Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Művészettörténet - Aknai, Tamás: Szecessziós sajtógrafika
SZECESSZIÓS SAJTÓGRAFIKA 355 A napszaki újságok illusztrálásához segítséget ad az Iparművészeti Múzeum, a korabeli alkalmazott művészetek eredményeinek birtokában, a szecessziót, „melynek becézett gyermeke a sajtó grafikája" mégsem sikerül a közönséggel elfogadtatni, 26 mert eredendően nem hazai származását bizonyította a sok produktum, inspiráció. A nyomdai eljárások kezdetlegessége miatt a szecessziós igazodású díszítményeket különösen hangsúlyozták, (és bizonyos ellenhatást jelentettek) a papírhajtogatás különféle módjai, az Alderit-rendszer címoldalon tartalmi sorrendű felülhajtásai. A merkantil szempontoknak a fogyasztás rohamos növekedése ad hangsúlyt, és ezt roppant nehéz a művészet ügyével társítani. Innen a sajtósrafika képtelenségei, a kiválasztás erélytelensége, a fércművek sokasága. A gát nélküli lelkesedés politikai szabadságjogokat nem érhetett el, a művészeti sovinizmust azonban megtámogatta. ,,Akik ragaszkodnak ahhoz, amit a régi jó időkben tanultak, azokat megtérítjük, hiszen ma mindenki előtt nyitva van az út, itt van a magyar stíl, melyben szemlélet és népies motívumok gyűjtése alapján is gyakorolhatjuk magunkat. Iparkodjunk nemzeti önállóságra törekedni !" 27-mond ja a korabeli skriptor. „Alkossunk szépet, jót és sokat" — hirdeti a gyomai Kner dinasztia, túlemelkedve faji, földrajzi, történeti előítéleteken. De az is egy új, az európai szecesszión magát átverekedni tudó magyar díszítőstílus kialakítását segítette, hogy Horti Pál 28 1904-ben Japánon, Kínán, Mandzsúrián keresztül tért haza a St. Louisi Világkiállításról azért, hogy a magyarok őshazájában tenyésző népművészetet felkutassa, a magyar díszítőstílus genetikus sorát kiegészítendő. Ezek a próbálkozások kimozdították nyugalmából az átlagszecesszió reneszánsz-barokk felépítésű díszítményrendszerét, amit a nyomdászat lineáris összefogottságban használt, és az Ökonomikus, szöveges elemeket hangsúlyozó formák felé sodorta azt. Sokat segített a valóban modern műipar megismertetésében a rajzolóművészek előtt feltáruló gazdag könyv és mintalap anyag, amit az Iparművészeti Múzeum könyvtára az olvasók rendelkezésére bocsátott. A könyvtár nyilvántartásai szerint 1890-ben 188 alkalommal 8845 látogató 11 803 kötet könyvet forgatott, tehát napi 47 látogatóra 63 kötet jutott. Az arány 1901-ben sem más, akkor 14 314 látogató használt 16 740 kötet könyvet. 26 Friss Üjság. 1899. november 12. 27 KNER Imre: Művészet és nyomdászat. Gyoma. 1907. 44. 28 KNER 1907. 45. Impozáns méretű művészeti hatásnak kellett érvényesülni még akkor is, ha nemcsak modern művészetekkel foglalkoztak a könyvtárban. Éppen a könyvtári stúdiumoknak kellett kinyilvánítani a motívumsztereotípiák unalmát, a kurrens japán metszeteknek kellett elmondani minden benyomást érzékien közvetítő mégis szellemes kompozíciójukkal, hogy az a vonalnyelv, amit a szecesszió kedvel, a naturális fogalmazáshoz alkalmatlan. A szecesszió paradoxona ez. Annyira paradox, hogy felismerhetetlen a létezése, mindazonáltal meghaladására folyvást voltak próbálkozások, és nem is mindig sikertelenek, tgy kerültek a székely palmettás díszítősorok, a felvidéki pártázatos reneszánsz motívumok a szecesszió szintetikus formái közé, és innen lett Walter Crane számára is szokatlan a magyar dekórum. Ezek a törekvések megismétlődtek például a franciáknál. Grasset könyve, a L'animal dans la decoration (1898. Paris) egész virágmitológiát hoz, a virágelemek szimbolikus erejét bizonyítva, és mindenekelőtt a folyamatosságra apellálva. (E virágmitológia szerint barack és cseresznyevirág: ifjúság, kék, lila akác: szerelem stb.) Meglehet, hogy az ilyesféle jeleket ismerők számára egységes gondolatrendszert közvetít a díszítmény, de ebben az esetben is vizsgálat tárgyává kell tenni a tipográfiai környezetet, melyben a díszítmény helyet foglal. 28 „Unalmas a mókás delfin, oroszlán, griff; rengeteg állatfajtája van a földnek, amiről ornamentikusaink nem vesznek tudomást" — méltatják Grasset könyvét, melyet mintalapok, metszetek tömege követ. Valóban nem lehetett e mintalapoknál jobbat a síkdíszítés gyakorlatához kitalálni. 29 A készséggé fejlesztendő dekorációs jártasság követelményét Wlasics kultuszminiszter illesztette az ipariskolák tantervébe. A „művészi" írásmód, dekoratív betűrajzolás is elengedhetetlen követelmény lett. „A japános betűket reklámszedésre remekül lehet alkalmazni, mert talányosak a kompozícióik és a találgatás maga is reklám." 30 Korabeli híradások a technikai megvalósulás csodájaként dicsérik a hatszín-nyomást, az új betűvető géniuszokat, valamiféle szecessziót kerülgető stíluseszmény alapján. 29 Grasset alapkönyvei közé tartozik még a La Plante et ses application ornamentales Paris. 1897. Fontos előképekkel szolgált: Lapich, C: Beispiele Künstlericher Schrift. Wien. 1900., Day, L.: Alphabets old and news. London-Batsford. 1900., The anatomy of pattern. London. 1896., The application in ornament. London. 1897., Nature in ornament. London. 1898. 30 Nagy Sándor illusztrációi és díszítőrajzai Koronghi Lippich Elek költeményeihez (Budapest.
