetetlenül lerög­zíti, hogy a kérdéses telek török temetőben fekszik és nyugati szomszédságában is török temető van. Különös jelentőséget ad ezen adatnak az a tény, hogy bár városunk másfél évszázadon keresztül hódolt a töröknek és ezen idő alatt a muzulmánok ezrei hunytak el itt, mégsem ismerünk egyetlen török temetőt sem. Éppen úgy, mint ahogy a pécsi magyar középkor hat évszázadának temetőiről sem jelent meg közlemény a mai napig. A helytörténeti irodalomban ismételten emlí­tés történt török temetőkről és ezeket következe­tesen a dzsámik mellé helyezik. így Németh 2 a Ferhád pasa dzsámijától délre fekvő, mintegy száz négyszögölnyi területet jelöl meg temetőként. 1 A pécsi székeskáptalan hiteles helyi levéltára. Fasc. С -\— h No. 1. A Baranya megyei Levéltárban. 2 Németh Béla: A pécsi dominikánus-ház története. Pécsett. 1903. p. 5. Szőnyi viszont azt állítja, hogy az egykori jezsuita rendház, a mai Nagy Lajos gimnázium „... vas­tag falainak alapjaiba a Jakováli Hassan dzsámija (ma kórház-kápolna) körüli török temető sírkö­veit építették bele". 3 Szendey csak annyit közöl, hogy a: „A pécsi jezsuiták Széchenyi György nagylelkű adományából maguknak a főtéren egy kétemeletes társasházat építettek, hozzá az épít­kezésnél a köveket a nagykanizsai királyi igazga­tóság engedélye mellett a pécsi török temetőből hordták" 4 , de hogy ez a török temető hol volt, nem közli. Sajnos egyik szerző sem dokumentálja állí­tását, így forrás hiányában nem is ellenőrizhető. Hiteles okmány szól arról a vizsgálatról, mely 1724. október 7-én folyt le Pécsett. 5 Tárgya volt Kapucsi György prépostkanonok, pécsi plébános vádja, hogy a pécsi jezsuiták a szigetkülvárosi régi török temető sírköveit a kollégium építésénél fölhasználták és hogy a temetőt maguknak akar­ják lefoglalni. A vizsgálat megállapította, hogy a jezsuiták a régi török temetőben minden tiltako­zás ellenére fölszedték a hosszú, vörös színű kö­veket és ezeket a kollégium falába építették be. Eljárásuk jogosságát azzal indokolták, hogy erre a báró Miglio-féle bizottságtól kaptak engedélyt. Sajnos, ez az okmány sem jelöli meg a török te­mető helyét. A török utáni első évtizedek hivatalos össze­írásai, az 1695. évi házösszeírás és az 1722-ben fel­fektetett első pécsi telekkönyv, sem említenek se­hol török temetőt. Csak az 1695. évi összeírásban van egy mellékes utalás 6 , melyre építeni lehet. Ugyanis a 123-as összeírási szám alatt közli, hogy Melbis Pálnak, kinek háza a mai Kossuth Lajos utca 21. számú telken volt, van egy kertje a budai kapu előtt, mely mellett török sírok voltak és ott egy víz is folyik. A kert pontos helyét ennek alap­ján nem lehet meghatározni. Mivel azonban a Tettye patak mente, a Kossuth Lajos utcától 3 Dr. Szőnyi Ottó: Pécs. Útmutató a városban és a környéken. II. kiadás. A Danubia kiadása (1926.) pp. 39, 97. 4 Dr. Szendey János: A jezsuiták egykor Pécsett. Pécsi Figyelő. 1881. november 26-iki száma. 5 Pécsi káptalani levéltár. Arch. priv. XIII. 20. 6 Conscriptio Civitatis Quinqueecclesiensis. Ao. 1695. A Baranya megyei Levéltárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom