Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Néprajztudomány - Zentai, János: Ormánság nyugati határa és belső tagolódása

ORMÁNSÁG HATÁRA, BELSŐ TAGOLÓDÁSA Z03 pedig az ezeken lakó cselédség legnagyobb része katolikus, - ezeket, mint nem őslakókat - nagyon változó és vegyes összetételű népelemet - amúgy is számításon kívül kell hagyni. Minthogy egy hosszabb időszak - általában másfél évszázad - adatait dolgoztuk fel, kifogás alá eshetik, ha a lakosság számát csak egyetlen évszám - 1900 összadataihoz viszonyítjuk. Vegyük elő ezért Magyarország első - II. József-féle népösszeírását, a fentebb említett 1900 évit, és a legutóbbi népszámlálást, amely még feltünteti a felekezeti megoszlást (láttuk csak a reformátusságra van szükségünk), tehát az 1941. évit. A későbbieket, a hagyományok gyengülése, és a lakosság mind nagyobbmérvű keveredése miatt amúgy sem tudnók kielégítően hasznosítani. Lássuk tehát a fenti számokat. 1787 1900 1941 Átlag Nyugati-Ormánság 6600 8300 5 5-00 6800 Keleti-Ormánság 7300 8400 6000 7200 Látható, ha az átlagszámokat vesszük alapul, a két fél között az eltérés akkor sem lényeges. Arról meg meggyőződtünk, hogy az ormánsági néprajzi csoport - mint ahogy a többi baranyai református is - endogámikus egység. Ezen belül a falvak exogámok. Ha ez utóbbi alakulása a valóságban „szabályszerűen" történne, úgy ennek alapján minden község nagyjából egyforma mértékben házasodna keleti és nyugati irányban egyaránt. Ez természetesen a szélső községekben nem lehetséges; pl. a nyugati szélen levő Drávafok község nyugat felé nem tudna házasodni, mert arra felé már másik néprajzi csoport van, vagyis az ormánsági endogámikus határon kívül esik. (A 4. sz .térképen ez nagyon világosan kitűnik.) Tehát ilyen község esetében a házasságkötéseknek a minden irányba történő elterjedése már nincs meg. Nézzünk meg egy belső települést. Vajszló a földrajzi felező vonal mentén fekszik, az Ormánságnak majdnem teljesen a központjában. (L. az 5. sz. térképet.) Itt látszik, hogy házasságok úgy kelet, mint nyugat felé irányulnak. Ha alaposabban megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, annak ellenére, hogy a község úgy a mértani, mint egyúttal á számtani felező vonal keleti oldalára esik, mégis nyugat felé több a házasságkötés, mint kelet felé (+10%). Egy község eredménye persze nem leheet döntő, ennyi adattal nem elégedhetünk meg. Ha megnézzük a szomszédos községeket, különösen kelet felé, általában feltűnő a nyugati irányban való házasodás többsége. Hely hiányában nincs módunkban valamennyi község Vajszlóhoz hasonló térképes bemutatására. De ezt elvégezve, kielemezve, az eredményeket táblázaton (2. sz.) bemutatjuk. [Besence \Luzsok [Magyarmecske [Vejti Vajszló Hirics + — ••,. [Gyöngyfa с 0 l 1 <Nagycsány IO 0 l 1 + 14 [Piskó 4 0 l 1 [Páprád 4 I < Baranyahidvég 8 + 15 [Kisszentmárton 3 I ' Bogádmindszent Sámod Adorjás HÀZASSÀÇI KAPCSOLATAI SZ.IGETVIT>ÉK1EKKEL96% OKMÀNSÀGIAKKAL 4% A táblázat megértéséhez szükséges a következő magyarázat. A mértani felező vonaltól nyugatra és keletre elterülő községeket vizsgáltuk. Az I. szám azt jelenti, hogy az az első területsáv a felezővonal mellett, vagyis az itt felsorolt községek közvetlenül