Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)

Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez

104 GERŐ GYÖZÖ 11. Részlet az előcsarnokból a mihrábbal. egy félévszázaddal korábban — 1550-ben — épült focsai Aladzsa dzsámi mimberjenek.

24 Díszítő mustrája ugyancsak igen nagy hasonlatosságot mutat a pocsitelji Sisman Ibrahim dzsámi mimberjén látható faragásokkal.

25 Az említett kőtöredéken alkalmazott szegélylécprofil viszont nemcsak a két jugoszláviai dzsámi mimberjén található profilokkal azonos, hanem szoros formai rokonságot tart a szigetvári Szülejmán dzsámi ablakkereteinek kő- és stukkódíszein található profilokkal,

26 s annak hasonló nyomai voltak fellelhetők ugyancsak a szigetvári Ali pasa dzsámiban is. Ez utóbbinál az ablakok fölötti vak szamárhátíveket keretező mélyített tükrök szegélyénél használták fel az említett profilt. A dzsámi mináréját a bejárattól jobbra lévő oldalon, illetve az imaterem sarkánál találjuk, bejárata pedig a dzsámi belső teréből a karzat magasságában nyílik. Elhelyezésének ez a megoldása a négyzet alaprajzú dzsámiknál általánosan elter24 H. Redzic: Arhitektonska-konzervacija Aladza dzamije u Foci. Nase Starine. X. Szarajevó, 1965. 105 —111. old. 110. oldal, 7. kép. 25 Dz Celic: Pocitelj na Neretvi. Nase Starine. VII. Szarajevó, 1960. 29. oldal. 26 Gerő Gy.: A szigetvári Szülejmán szultán dzsámi. Műemlékvédelem, X. évf. 2. sz. Budapest, 1966. 113— 114. old. jedt mind a hazai dzsámijaink, mind a korábbiakban említett eddigi analógiák esetében is. A magyarországi török területen a legáltalánosabban elterjedt alaprajzi típus — mint azt már korábban is említettük — a négyzet alaprajzú, nyolcszögű dobon nyugvó félgömbkupolával fedett dzsámi, amelynek nyitott, háromboltszakaszos előcsarnoka — melyet ugyancsak tanburon nyugvó kupolák fedtek le — és a jobb oldalon álló egy mináréja volt. A nyitott előcsarnok boltívei részint kőoszlopokon, részint pedig téglapilléreken nyugodtak, illetve mindkettőt váltakozva együttesen is alkalmazták. E típusnál a dzsámi homlokzati falait lépcsősen, vagy egy tengelyben — de több szintben — elhelyezett és rendesen — elsősorban az alsó szinten — kőkerettel szegélyezett ablaknyílások törik át. A kupoladob oldalfalai ugyancsak kisebbméretű, kőkeret nélküli, csúcsíves nyílásokkal vannak tagolva, illetve áttörve. A kupola extradosát a legtöbb esetben ólom, ritkábban kúpcserép fedte. Maradványaik a kutatás során több helyen — így a szigetvári Ali pasa dzsáminál is — fellelhetők voltak. A dzsámi délkeleti — kibla — falával szemben az északnyugati oldalfal középtengelyében helyezkedett el a dzsámi egyetlen — rendszerint dí-