Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Természettudomány - Horváth, A. O.: A mecseki vegyes erdők és bükkösök vegetációjának elemzése

A MECSEKI VEGYES ERDŐK ÉS BÜKKÖSÖK M Bükk hegységi szurdokerdőkéhez. (Lunaria rediviva, Geranium robertianum, Phyllitis, Chrysosplenium alter nijlorium, Parietaria, Urtica dioica, Dryopteris lob at a). A Mecsekhez hasonlóan /. Horvát (1938) szerint Horvátországban is ritka ez a társulás a szárazabb éghajlat következtében. Közös fajai vannak a Zágráb mellett lévő Medvednicánál és a magyarcgregyi Várvölgyben meglévő társulásnak. (A már említett fajokon kívül: Fraxinus excelsior, Acer pseudoplatanus, Pagus sylvatica, Sambucus nigra, Senecio nemorensis, Pestuca gigantea, Circaea, Aegopopodium, Scrophularia nodosa, Melandrium silvestre, Lamium galeobdolon.) Hazánkból csak a Mecsekből, Zalából és a Zselicből közölt Aremonia agrimonioidest 1. Horvát (1938) az említett lelőhelyről közli szurdokerdőből, míg a Mecsekben a meszes talajt kedvelő gyertyános-tölgyes jellemző faja. 1. Szurdokvölgy (Phyllitidi-Aceretum) a Szuadó-völgybcn. A MECSEKI SZUROKERDŐ (Acereto-Praxinetum H о r v., Phyllitidi-Aceretum mecsekense H о r v., Scutellario-Aceretum mecsekense Soó et Borhidi, 1 felvétel, fragmentum) MM E Fraxinus excelsior 1 MM Em Accr pseudoplatanus 1 MM Em Fagus sylvatica 3 M E-Subm Sambucus nigra 1 H Ea Senecio nemorensis + H Ea-Subm Festuca gigantea + G С Circaea lutetiana + H Ea Aegopodium podagraria 4 H Ea Scrophularia nodosa + H Ea Melandrium silvestre + Ch Em-Subm Lamium galeobdolon ssp. montanum + H-G Em-Subm Lunaria rediviva 1 Th K-Ea Geranium robertianum + H C-At-Subm Phyllitis sclopendrium + H С Chrysosplenium alternifolium 4 H Subm-Em Parietaria officinalis + H-C K-Ea Urtica dioica + H Ea Polyetichum lobatum, setiferum 2 Locus: Abaligeti ,,Szuado-völgy". A. s. m. cca.: 400 m Expositio: N Geologicum: trias, jura Mohaszintre nézve lásd Magyarország mohanövényföldrajzának 183. lapját. Boros (1968) MECSEKI GYERTYÁNOS-TÖLGYES (Querco-Carpinetum mecsekense A. O. Horv. (48) 5 8 T = Asperulo taurinae-Carpinetum Soó et Borhidi ap. Soó 62 mecsekense (A. O. Horv. 58) Soó et Borhidi 62) (Syn. : Querco petraeae-Carpinetum mecsekense Soó 37 Querco-Carpinetum serbicum aculeatetosum Jankovic et Misic 54) Subassosiationes et faciès: asperuletosum odoratae : aegopodiosum caricetosum pilosae vincosum minoris luzulosum albidae allietosum ursini melicetosum uniflorae: rub о sum caesii consociationes: quercetosum carpinetosum A mecseki növényföldrajzi térképet tanulmányozva láthatjuk, hogy nálunk a legelterjedtebb, zonális, klimax-klimatogén, temporalis növénytársulás. Ezért került a mecseki növényföldrajzi térképen az első helyre, mert a jelmagyarázat gyakoriság sorrendjében sorolja fel a növénytársulásokat. Kevert erdőként a bükkösökkel együtt közös sorozatba (lásd alább) tartozik a mecseki gyertyános-tölgyes (Querco-Carpinetum mecsekense). A magam részéről azért nem használom az Asperulo taurinae-Carpinelum mecsekense, egyébként hosszú, négy szavas nevet, mert a gyertyános-tölgyes erdő (Querco-Carpinetum) név régi és jó, kifejezi az erdő kevert jellegét, két alkotó fafajának a jelentőségét. Emellett az Asperula taurina a Mecseken megvan még a bükkösökben és a Mercuriali-Tilietumban is, tehát nem a gyertyános-tölgyes karakterfaja, ezenkívül a nagyfokú névváltoztatás nem is kívánatos (Braun-Blanquet, 1964.). Főleg északi kitettségben található, de találunk déli, keleti és nyugati oldalakon, sőt tetőn is (kivételesen) gyertyános-tölgyeseket klimax jellegüknek megfelelően. A termőhely hajszálszöge 5 és 20 fok között van általában. A talaj triaszkorú kagylós mészkőből, helvét rétegekből, raeti homokkőből, löszből, liaszkorú rétegek elmállásából keletkezett. Egyaránt megtalálható mészkőből (Querco-Carpinetum basiferenes = calcicolum) és mésztelen kőzet-