Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Régészet - Jerem, Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye)

78 JEREM ERZSÉBET cm. Lelt. sz.: 66. гг. 8. (8. ábra, ii - III. tábla 8.) 12. Miniatűr lándzsa bronzból, fején vésett X alakú díszítés. H: 4,5 cm, f. h: o,6 cm, f. sz: 0,25 cm. Lelt. sz. : 66. 22. 9. (8. ábra, 12 - III. tábla 9.) 13. Karperec, lapított bronz huzalból, nyitott végei egymásra hajlanak, lekerekítettek. Átm. : 3,7 cm, sz: 0,4 cm, v: 0,1-0,2 cm. Lelt. sz.: 66. гг. io. (8. ábra, 13 - IV. tábla 1.) 14. Bronz karika, enyhe élbe futó, kör átmetszetű vastagabb huzalból. Átm.: 2,8 cm, v: 0,4 cm. Lelt. sz. : 66. гг. n. (8. ábra, 14 - IV. tábla 2.) 15. Bronz gyöngy, korsó alakú, nyaka kissé ívelt. Átm.: 1,2 ill. 1,4 cm, m: 1,4 cm. Lelt. sz.: 66. гг. 12. (8. ábra, 15 - IV. tábla 3.) 16. Bronz jogar, trapéz alakú csüngődíszekkel. Kerek átmetszetű huzalból, melynek két vége ellapított, a felső részen felfüggesztésre szolgáló lyukkal. Egymástól egyenlő távolságban 3X4 átlyukasztott szárny, ahonnan vékony bronz karikákról egy vagy két nyújtott trapéz alakú, poncolt díszű csüngő lóg. H: 11 cm, es. h: 1,8 cm, es. sz: 1 cm. Lelt. sz.: 66. 22. 13. (8. ábra, 16 - IV. tábla 4.) 17. Bronz jogar, az előbbivel teljesen azonos típus, csak felfüggesztésre szolgáló vége épebb, 3 láncszem kapcsolódik bele. Csupán négy lemezdísze maradt meg, a többi letörött. H: 12,3 cm, cs. h: 1,8 cm, cs. sz: 0,9 cm. Lelt. sz.: 66. гг. 14. (8. ábra, 17 IV. tábla 5.) 18. Vaslándzsa, nyújtott forma, megközelítőleg azonos hosszúságú levéllel és köpűvel. Levelén jól kiemelkedő borda fut, melyen látszanak az ütés nyomok. Élei és a köpű vége erősen töredezett. H: 43,5 cm, sz: 4 cm, k. átm.: 2,4 cm, k. h: 20,3 cm. Lelt. sz.: 66. 22. 14. (8. ábra, 18 - V. tábla 1.) 19. Vaslándzsa, hosszú köpűvel és rövid levéllel, melyen félkör átmetszetű, kiemelkedő borda fut. Hegye és a köpű vége letörött. H: 21,5 cm, sz: 3,5 cm, k. átm.: 2,4 cm, k. h: 14 cm. Lelt. sz.: 66. 22. 15. (8. ábra, 19 - V. tábla 2.) 20. Orsógomb, nagyméretű, kettőskónikus, világos barna színű, durva, szemcsés anyagból, díszítetlen. Átm.: 4,9 cm, m: 2,6 cm, ly. átm.: 1,5 cm. Lelt. sz.: 66. 22. 16. (8. ábra, 20.) 21. Egyfülű bögre, kézzel fo'rmált, fényes, fekete felületű, pereme enyhén kihajlik, ívelt nyakán hármas, körbefutó vonaldísz. Hasán bucchero-szerű díszítés, a hólyagok között hármas vonalkötegek, alján omphalos. Szalagfüle magasan a perem fölé emelkedik, a fül indulásánál keresztben borda, legmagasabb pontjánál kétfelé ágazó nyúlvány, mely stilizált állatfejben végződik. Kiegészített. M: 6,8 cm, sz. átm.: 9,8 cm, omph. átm.: 3,6 cm, fül sz: 22,4 cm. Lelt. sz.: 66. гг. ÍJ. (8. ábra, 21 - V. tábla 3.) 22. Fazék, sárgás szürke, helyenként vörösre égett, kettőskónikus forma, enyhén kihajló, lekerekített peremmel. Szája egy részén kiegészített. Átm.: 11,7 cm, m: 10,8 cm, sz. átm.: 8,5 cm, t. átm.: 5,8 cm. Lelt. sz. : 66. гг. i8. (8. ábra, 22 - V. tábla 4.) Az előkerült néhány sír arra enged következtetni, hogy a mai homokbánya ÉK-i részén késővaskori temető húzódhatott. A sírok, sírcsoportok egymástól meglehetősen távol fekhettek, ami nem szokatlan jelenség ebben a korszakban. A rítus valószínűleg csontvázas volt, de nem zárhatjuk ki hamvasztásos temetkezési szokás meglétét sem, mivel embercsontanyag nem került beszolgáltatásra. Ezért a következőkben elsősorban a leletek tipológiai és időrendi vizsgálatára kerülhet sor. 1. FIBULÁK A két sírban, valamint a szórvány leletek között előforduló fibulák két nagyobb csoportra oszthatók: a) egyhurkú tvfibulák, négyszögletes láblemezzel, b) Certosa fibulák, melyek között a korábbi típus mellet a számszeríj as változatok is előfordulnak, gombban, vagy állatfejben végződő lábbal. a) A béremendi 2. sírban volt két db. ezüst egyhurkú ívfibula, díszített, négyszögletes láblemezzel. (6. ábra 3-4., II. tábla 1.) Ez a típus eddig Magyarország területéről csak dél-alföldi szkita kori temetőkből ismert. Összesen három, bronzból készült egyszerűbb példány, közülük csak egy származik síregyüttesből. (Szentes-Vekerzug 61. sír.)

