Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Néprajztudomány - Mészáros, Gy.: Cigánydialektusok Magyarországon (Nyelvföldrajz)

CIGÁNYDIALEKTUSOK MAGYARORSZÁGON 311 JELMAGYARÁZAT ф = oláh dialektus 1 Tótkomlós 2 Karcag 3 Sárvár 4 Balassagyarmat 5 Dunavecse 6 Békéssámson 7 Mátészalka 8 Bánfa 9 Tiszadob 10 Csobánka 11 Dunaszekcsö 12 Pilisvörösvár 13 Kiskunfélegyháza 14 Hajdúnánás 15 Vác 16 Kapuvár 17 Kiskunhalas 18 Szikszó 19 Miskolc 20 Nagykőrös 21 Albertirsa 22 Debrecen 23 Tápé 24 Sári 25 Kiskundorozsma 26 Cigánd 27 Mátraballa 28 Andornaktálya-felső 29 Demjén 30 Feldebrő 31 Vécs 32 Füzesabony 33 Mezőszemere 34 Besenyőtelek 35 Heves 36 Erk 37 Adács 38 Gyöngyös 39 Lőrinci 40 Hatvan 41 Eger 42 Poroszló 43 Újlőrincfalva 44 Sarud 45 Tiszanána 46 Bogács 47 Cegléd 48 Ráckeve 49 Máriabesnyő 50 Tiszaigar 51 Kétegyháza 52 Rákospalota 53 Eszergom 54 Veszprém 55 Székesfehérvár 56 Törökszentmiklós 57 Püspökladány Я = kárpáti dialektus 1 Kiskunmajsa 2 Kecel 3 Drégelypalánk 4 Ludányhalászi 5 Domaháza 6 Pilisvörösvár 7 Páty 8 Versend 9 Poroszló 10 Lőrinci 11 Pomáz 12 Bia 13 Budakalász 14 Pécs 15 Mohács A = román nyelvűek 1 Söjtör 2 Enying 3 Komló 4 Pátró 5 Zalakaros 6 Alsószentmárton 7 Hajduhadház 8 Nagyatád 9 Ócsárd 10 Poroszló // == magyar anyanyelvűek NYELVJÁRÁSI JELENSÉGEK A Magyaroszágon élő cigány nemzetiség

1 korábban többé-kevésbé differenciált nyelve nem tudott mentes maradni a tulajdonképpen „nemzeti" nyelvet létrehozó, viszonylag teljes nyelvi egységesülést eredményező folyamattól. A legkulturáltabb réteg, a lovari dialektust beszélők területi szétszóródása és más törzsekkel kötött családi kapcsolataik révén ez a folyamat még gyorsult. Vagyis a cigány nyelvjárásoknak eleddig zavartalan helyzete megbomlott, úgyis mondhatnók, hogy a fejlődés menete változott meg. A nyelvi elkülönülést, amely korábban a cigány nyelv belső nyelvi tagolódásának erősödését jelentette, ma a cigány nyelven belül a lovari dialektusba történő integráció váltotta fel. Ugyanez mondható a nyelvileg fokozatosan elmagyarosodó cigányokra is, főleg azoknál, akiknél nem volt erős a saját nyelvi bázis. Nem vitatott, hogy a cigányság jelentős része ma már nyelvileg integrálódott a magyarral. A földrajzi, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok, a magyar nyelvű területek perifériájából egyre inkább a falvakba, városokba húzódás következtében anyanyelvüket feladják (nyelvcsere). 1 Erdős Kamill szerint a magyarországi cigányok nem alkotnak nemzetiséget. A cigányság csak népcsoport. Véleményem szerint a cigányság nemzetiség. A terület és a gazdasági élet egysége, — amelyet hiányol — erősen vitatható tényező a nemzeti ismérvek között. A közös nyelv, az öröklött kultúra, szokásaik és erkölcseik közös együttmozgása megteremtett egy időtálló belső jellemet, amely már akkor is hatott, amikor az említett objektív társadalmi tényezők még nem léteztek. A több szétszórt kisebb-nagyobb cigánydialektus eggyé olvadása az elit lovari dialektusba ösztönös intuíció, megmentési szándék. A lovari fokozatosan adta és adja át nyelvi szerkezeti rendszerét a kárpáti, illetve más oláh dialektusoknak. Ha megfigyeljük pl. a Debrecenben élő, magukat a KACARA

2 törzshöz és а BADEST^

3 nemzetséghez tartozó cigányokat, akik évtizedekkel ezelőtt minden bizonnyal a kárpáti dialektust beszélték, azt tapasztaljuk, hogy az átvett új jelenségek gyakran igen hosszú ideig szívósan tartják magukat és egymás mellett élnek, használatuk kettőssé válik. Az oláh cigány dialektusból átvett trubul ,keH' együtt él a régi eredeti kampel ,ке1Г változattal. Annak ellenére, hogy teljesen eluralkodott a NA tagadó szó helyett a lovarira jellemző Cl ; az OVA ,igen'-t felváltotta a Sí ; a VAKAREL-t a VORBIL ,beszél' amelyek pedig döntő kritériumai a nyelvjárások elkülönítésének. A ma (av)-zó nyelvjárásokban fokozatosan pusztul el az (au), a nyelvileg éppen a lovari hatására előretörő AV következtében. A diftongusos és monoftongusos kiejtés változatlanul ingadozik. Egyes nyelvjárásokban AVRI, más nyelvjárásokban AlJVRI,kint, ki'. Az affrikálódást a magyarországi cigány dialektusokban egyre kevesebben fedezzük fel. Dzukel ,kutya' helyett általánosabb a ZUKEL. Emellett azonban Debrecenben találkozunk a JUKEL ~ 2UKEL, a JANEL - ZANEL ,tud\ ért', sőt Hajdúnánáson a DJUKEL ~ ZUKEL mellett a JANES TUROMANES ,beszélsz (tudsz)cigányul?' variánsokkal. Természetesen ez a folyamat sem máról holnapra történik. Balassagyarmaton ugyanaz a cigány ZANEL mellett DZUKEL-t és ZAL ,megy' helyett DZAL-t mond. Hasonló jelenséggel találkozunk Dunavecsén, Kiskunhalason és Karcagon is. Jól tudjuk, hogy a hangtani jelenségek egy-egy szóval terjednek el, így bizonyos szavak olyan területre is elviszik magukkal a benne érvényesülő hangtani jelenséget, ahol egyébként más tekintetben meglevő és érvényesülő nyelvi fejlődményt sehol nem töri meg. Hazánkban négy községben találkoztam olyan cigányokkal, akik a szabályos KAJ Sí (Hl) О ROM? ,hol van a cigány?' helyett KAJ НО ROM? ,KAJ LO О ROM'sőt KA'LO О ROM?-ot ejtettek. Sárváron (Vas megye) a lovari

4 törzs lucesfe

5 nemzetségbeli cigányok, akik egyébként minden más esetben az egyes szám 3. személyét (Sí) használják, ebben az eset2 néhol KHA§ARA ,vályogvetők' 3 valószínű a törzs atyjának nevéből 4 lócsiszárok 5 a törzs atyjának csúfnevéből (LUCI). *rr