Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Szita, László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején)

ADATOK A PÉCSI SZDP TEVÉKENYSÉGÉHEZ 191 balra is ütni. A követelései általános követelések. Ez önmagában még nem lenne hiba. Az azonban már bírálható, hogy az országos vezetőség március 22-i kiáltványából tendenciózusan azokat a gondo­latokat másolta ki, amelyek ott is a legkifogásolha­tóbb, opportunista jobboldali vezetés gondolatai. i! ' Ezt követően kiadott és terjesztett agitációs anyag azonban már határozottabb hangú, követni igyeke­zett a munkásság felfűtött hangulatát. 40 A bányamunkások nagy választási győzelme a he­lyi „munkásképviselők" választásán, a parlamenti választási gyűlések hangulatának alakulása a II. ke­rületben, mind több összecsapás a szociáldemokrata plakátokat pusztító jobboldali csoportok és a mun­kások között, a hatóságokat a választási küzdelem­be való fokozottabb beavatkozásra siettette. A párt­szervezet már április 19-én követelte a választási lajstrom újabb revízióját, mert egész sor munkásház maradt ki a választásra jogosultak összeírásakor. A párt határozatot hozott, amelyben az országos vá­lasztmányon keresztül a Belügyminisztériumnál til­takozott a választási visszaélések ellen. 20-án a Mun­kás újságban napvilágot látott újabb közlemény sze­rint a II. kerületben ismét olyan utcák maradtak ki a választási lajstromból, amelyekben zömében mun­kások laktak. Április 30-án a pártszervezet megje­lentette újabb választási plakátjait, a munkásokra bízva ezek megvédését. A falragaszok ellen elköve­tett „merényletek" miatt másnap „tömegesen jelent­keztek ... a védelmi munka ellátására . . .". Az agi­tációs sikerek láttán, a hatóságok sugalmazására a nyomda Munkás lapbizottságát váratlanul áremelés­sel lepte meg. Az előállítási költséget olyan magasan állapították meg, hogy április 29-i ülésén a pártvá­lasztmány a bizalmiak és a szakszervezeti bizottság együttes ülése kénytelen volt a Munkás újság előfi­zetési árát tekintélyes összeggel felemelni.' 11 Másnap megjelent a párt és a szakszervezetek felhívása a Munkás lap támogatásáról, amelynek eredménye nem maradt el. A szakszervezeti csoportok mulatságokat és színielőadásokat szerveztek május elsejére, amelynek bevételeiből kívánták a lapot támogatni. Április 30-án a hatóságok minden gyűlést betiltottak. A pártvezetőség teljes munkaszünetről hozott hatá­rozatot és május i-i kirándulást rendezett a Tettye­Kisrét-Kakukkcsárda útvonalon, amelyre nagy ven­dégsereget is meghívott. A műsort a Guttenberg Dalkör és a munkásszínjátszó adta. Ez alatt gyűjtést szerveztek, amelynek összegét a lapbizottság a nyomdai előállítás kiegészítésére fordíthatott/' 2 A ha­tósági visszaélések hosszú sora következett még. A 3U Bm. L. Pffi. ált. ir. 7607/1022. Közölve: VDBPMT. II. 1918-192^. 251-252 p. 40 A Pécsett kiadott plakátok és röplapok gvűjteménye: JPM. HO; M/1921-192,. 41 Munkás, 1922. április г­у . (A munkássajtó ügye - a mun­kásság ügye.) 42 Bányamunkás, 1922. április 2b. (Május elsejének kérdése körül.) Továbbá: Munkás, 1922. április 30. (Május 1. gyűlést betiltották.) szabolcstelepi csendőrség előállította azokat, akik a községen át igyekeztek a választói gyűlésre, másokat pedig a Népszava terjesztése miatt/' 3 A párt május 3-án Cassián telepen, 6-án, 9-én Gyárvárosban, Pécsbányatelepen és ismét Cassián­ban, 11-én és 14-én a Szigeti külvárosban, 16-án a régi Sörházban, 23-án a Tettyén tartott választó gyű­léseket, amelyeken összesen hozzávetőlegesen 20 ez­ren vettek részt. A párt még hat gyűlést tervezett, ezekre azonban a 23-án megjelent általános tiltó ren­delet következtében nem kerülhetett sor. A rendelet és általában a választást akadályozó törvénytelensé­gek ellen május 23-án a választási bizottság és ugyanakkor Esztergályos János is tiltakozott. Nyílt levélben fordult „Pécs II. választó kerületének dol­gozó embereihez", tiltakozva a jogfosztás és az erő­szak ellen/'' 1 Gömbös Gyula választási vezérkara által elindí­tott generális tiltó rendelkezés nagy felzúdulást vál­tott ki Pécsett is, és általában a szociáldemokrata je­lölt felé hajlította a szavazók kispolgári rétegeit. Az intézkedést a pécsi szervezetek újabb választói agi­tációra használták. A politikai hangulatot élezte a közben általános sztrájkká fejlődött téglagyári és vasmunkás mozgalom is. A hatóságok egy utolsó fo­gással kísérleteztek, sikertelenül. A városházán a szociáldemokrata választóktól megtagadták sorra a szavazó igazolványokat. Ez ellen a szervezetek egész súlyával kellett fellépni/ 5 Június elsején túlfűtött hangulatban, egyébként „teljesen rendben, minden zavaró incidens nélkül" zajlott le a választás Pécs II. kerületében is. Mint az előre látható volt, a szociáldemokrata párt jelöltjé­nek rendkívüli nagyarányú győzelmét hozta. Érdemes a pécsi választásokra vonatkozóan ezeket az adatokat részletesebben megtekinteni, amelyek a választási győzelem lényegére utalnak. Az összesen leadott 10558 szavazatból a szociáldemokrata párt jelöltje 5514-et, a polgári jelöltek közül Baumann Emil párton kívüli 2657-et, Gosztonyi Gyula, a Ke­resztény Nemzeti Egység Párt jelöltje 2387 szava­zatot kapott/' 0 Az abszolút többséget, a leadott, ér­vényes szavazatok 52.3%-át a szociáldemokrata párt jelöltjére adta le a munkásság és részben a kispol­gárság. A párton kívüli listán induló Baumann Emil sörgyári igazgató a szavazatok 25.1%-át kapta.'" A KNEP listáján indult Gosztonyi Gyula kormány­biztos főispán 22.6%-ot. 43 Munkás, 1922. május 5. (Előállították, mert a Népszavát terjesztette.) 44 JPM. HO. M/1922. Lásd továbbá: Munkás, 1922. május 23. (Nyílt levél, Pécs Il-ik választó kerületének dolgozó em­bereihez!) 45 Munkás, 1922. május 23. (Önkényes jogfosztási kísérletek a városházán.) 4(i Munkás, 1922. június 7. (Esztergályos János elvtárs, Pécs II. kerületének képviselője.) 47 A szerb megszállás után az ellenforradalmi kormányzat 1921. novemberében pótválasztásokat rendezett a megyében és Pécsett. Ekkor a II. kerületben a szociáldemokrata munkás­ság a szavazatait Baumann Emilre adta, aki országgyűlési képviselő lett és 1922. januárjában interpellált a pécsi mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom