Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem épülete és címere

A KÖZÉPKORI PÉCSI EGYETEM ÉPÜLETE ÉS CÍMERE 157 a konventnek könyvtárába tartozott az a kódex, mely Dr. Csapodi Csaba szíves értesítése szerint Pécsről került Bácson keresztül a budai palota könyvtárába és onnan 1686-ban Bécsbe, ahol a Staatsarchiv ma is őrzi Cod. 3991. szám alatt.

27 Sőt ha igaz Győrffy megállapítása, hogy a pécsi konvent olyan nagy volt, hogy elfért benne egyszerre 100 nemes,

28 akkor még az is valószínű, hogy a pécsi dömés kolostor volt az egyetem otthona. Meg kell' azonban jegyeznünk, hogy az idézett szövegben nem arról van szó, hogy a kolostorban helyett kapott 100 nemes, hanem arról, hogy Kernén comes a pécsi domonkosoknál volt börtönben 73 napig, és a 74. napon 100 nemes jelenlétében kellett hódolnia Óváry Jakab előtt. Az egyetem és a dömés kolostor kapcsolatához még egy másik szempontot is lehet fölhozni. Föltűnő, hogy az egyetem ismert és vélt professzorai, talán Lurcz Hermannt kivéve, mind jogi doktorok. A bölcseleti kar professzorairól nem esik szó. Tekintettel a már említett dömés stúdium particulare-ra, nem lehetetlen, hogy a domonkosrendiek vállalták részben a bölcseleti előadásokat. Végezetül be kell vallnunk, sem a címerkő lelőhelye, sem a felhozott szempontok nem elégségesek ahhoz, hogy az egyetem épületére vonatkozólag biztos útmutatást nyújtsanak. 3. A VÁRBAN Mikor Békefi Rémig hozzáfogott A pécsi egyetem с munkájának megírásához, már kezében volt Evlia Cselebi, török világutazó könyvének magyar fordítása és ebben a régi egyetem helyére vonatkozó kijelentés. Ezért Békefi könnyebben tudott elszakadni a korábbi hagyománytól, bár pécsi tartózkodása idején sokszor látta a Citrom utcai romokat, rajtuk, mint maga írja, a festményeket, sőt előzőleg maga is abban a meggyőződésben élt, hogy az itt lévő templom a bencések temploma volt. De Evlia Cselebi akkora hatással volt reá, hogy nem fogott a korábbi nézetek cáfolatába, sőt Evlia Cselebi kijelentését sem tette mérlegre, hanem csak ennyit írt: „Ha szem előtt tartjuk, hogy a pécsi egyetem létesítésénél és fenntartásában Vilmos pécsi püspöknek milyen nagy része volt s hogy az egyetem hallgatói jó részben papok voltak: nincs jogunk idegenkedni attól a gondolattól, hogy Evlia Cselebi fején találta a szöget, vagyis hogy a pécsi egyetem a belső várban, a székesegyház közelében volt."

29 A kissé légies indoklás szükségessé teszi a forrás, Evlia Cselebi szövegének ismertetését és ennek bírálatát. Evlia szövege: „(Pécs) főiskolái. A Koránmagyarázók és ulemáknak öt iskolájuk van. A többi között az isteni Eflatumnak (Platon) a belső várban lévő 27 őszinte köszönet a szíves értesítésért. 28 Győrfy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. I. 362. p. 29 Békefi i. m. régi tudományos főiskolája, melynek hetven fejedelmi boltozatú és várszerű szobája van. Ezeknek mindegyikében egy-egy fajta építészeti tudomány szerint kidolgozott elrendezés van, melynek leírására hiányos a nyelv s az ékesenszóló tollnak beszédje töredékes. A korábbi időben ebben a főiskolában keletről és nyugatról több tanuló lakott, kik az öszszes különös és csodálatos tudományokat mestereiktől látván a tudományokat tökélesítették. Jelenleg azonban a szobácskákban várkatonaság lakik és a lakosokkal szórakozik."

30 Ha el is tekintünk az 1662-64-ben Pécsett járt török író szokásos nagymondásaitól, az a tény, hogy megemlékezett Pécs egykori főiskolájáról, nagy figyelmet érdemel. Mert ez annyit jelent, hogy a régi iskola mély gyökeret vert a pécsiek lelkében. Mert ha igaz volna, hogy az egyetem 1400. körül megszűnt, akkor teljesen érthetetlen ez a megemlékezés. Mert a közbeeső 262. év, hozzá kereken 120 éves török megszállás, tökéletesen elmosta volna az alig 30 éven át fennálló egyetem emlékét. De jelentős e megemlékezés azért is, mert a székesegyház, a püspöki palota leírása után azon a helyen történt, ahol okmányszerúleg is el kell helyeznünk Pécs egyik iskoláját. Jelek szerint Szőnyi azért nem fogadta el Békefi nézetét, mert tudta, hogy a székesegyház DK tornyához csatlakozó, É-D irányban húzódó kb. 30 m hosszú, ún. Szathmáry-épület, melynek kapcsán Evlia Cselebi kijelentése elhangzott, csak 1505-1522. között épült, következőleg az egyetemnek soha, vagy ha az mégis élt a XVI. század elején, csak rövid ideig állhatott rendelkezésére. Másrészt Szőnyinek az volt a meggyőződése, hogy a Szathmáry-épület könyvtár, vagy sekrestyéül szolgált.

31 De elkerülte Szőnyi figyelmét, hogy a Szathmáry-épületnek volt már elődje ugyanazon a helyen. Ezt igazolják az 1777. évi restaurációs tervek, melyek közvetlenül a torony mellett egy román ablakos kápolnát ábrázolnak.

32 És erre vall Huendler Vitus, Janus Pannonius segédpüspökének 1459-ben kelt levele, melyben a püspöktől lakásul kéri magának a püspöki lak és a székesegyház iskolája közelében (prope scholam maioris ecclesiae) álló kúriát.

33 E kettős feltételnek egyedül a Szathmáry-épület, illetve ennek elődje felel meg. A jelek szerint Szathmáry püspök ezt az épületet újjáépítette, esetleg csak emelettel látta el. (Lásd Hauy térképét: 3. kép.) Nem ismerjük ennek a korábbi épületnek a méreteit, de bizonyos, nem szolgálhatott lakásul, mert a várfal miatt hiányoznak mellőle a gazdasági épületek. Nem lehetett könyvtár, mert ebben az időben 30 Karácsony Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Török-magyar tört. emlékek. II. oszt. 331 Szőnyi Ottó: Pécs város története. Magyar Művészet. Bp. 1929. 447. p. 32 Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár története. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1963. 177. p. 33 Koller i. m. IV. 311. p.