7 Ez a fibula típus görög eredetű,

8 mint arra már több szerző is rámutatott.

9 A görög előképek és a már fejlettebb Balkán-félszigeti darabok között azonban, mintegy kétszáz éves időbeli távolság van. A fejlődés mégsem lehetett átmenet nélküli, a tipológiailag közbeeső fázisokat az i. e. VII.-VL századi makedóniai és thráciai anyagban kell keresnünk. Ezek minden bizonnyal az ugyancsak egyhurkú ív7 Párducz, M., Le cimetière Hallstattien de Szentes-Vekerzug II. AAH IV. (1954.) T. XVII. 3., XXIX. 17. Párducz, M., Szkitakori temető Békéscsaba-Fényesen. AÉrt 4 (1943.) XIII. t. 2. 8 Blinkenberg, Ch., Fibules grecques et orientales, Kobenhavn, 1926. p. 126, 222. (Thesszáliai - boiotiai eredetű VI. és VIII. típus.) 9 Brunsmid, ]., Prethistorijski predmeti iz srijemske zupanije. VHAD, N. S. VI. (1902.) p. 72., Curcic, V., Nekoliko prehistorickih predmeta iz Bosne i Hercegovine GZM XIX. (1907.) p. 211., Alter und Herkunft einige Fibeln und Tongefässe aus Bosnien und der Herzegovina. JfA II. (1908.) p. 12-13. és WMBH XL (1909.) p. 98. Vulpe, R., L'âge du fer dans les régions Thraçes de la péninsule Balcanique. Paris, 1930 .p. 52. Benac, A.,-Covic, В., Glasinac 2. Sarajevo, 1957. p. 104. Vinski, Z., Povodnom izloábe „Iliri i Grci". Vijesti Muz. Hrv. IX. (i960.) p. 60. (1. tovább Vijesti). Alexander, ]., Greeks, Italians and the Earliest Balkan Iron Age. Antiquity 36 (1962) p. 125., fig. г., Foltiny, S., Früheisenzeitliche Bronzefunde von Amphipolis. MAG 93-94 (1964) p. 99-100., Covic, В., Traits caractéristiques essentiels de la culture materielle des Illyriens - Region Central, Simpozijum. .. Sarajevo, 1964. p. 125., Duknic, M.,-]ovanovic, В., Illyrian princely necropolis at Atenica, Alug. VI. (1965.) p. 13-14. u. az. Cacak, 1966. Mano-Zisi, D.,-Popovic, Lj., Novi Pazar, ilirsko-greki nalaz. Beograd, 1969. p. 98-99. (1. tovább Novi Pazar).