Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Művészettörténet - Aknai, Tamás: Szecessziós sajtógrafika
350 AKNAI TAMÁS 3. kép tak elő a lapokban, imakönyvekben, árcédulákon, a közönség elfordult tőle, azonosítva a fércművekkel a születendőben lévő új stílust. Némelyik kritikában ez a szkepticizmus hangot is kapott, és bizonyos kultúrszociológiai tényezők elkülönítésével a helyzetet meg is tudta okolni. 9 „Amikor nálunk is felgyűlemlenek majd a nemzeti hagyományok, amikor kiszépül a nemzeti műveltség, amikor meg lesz minden kellék: műintézetek, iskolák, pénz és műértő magyar közönség, amely kontrollra is képes : fel lehet majd lobogózni az art nouveau hajóját..." A szkepticizmus is jellemző a szecesszióra, hatása alól egyetlen műfaj sem vonhatta ki magát. Innen talán a labilitás, a flamboyant lobogás, a misztériumig fokozott érzékenység. Kner Imre szerint a szecesszió, melyet nem egy kortársa a tökéletes szintézisnek tartott, csak egyike a kétszáz éve hanyatló művészet útkereséseinek. Fogalmazása szükségképpen nem különítheti el a mozgalom felszínét azoktól a mélyreható gazdasági-politikai vonatkozásoktól, melyeket mégis kimozdított nyugalmából a szecesszió. 10 9 DIENER D. József: A művészet eliparosodásáról. Művészet. 1903. 10 KNER Imre: Művészet és nyomdászat. Gyoma. 1907. 27. 4. kép Szabó Ervin, Walter Crane-ről írt cikkében a környezet megváltoztatásának, az emberek belső habitusában lejátszódó változásnak magyarázatát az érzékekkel leképezhető anyagi világ újjáteremtésében látja: 11 „A szép szeretetében neveljük gyermekeinket, ezért művészileg díszített könyvet készít számukra (W. Crane), szép képet fest, szép házakat tervez, szép bútort rajzol, szép szőnyeget hímez, hogy mindenünk szép legyen, hogy aztán mi is, minden ember ne tudjon másképp gondolkodni, mint szépen, jók legyenek a gondolatai, nemesek érzelmei, végül alkotni tudjon minden ember, művésszé legyen minden munkás,. . . úgy tekintsék mindezt, mint a társadalmi felszabadítás felé törekvő lélek megnyilatkozását különböző formákban." A kinyilatkoztatás nyelvi ereje megkapó, de elvi igazságait a rákövetkező hatvan év csak részben igazolta, a szinkron megvalósulás pedig csak a válsághangulatot enyhítette a művészi szándéktól érintett tárgyak valóságos tömegével. 11 SZABÓ Ervin: Walter Crane-ről. Népszava. 1900. október 19., Űj írás. 1968. III.