Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Néprajztudomány - Zentai, János: Ormánság nyugati határa és belső tagolódása

ORMÁNSÁG NYUGATI HATÁRA ÉS BELSŐ TAGOLÓDÁSA ZENTAI Baranya megye néprajzilag legismertebb területe az Ormánság. Néprajzi értékei ismertek a megyében, sőt az egész országban. A magyarság egyik legjobban ismert, szakembereket és laikusokat egyaránt soka­kat foglalkoztató néprajzi csoportja az ormánsági. Érdekes, hogy minden e területre illetőleg néprajzi csoportra irányuló nagyfokú érdeklődése ellenére a néprajzi csoport pontos elhatárolása nem történt meg. Nem ismertük az Ormánság pontos néprajzi határát annak ellenére sem, hogy azt már olyan so­kan kísérelték meghatározni. Nem szándékunk en­nek a múltját ismertetni, KODOLÁNYI (1958.) elég részletességgel ismertette az erre való törekvése­ket és megállapításokat, hozzátéve a saját elgondo­lásait is. Ezekhez a próbálkozásokhoz adtuk hozzá, a kérdés tisztázásához való közelebb jutás reményé­ben a saját e téren végzett munkák eredményét. ZENTAI: 1966. 77-128. Idézett helyen, az Ormánság legvitatottabb, leg­bizonytalanabb - keleti - határának megállapítását kíséreltük meg a házassági kapcsolatok segítségével. Az ilyennemű, eddig még alig használt módszerű megállapítás, illetve az így elért eredmény nagyszerű volt. Akkor a tanulmányt azzal fejeztük be, hogy min­den bizonyítás ellenére nem mondhatjuk véglegesen megállapítottnak az így kapott határt, míg komplex vizsgálatokkal nem ellenőriztük azt. Nos azóta, ha nem is egészen összetett módon, néprajzi vonalon elég alaposan elvégeztük ezt a kiegészítő, ellenőrző vizsgálatot, - mégpedig a házassági kapcsolatok nyo­mán kapott határvonal mentén mindkét oldalon két­két községnyi távolságú sávon. Az eredmény meglepő volt. A sokirányú néprajzi vizsgálat, és nem utolsó sorban az érdekelt lakosság tudata alapján kirajzolódott határ szinte hajszálig egybeesett a házassági kapcsolatok segítségével ki­elemezett vonallal. így kettős eredmény született: si­került végre - most már azt hiszem vitathatatlanul - megállapítani az Ormánság keleti határát, másfe­lől pedig meggyőződtünk a házassági kapcsolatoknak a néprajzi csoportok elhatárolásában való nagyon fontos szerepéről. A házassági kapcsolatok e téren való alkalmazá­sának használhatósága a további ezirányú gyűjtés folytatására buzdított. Baranya megye 105 reformá­tus lakosságú községéből 83-ban el is végeztük ezt, míg három másikból mások gyűjtése folytán áll ren­delkezésre a szükséges adat. E nagymérvű gyűjtés. illetőleg adat felhasználása folytán alkalmunk volt meggyőződni, hogy a néprajzi csoportok elhatárolá­sánál milyen hasznos, néha szinte döntő jelentősége van e tényezőnek. Itt azonnal le kell szögezni, hogy ez a megállapítás elsősorban a baranyai kislétszámú, sűrű településű, református lakosságú falvakra vo­natkozik. A katolikusságnál némileg más a helyzet. Náluk még csak kevesebb helyen végeztünk ezirányú kutatást, de annyi már megállapítható, hogy ott ún. ,,paróchiális endogámia" esete áll fenn. Apró bara­nyai falvaikból több alkot egy plébániát, s ezeken belül alakult ki egy bizonyos mérvű endogámikus egység. Igaz viszont, amit eddigi tapasztalatból le­szűrhetünk, hogy egy-egy plébánia általában nem terjed túl egy adott néprajzi csoport határán. De térjünk vissza tárgyunkhoz, az Ormánság nép­rajzi határainak kérdéséhez. Vessünk pillantást a mellékelt (1. sz.) térképre. Ez minden szónál éke­sebben bizonyít. A térképen feltüntettük valamennyi ormánsági, valamint a keleti és nyugati határ mentén a kívüleső, szomszédos községeket. (Az 1. táblázaton a községek neve után százalékarányban is feltüntet­tük az ormánságiakkal kötött házasságokat.) Délen nincs mit keresnünk; a Drávántúl horvát; itt a határ vitán felüli. Északon tiszta katolikus fal­vak terülnek el, a határ ez irányban ennek folytán adott. Baranyában ugyanis eredetileg egyfelekeze­tűek voltak a falvak; az egy néprajzi csoporthoz tar­tozók mndig egy vallásúak is. Minthogy régebben az ellenkező valláson levők nem házasodtak egymással, így a néprajzi csoportok sem keveredtek. Amikor te­hát két különböző valláshoz tartozó néprajzi csoport lakik egymás mellett, élesen elhatárolódik egymástól. Ennek folytán a református lakosságú Ormánság északi határa, - lévén az ottani lakosság katolikus, ­egész pontosan kirajzolódik. Ez fölött nem volt ed­dig sem vita, - nem is lehet. Nézzük meg a nyugati határt. A szomszédos szi­getvidéki 1 néprajzi csoport szintén református. Igaz e két csoport közé beékelődik egy keskeny katolikus 1 E néprajzi csoportnak a kisebbik fele van Baranyában. A nagyobbik rész Somogy megyének Belső-Somogy elneve­zésű részén. Helyesen tehát inkább illetné a belsősomogyi néprajzi csoport elnevezés. Minthogy tüzetesebben sem So­mogyban, sem Baranyában ezzel a csoporttal (mint a legtöb­bel) nem foglalkoztak, viszont Baranyában azt az ezen cso­port által lakott területet, a központjában elterülő Szigetvár után általánosságban Szigetvidéknek nevezik, ezt az elneve­zést baranyai használatban a néprajzi csoport is átvette. így ezt a csoportot én is e néven nevezem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom