Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Régészet - K. Zoffmann, Zs.: Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SW-Hungary
72 ZS. К. ZOFFMANN Table 14. — Stature (males) Table 15. — Stature (females) Grave No. MANOUVRIER BACHBREITINGER PEARSON 5. 1628 1645 1618 84. 1627 (1642) 1622 91. 1647 1673 1641 92. 1624 1647 1614 93. 1687 1695 1672 102. 1644 1679 1640 104. 1655 1687 1653 108. 1595 1631 1590 137. 1640 1657 1629 272. (1575) (1604) (1544) 314. 1660 (1681) (1639) 325. 1684 — (1673) 338. 1627 1642 1621 345. (1646) (1646) N = 14 12 14 M 164.00 165.75 162.79 S 2 8.46 8.03 11.26 v =. 158—169 160—170 154—167 Grave No. MANOUVRJER BACHBREITINGER PEARSON 13. 1590 1613 1551 34. 1516 1560 1499 43. 1533 (1558) (1497) 45. 1533 1616 1529 87. 1500 1550 1484 54.12. 1565 1584 1536 54.60. 1497 1560 1492 90. (1548) (1599) (1528) 54.17. 1451 1533 1532 101. 1451 1533 1463 317. 1506 (1549) 1494 320. 1509 1573 1490 336. (1470) — (1476) 337. 1523 (1568) (1445) 341. (1451) (1549) О Л) 342. (1475) 1557 1478 N 16 15 16 M = 151.44 157.13 150.00 s 2 = 15.87 13.98 7.73 v = 145—195 153—161 146—155 A zengővárkony n temető és a lengyeli kultúra népességének embertani vizsgálata К. ZOFFMANN ZS. •'* A lengyeli kultúra Zengővárkonyi lelőhelyén DOMBAY J. (1939, 1960) ásatásai nyomán egy, a telepet körülvevő, több temetkezési csoportból álló temető került feltárásra (1. táblázat). A részlegesen feltárt temető 368 sírja a teljes temetőnek csak egy töredékét jelenti; a megmentésre került 64 tételből álló embertani sorozat az egykori népességnek csak mintegy 4—6%-át képezi, reprezentációs értéke tehát igen alacsony A rendelkezésre álló embertani anyag nemes kor-szerinti aránytalan megoszlása (2. táblázat) a demográfiai analízist teljes mértékben kizárja. A sorozat fontosabb méreteire kiszámított sigma ratio — ALEKSZE JEV-DEBEC (1964) mean sigma értékeinek felhasználásával — valamint a leíró és metrikus jellegek széles variációs skálája a sorozat heterogenitására utal. Az anyag túlnyomó többségét képviselő dolichocran koponyák, egyéb jellegeiket tekintve, részben a mediterrán, részben pedig a cromagnon taxonba sorolhatók; mindkét nem esetében azonban a br achy cran elemet is megtalálhatjuk (99, 355, 88a). A fenti taxonok előfordulása — a csekély esetszám ellenére is — a Schwidetzkyféle csoportelkülönítő módszer segítségével is jól érzékelhető (2. ábra). Tekintve az anyag töredékes voltát, az egyes típusok keveredési arányát, valamint százalékos megoszlását meghatározni nem lehetséges. A zengővárkonyi, valamint a három töredék temető (Lengyel, Villánykövesd, Zengővárkony) embertani anyagából összevont „Lengyel sorozat" térbeli és időbeli kapcsolatait, más, neolitbronzkori kultúrák népességeivel, Penrose distancia analízisének segítségével kíséreltem meg meghatározni (5. táblázat). Az elvégzett analízis eredményeképen kitűnik, hogy a lengyeli kultúra népessége egyrészt közép-európai, másrészt az Észak-Balkánon elterjedt kultúrák népességével mutat rokonságot, mely népességek, taxonómiai meghatározásaik alapján ugyancsak a mediterrán, és cromagnon komponensek keveredéséből tevődnek össze, brachycran elemek szórványos előfordulásával. — Az embertani feldolgozás eredménye megegyezni látszik a régészeti kutatások eredményeivel, melyek szerint a lengyeli kultúrát a helyi — közép-európai — vonaldíszes kerámia népessége alakította ki, erős déli — a Balkán, illetve Anatólia felől érkező — hatásokra.
