Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) (Pécs, 1975)
Helytörténet - Gerő, Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez
HÓDOLTSÁGKORI KUTATÁSOK BARANYÁBAN (Ujabb adatok a magyarországi dzsámi építészet történetéhez) GERÖ GYŐZŐ A törökök másfélszázados magyarországi uralmuk alatt jelentős építő tevékenységet folytattak az általuk lakott városokban és kisebb településeken. Az általuk emelt épületek azonban a visszafoglalás harcai során, vagy azt követően rohamos pusztulásnak indultak, s azoknak legnagyobb része ma már csak az írott forrásokból ismeretes. Különösen szembetűnő a dzsámik esetében ez a pusztulás, annál is inkább, mivel — épp a forrásokat figyelembe véve — ezek száma volt a legnagyobb, s ezek jelentették egyben az oszmán építészet legjelesebb magyarországi alkotásait is, még abban az esetben is, ha azoknak egy igen kis hányada nem volt eredeti török alkotás, hanem azok az egykori keresztény templomokból lettek dzsámikká alakítva. Ennek számos példájával találkozunk az Oszmán Birodalom más területein is. A dzsámik e gyors pusztulásának egyik — s talán a legfőbb — okát abban kell keresnünk, hogy a visszafoglalt területeken ottmaradt kisszámú muzulmán törökség neofita lett, s így nem volt egy olyan mohamedán lakosság, amely a dzsámik további — s eredeti céljaiknak megfelelő — fenntartását igényelte volna. Az épségben maradt dzsámik egy részét kezdetben templomokká alakították át, vagy más egyéb célokra használták fel, majd amikor omladozni kezdettek, vagy már nem feleltek meg az új igényeknek, akkor lebontották azokat, anyagukat az újabb építkezéseikhez felhasználva. De a templommá alakított dzsámiknak épp az átépítések következtében nagyrészt az eredeti oszmán török architektúrája és dekoratív részletei szenvedtek, illetve semmisültek meg részben vagy egészben. A pusztulás azonban nem mindig egyszerre terjedt ki az épület egészére. Ezt figyelhetjük meg annál a kisszámú, s ilyen jellegű török építményeinknél, amelyek ma a dzsámiépítészet megbecsült, s egyedülálló magyarországi emlékei. Talán a leggyakoribb az az eset, amikor a dzsámi épülete megmaradt, de elsőként a mináré, majd az előcsarnok pusztul el. De találunk arra is példát, hogy a pusztulást csupán a mináré éli túl, mint azt akár Eger, vagy Érd egykori dzsámijainál láthatjuk. A dzsámik, — de áltálában a magyarországi tö!.«•• -г rök épületek — pusztulásának e sajátos körülményei tették szükségessé a török építészet magyarországi emlékeinek a régészeti módszerekkel történő feltárását és kutatását, noha ezek az építmények keletkezésük idejét tekintve már az újkor alkotásai, s mint ilyenek, inkább a művészettörténet körébe tartóznák. Az álló épületek és épületmaradványok falkutatásának, valamint a már elpusztult és föld alá került részeknek ásatás útján történő feltárása együttes eredményei segítségével azonban csaknem teljes hitelességgel tudjuk rekonstruálni az egyes emlékeket, elsősorban pedig dzsámijainkat. A ma is még álló dzsámijaink legtöbbjét a Duna és a Dráva által alkotott háromszögben — közelebbről Baranya megye területén — találjuk. (1. kép) Ezirányú kutatásaink számára tehát ez volt a legalkalmasabb terület részint a vizsgálandó objektumok számszerűsége miatt, 1 részint pedig atekintetben, hogy ezek állanak legközelebb földrajzilag is a jugoszláviai — közelebbről a boszniahercegovinai — de általában a balkáni török emlékekhez. És itt nem mulaszthatom el, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, — elsősorban a megye vezetőinek — akik ezen a területen végzett munkámat mindenkor a legnagyobb segítőkészséggel támogatták úgy anyagilag, mint erkölcsileg, megteremtve ezzel a munka előfeltételeit. így vált lehetővé a későbbiek során tárgyalandó dzsámik nagyarányú kutatása, s a legtöbb esetben azoknak csaknem a teljesség igényével történő feltárása. A törökök építkezései következtében a magyarországi városok korábbi arculata jelentős mértékben megváltozott. A középkori utcaképben megjelenő dzsámik, medreszék, fürdők, türbék, csorgok új színfoltot jelentettek, amelynek következ1 Pécsett jelenleg is 4 dzsámi — illetve részben annak maradványa — áll. Szigetváron ugyancsak 2 dzsámi, Siklóson pedig 1 dzsáminak három szint magasságig meglévő maradványa van. Valamennyi török — oszmánli — építkezés alapjaitól kezdve. Az említetteken kívül Budáról ismerünk még egy dzsámi maradványt, továbbá Esztergomból 1 dzsámit, Érdről egy minaret és a hozzátartozó dzsámi alapfalait, Egerből pedig az elpusztult dzsáminak ma is álló mináré ját.