Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Művészettörténet - Aknai, Tamás: A népi építőművészeti stílusváltozatainak vizsgálatához
296 AKNAI TAMÁS гз. kép. Lejtős terepre épült (1869-ben) ócsárdi lakóház. A tető alatt gazdagon tagolt klasszicista párkány húzódik végig. Homlokzatát aszimetrikusan megbontotta a modern ablak. Hibátlan arányú reneszánsz stílusban épült tornác. (Mándoki L. felv. N. o. f. 6164) íj. kép. Szegmensívű tornác Kökény községben. Újkori lakóépületen szépen tagol a klasszikus léptékű oszlopsor. (Füzes E. felvétele N.o.f. 5969) 14. kép. Lejtős terepre épült kökényi lakóház (1930), a pol gári eklektika reneszánszból táplálkozó tornácformájával (Füzes E. N. o. f. 5975) 16. kép. Kuriális hangulatú, lemetszett élű pillérekkel tagolt tornác Kökény községben. (Füzes E, felvétele N. o. f. 5968) A volutamotívum homlokzati variációi a kupolaforma síkbafordításából vezethetők le, ikológiai értelmezés szerint a dinasztikus, egyházi program és demonstráció falusi megfelelői. Katolikus templom esetében a toronnyal variálva (Pécsvárad) egyszerre dinasztikus és szakrális jelentés hordozója. Az egyes egyházi központok körüli településekben, a betelepített katolikus németség községeinek zömében megjelenő, oromfalon túlemelkedő, lekerekített és szögekben variálódó függönyfal a barokk formák távoli importját és a hazai barokk Grassalkovich vonalának távoli hatását bizonyítja. De a falusi íves oromfalakon (pszeudokupolákon) is megjelennek :saládi vonatkozású jelzések, monogramok, egy-egy kartus keretelésben egyházi védőszentek és alakok szobrai. Ugyanez a heraldikus jelenség.. látszik az Alföld háztípusainak eddig sövényfalas vágy nyitott homlozata helyébe lépő deszkaoromzaton (napsugaras homlokzat). Az ornamentális díszítmény a homlokzaton is kiemeli a díszítettet - ennyiben közel is áll ez az ornamentika a népi díszítőművészet szelleméhez - hordozóját alakítja, vagy öntörvényű alakulásának utat szab, és egyben értelmezi is a hordozó felületet. 10 Az ormánsági és szigetvidéki népi építkezés esetében a stilisztikumokat hordozó lakóházak a XVIII. századtól állnak mai helyükön. Ezek tehát szükségképpen csak a szinkron barokktól vehettek át formákat. A református magyarság építészetében azonban csak a XIX. századi klasszicizmus hagy számottevő nyomokat, és az eklektika persze. A református vallás szellemi szigora, a puritanizmusra törekvés nehezen engedett fel az import, s főleg az ellenreformációs indítékokkal meghonosodó barokk kései hullámaival szemben. Mégis meggyökerezett néhány olyan motívumsztereotípia, amely végigkö10 Sedelmayr, Hans: Die Revolution der modernen Kunst. Hamburg. 1955. 46. 1., v. ö. Vámos Ferenc: Lajta Béla. Bp. 1970. 319. 1., ahol a népművészet ornamentális jellegű motívumkincsént к a ,,nagy" építészetbe való visszaültetéséről esik szó,