Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)
Néprajztudomány - Zentai, János: Ormánság nyugati határa és belső tagolódása
ORMÁNSÁG NYUGATI HATÁRA ÉS BELSŐ TAGOLÓDÁSA ZENTAI Baranya megye néprajzilag legismertebb területe az Ormánság. Néprajzi értékei ismertek a megyében, sőt az egész országban. A magyarság egyik legjobban ismert, szakembereket és laikusokat egyaránt sokakat foglalkoztató néprajzi csoportja az ormánsági. Érdekes, hogy minden e területre illetőleg néprajzi csoportra irányuló nagyfokú érdeklődése ellenére a néprajzi csoport pontos elhatárolása nem történt meg. Nem ismertük az Ormánság pontos néprajzi határát annak ellenére sem, hogy azt már olyan sokan kísérelték meghatározni. Nem szándékunk ennek a múltját ismertetni, KODOLÁNYI (1958.) elég részletességgel ismertette az erre való törekvéseket és megállapításokat, hozzátéve a saját elgondolásait is. Ezekhez a próbálkozásokhoz adtuk hozzá, a kérdés tisztázásához való közelebb jutás reményében a saját e téren végzett munkák eredményét. ZENTAI: 1966. 77-128. Idézett helyen, az Ormánság legvitatottabb, legbizonytalanabb - keleti - határának megállapítását kíséreltük meg a házassági kapcsolatok segítségével. Az ilyennemű, eddig még alig használt módszerű megállapítás, illetve az így elért eredmény nagyszerű volt. Akkor a tanulmányt azzal fejeztük be, hogy minden bizonyítás ellenére nem mondhatjuk véglegesen megállapítottnak az így kapott határt, míg komplex vizsgálatokkal nem ellenőriztük azt. Nos azóta, ha nem is egészen összetett módon, néprajzi vonalon elég alaposan elvégeztük ezt a kiegészítő, ellenőrző vizsgálatot, - mégpedig a házassági kapcsolatok nyomán kapott határvonal mentén mindkét oldalon kétkét községnyi távolságú sávon. Az eredmény meglepő volt. A sokirányú néprajzi vizsgálat, és nem utolsó sorban az érdekelt lakosság tudata alapján kirajzolódott határ szinte hajszálig egybeesett a házassági kapcsolatok segítségével kielemezett vonallal. így kettős eredmény született: sikerült végre - most már azt hiszem vitathatatlanul - megállapítani az Ormánság keleti határát, másfelől pedig meggyőződtünk a házassági kapcsolatoknak a néprajzi csoportok elhatárolásában való nagyon fontos szerepéről. A házassági kapcsolatok e téren való alkalmazásának használhatósága a további ezirányú gyűjtés folytatására buzdított. Baranya megye 105 református lakosságú községéből 83-ban el is végeztük ezt, míg három másikból mások gyűjtése folytán áll rendelkezésre a szükséges adat. E nagymérvű gyűjtés. illetőleg adat felhasználása folytán alkalmunk volt meggyőződni, hogy a néprajzi csoportok elhatárolásánál milyen hasznos, néha szinte döntő jelentősége van e tényezőnek. Itt azonnal le kell szögezni, hogy ez a megállapítás elsősorban a baranyai kislétszámú, sűrű településű, református lakosságú falvakra vonatkozik. A katolikusságnál némileg más a helyzet. Náluk még csak kevesebb helyen végeztünk ezirányú kutatást, de annyi már megállapítható, hogy ott ún. ,,paróchiális endogámia" esete áll fenn. Apró baranyai falvaikból több alkot egy plébániát, s ezeken belül alakult ki egy bizonyos mérvű endogámikus egység. Igaz viszont, amit eddigi tapasztalatból leszűrhetünk, hogy egy-egy plébánia általában nem terjed túl egy adott néprajzi csoport határán. De térjünk vissza tárgyunkhoz, az Ormánság néprajzi határainak kérdéséhez. Vessünk pillantást a mellékelt (1. sz.) térképre. Ez minden szónál ékesebben bizonyít. A térképen feltüntettük valamennyi ormánsági, valamint a keleti és nyugati határ mentén a kívüleső, szomszédos községeket. (Az 1. táblázaton a községek neve után százalékarányban is feltüntettük az ormánságiakkal kötött házasságokat.) Délen nincs mit keresnünk; a Drávántúl horvát; itt a határ vitán felüli. Északon tiszta katolikus falvak terülnek el, a határ ez irányban ennek folytán adott. Baranyában ugyanis eredetileg egyfelekezetűek voltak a falvak; az egy néprajzi csoporthoz tartozók mndig egy vallásúak is. Minthogy régebben az ellenkező valláson levők nem házasodtak egymással, így a néprajzi csoportok sem keveredtek. Amikor tehát két különböző valláshoz tartozó néprajzi csoport lakik egymás mellett, élesen elhatárolódik egymástól. Ennek folytán a református lakosságú Ormánság északi határa, - lévén az ottani lakosság katolikus, egész pontosan kirajzolódik. Ez fölött nem volt eddig sem vita, - nem is lehet. Nézzük meg a nyugati határt. A szomszédos szigetvidéki 1 néprajzi csoport szintén református. Igaz e két csoport közé beékelődik egy keskeny katolikus 1 E néprajzi csoportnak a kisebbik fele van Baranyában. A nagyobbik rész Somogy megyének Belső-Somogy elnevezésű részén. Helyesen tehát inkább illetné a belsősomogyi néprajzi csoport elnevezés. Minthogy tüzetesebben sem Somogyban, sem Baranyában ezzel a csoporttal (mint a legtöbbel) nem foglalkoztak, viszont Baranyában azt az ezen csoport által lakott területet, a központjában elterülő Szigetvár után általánosságban Szigetvidéknek nevezik, ezt az elnevezést baranyai használatban a néprajzi csoport is átvette. így ezt a csoportot én is e néven nevezem,