Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Néprajztudomány - Zentai, Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése Ormánságban

306 ZENTAI TÜNDE 22. Még legény koromban többször megtörtént, mikor lányos háztól mentünk hazafelé, fogadtunk, hogy ki mer sötét este a temetőből egy fej fát hazahozni és visszavinni. Kevesen merték megtenni, mert régen volt egy ember, aki nagyon megjárta. Este elhozott egy fej fát és fogadkozott, hogy vissza is meri vinni. Visszavinni sokkal nehezebb volt, jobban lehetett félni. Hát, amikor visszavitte és beleverte a földbe, a kötényét is hozzáütötte. Azon nyomban szörnyet halt ijedteben, mert azt hitte, hogy a halott fogta meg. Másnap ott találták meg, hóttan. (Adorjás, Balázs János, sz. : 1896). 23. Mikor még szegény apám élt, kihajtották a lovakat a temetőbe. Vót egy cuni embör, mindig mondta, hogy nem fél a temetőben. Apám elhatározta, hogy megijeszti. Fehér lepidőt terített magára, szarvakat is csinyált fábu. — Elkezdte kergetni a sírok között. A cuni embör egyszer csak megáll, fölemeli a baltáját — azt mindég magukkal vitték, ha éjjel őrőztek — és azt mondta: — Hát akárki vagy, én fejbeváglak! — erre apám megszólalt, hogy, — Ne bolondozz koma! Az meg azt mondta, gondótam, hogy valaki embör. (Kémes, Fitos Lajosné, sz. : 1896). IRODALOM BALASSA, Iván 1963 Karcsai mondák. UMNGy. XI. — Budapest. BÁLINT, Sándor 1957 Szegedi szótár. I—

II. — Budapest. BACHTOLD—

STÄUBLI, Hans — HOFFMANNKRAYER, von Eduard (Szerkesztők) 1927- Handwörterbuch des deutschen Aberglau-1942 bens. — Berlin—

Leipzig. BERZE NAGY, János 1940 Baranyai magyar néphagyományok. I—

III. — Pécs. BORNEMISZA, Péter 1955 ördögi kísértetek. — Budapest. BRILL, Tony 1966 Principiile clasificarii legendelor populara romanesti. Revista de Etnografie si Folklór. 11. 259—271. CZUCZOR, Gergely—FOGARASI, János 1865 A magyar nyelv szótára. I—

V. — Pest. CSÜRY, Bálint 1935 Szamosháti szótár. I—

II. — Budapest. DÉGH, Linda 1955 Kakasdi népmesék. I—II. UMNGy. VIII— IX. — Budapest. 1957 Adalékok a „hálás halott" epizód mesei és mondai formálódásához. Elhn. LXVI1I. 307—318. 1962 Märchen. Erzähler und Erzählgemeinschaft. — Berlin. DÉZSI, Lajos 1928 ördögi kísértet- és lélekjárás 1587-ben. Ethn. XXXIX. 212—220. DIÓSZEGI, Vilmos 1952 Gyermekjátékok, hiedelmek, gyógyítás. Kézirat. EA 3053. 1—141. 1953 Hiedelemvilág, népies gyógyászat. Kézirat. EA 4210. 1—75. S. DOBOS, Ilona 1964 Az „igaz" történetek műfajáról. Ethn. LXXV. 198—217. DÖMÖTÖR, Tekla 1964 A mondakutatók nemzetközi értekezlete Budapesten. Ethn. LXXV. 166—167. FERENCZI, Imre 1960 Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz. Műveltség és Hagyomány I—

II. 5—33. GRIMM, Brüder: 1939 Kinder und Hausmärchen. — Leipzig. GYENEI, József 1953 Babonás történetek. Kézirat. JPM—NA 45.1. HAND, Wayland, D. 1965 Status of European and American Legend Study. Current Anthropology. 439—446. HEGEDŰS, Lajos 1946 Népi beszélgetések az Ormánságból. — Pécs HELLER, Bernát 1909 Mephistopheles mint kutya. Ethn. XX. 202—206. IPOLYI, Arnold 1854 Magyar Mythologia. — Budapest. JUGA, Velimir 1913 A magyar szent korona országaiban élő szerbek. — Budapest. KÁRMÁN, József 1877 A babonáról Kardos tanító és Mihály gazda — Zombor. KISS, Géza 1937. Ormányság. — Budapest. KISS, Géza—KERESZTES, Kálmán 1952. Ormánysági szótár. — Budapest. KODOLÁNYI, János 1955 Babonák, babonás történetek. Kézirat. JPM—NA/197. 1—5. KOVÁCS, József 1901 Szeged és népe Szeged ethnographiája. — Szeged. KÖRNER, Tamás 1970 A magyar hiedelemmondák rendszerezéséhez. Ethn, LXXVIII. 1970. Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból. B. Halál és halottak. Ethn. LXXXI. 55—96. LACKOVITS, Magdolna 1969 Hiedelmek. Kézirat. XJM—NA/554.; 555.; 556.