Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16 (1971) (Pécs, 1972)

Helytörténet - G. Sándor, Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez

A MECSEtfNÁDASDI SZENT ISTVÁN TEMPLOM 129 7. A szentély északi falában feltárt sekrestye bejárat középkori kőkeretes ajtónyílása. ben el volt falazva - kibontottuk, s abban megtalál­tuk csaknem sértetlen állapotban az ,,in situ" kissé csúcsosodó kőkeretet. (8. kép) Ugyanezen a falon a mai vakolat alól előkerült középkori vakolaton jól megtartott állapotban vörössel kontúrozott körben a felszentelési kereszt. 8. л s^cuteiy keleti raian Kiuuntott, eiraia^utt ших^ииЛ kőkeretes ablaknyílás. A szentély déli falában lévő faliszekrényt kibon­tottuk és feltártuk a szegmentíves záródású és kö­zépkori eredetű ülőfülkét. A diadalív keleti és a szentély déli fala által határolt szögletben megtalál­tuk a keresztelőkút alapját. A szentély északi és déli falát áttörő neogótikus ablakok helyét korábban ­amint az a kutatás során megállapítható volt - nagy­méretű barokk ablaknyílások törték át. 26 A bolto­zaton - a korábban levert középkori vakolat helyett - sárga agyagból készült barokkorr tapasztás került elő. A szentélyben több helyen eléggé jó állapotban megmaradt felületekben került felszínre a középkori Lerazzó padozat, amelynek alapján megállapítható volt, hogy a szentély és a templom hajója azonos szintű volt. A diadalív nyugati oldalán - a hajó északi és déli hosszanti fala mentén - egy-egy barokkori mel­lékoltár alapozását találtuk, amely hosszanti irány­ban rétegesen falazott volt. Ugyancsak a hajó északi oldalfalában, - közvetlenül a diadalív nyugati ol­dala mellett - egy kőkeret nélküli elfalazott ajtó­nyílást találtunk, illetve bontottunk ki, feltehetően eredetileg szintén a sekrestyébe vezetett. A hajó pa­dozata alatti feltöltés újabbkori sírokkal és téglából falazott barokkori kriptákkal teljes egészében boly­gatott volt. A hajó déli oldalán - közvetlenül a mellékoltár alapozásával összeépítve - alapfal ma­radványokat találtunk. Ugyanezen az oldalon pedig ennek a falnak a folytatásában, illetve annak ma­radványával egysíkban ezzel azonos vastagságú újabb alapfal maradványát tártuk fel. Ezzel össze­függően egy északi irányú lábazati maradvány is elő­került kutatóárkunkban. Nem kétséges, hogy a je­lenlegi templom padlószintje alatt előkerült ezen falcsonkok - melyek 65 cm mélységben kerültek elő - egy itt állott korábbi templom alapfalainak ma­radványai. Ezen korábbi templom alaprajzának tisz­tázása céljából a szentélyben már korábban megta­lált középkori padozatot is átvágtuk. A szentély belső falsíkjától 2.80 m távolságra nyugati irányban egy É-D-i irányú és 1.20 cm vas­tagságú fal került elő, amely a jelenlegi szentély déli falától 50 cm-re van. Erre épült rá azonban a szen­tély északi fala, magának a már említett falnak a maradványait pedig a jelenlegi sekrestye ajtaja alatt, valamint a diadalív nyugati oldalfala mentén meg­figyelhetjük. Ennek a kisebb egyenesszentélyzáró­dású templomnak a nyugati zárófalát is megtaláltuk, amely egybeesik a jelenlegi templomhajó nyugati ol­dalfalával. A mai homlokzat előtt álló torony keleti végénél megfigyelhettük e korábbi templom nyugati zárófalának teljes falvastagságát, és vizsgálhattuk annak összefüggését a jelenleg is álló északi hajófal­lal. Ennek az első periódusban épült és kisebb mé­retű templom oromfalának maradványait a jelen­26 Az 1780-as felmérés a barokk kori állapotot rögzíti. OL. Jesuitica. Fund. Stud. 1784. no. 398. Erre az adatra dr. Pet­rovich Ede hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton mondok köszönetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom